„Az nagyon nem jó állapot, amikor a gazdaság jól érzi magát, az emberek pedig rosszul” – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke a 24.hu-nak. László szerint a munkavállalói jogok csorbulása Magyarországon főként a távol-keleti cégeknél említhető, de a hazai vállalkozásoknál is tetten érhető. Létezik idehaza olyan dél-koreai akkumulátorgyártó vállalat, amelyik műszaki probléma esetén nem engedi be a területére a tűzoltókat – említett egy esetet a rossz tapasztalatok közül.
Arra a kérdésre, hogy a távol-keleti vállalatok esetében a Fidesz dominálta állam vállal-e szolidaritást a hazai munkavállalók mellett, László nemmel válaszolt.
A cégek és az állam között kötött, úgynevezett stratégiai szerződések tartalmát a munkavállalói szervezetek nem ismerik, utólag jut például tudomásukra, amikor egy külföldi vállalat Magyarországra érkezik, ráadásul nemcsak adókedvezményt kapnak, hanem az állam sokszor azt is vállalja, hogy munkaügyi vagy környezetvédelmi kérdésekben is eljár a cég érdekében.
„Az az üzenet számukra, hogy nem baj, ha a magyar munkavállalók jogaiba gázoltok, nem baj, ha szennyezitek a környezetet, az ügy el lesz sikálva”- mondta el súlyos vádjait az alelnök.
„A hazai bíróságok és a hatóságok egyre gyengébbek, egyre kevesebb szerepük van” – állította az érdekvédelmi vezető.
Vajon ennek a modellnek mi Magyarország szempontjából az értelme? Ha az állam évekre előre kifizeti a béreket a külföldi vállalkozások helyett, ha ez a költségvetés részére sokáig nem is térül meg, ha a munkavállalói jogok sérülnek, mert mostoha körülmények között dolgoztatják az embereket, ha a helyi közösség életminőségében a multicégek működése nem okoz javulást, akkor mi a haszon a nemzet számára? – merül fel a sok kérdés.
László Zoltán szerint az ország felmutatható gazdasági mutatói szempontjából jelentenek „hasznot”, mert a valóság egészen mást mutat, mint a statisztika. Annál a 200 vállalatnál, amelyben a Vasas Szakszervezet jelen van, a termelés csökkenése ma 41, növekedés viszont csak 15 százaléknál látható, miközben 2019-ben még a termelés csökkenése 10, a növekedés 80 százalékos volt.
A harmadik országból származó vendégmunkások behívásáról szólva László elmondta, mára kiderült, hogy sok tekintetben zsákutca, amellett, hogy súlyos erkölcsi kérdéseket is felvetett a hazai munkavállalókkal szemben, kiderült, hogy sokszor nem éri meg a foglalkoztatásuk, amelyet egyébként totális zűrzavar jellemez.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
