Bűncselekmény hiányában megszüntette a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást a Pegasus-ügyben – ez derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből. Lényegét tekintve a feljelentés arról szólt, hogy egy kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg több magyar újságírót és ellenzéki politikust.
A szerdán kiadott közleményben az áll, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz.
Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg.
Emlékeztettek, „a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak.
Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e.”
„A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.”
A közlemény szerint „a sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.
A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt.”
Emlékezetes, a Pegasus-ügyként elhíresült, tavaly júliusban feltárásra került lehallgatási vagy megfigyelési botrány dióhéjban azzal kezdődött, hogy az izraeli NSO cég kémszoftverét több kormánykritikus újságíró, civil és gazdasági szereplő telefonján is megtalálták itthon. A megfigyelésekről a Direkt36 rántotta le a leplet egy nemzetközi tényfeltáró projekt keretében, és közvetett bizonyítékot is találtak, amelyek arra utaltak, a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak. Egy kiszivárgott listán világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma szerepelt, melyből több mint 300 magyarországi célpont..
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
