Az NKÚ szerint elmaradás, Kassa megye szerint rendszerszintű problémák akadályozzák az úniós fejlesztéseket Németi Róbert2025. 11. 24., h – 12:17 Kassa megye |
Az Állami Számvevőszék (NKÚ) egyik legfrisebb jelentése komoly hiányosságokra hívja fel a figyelmet a 2021–2027-es európai uniós támogatások felhasználásában a Kassai Megyei Önkormányzatnál (KSK). A számvevők szerint a programidőszak félidejében a megye a rendelkezésére álló uniós forrásoknak csupán kis részét kötötte le, a projektek jelentős része késve indult, és a fejlesztések nem illeszkedtek kellően átfogó stratégiai célokhoz. Az NKÚ ugyanezt állítja a kassai önkormányzatról is, melyről korábban írtunk.
A jelentés szerint míg országos szinten 12,6 milliárd eurós keret áll rendelkezésre, a megyék 2025 közepéig mindössze a támogatások mintegy 13 százalékára kötöttek szerződést, és a tényleges kifizetések szinte el sem indultak. Az NKÚ úgy látja, hogy a megyei fejlesztések sokszor szigetszerű beruházásokban merültek ki, és nem szolgáltak szélesebb térségi célokat. A számvevők azt is kifogásolják, hogy a projektkiválasztási szabályokat a megyék nem tették átláthatóbbá, ami a döntéshozatalt kiszámíthatatlanná tette. Emellett a stratégiai megfigyelés és a projekt-előkészítés hiányosságai szintén lassították a program előrehaladását.
A KSK ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kritikák többsége nem helyi működésből, hanem országos, rendszerszintű problémákból ered. Ahogy azt szerkesztőségünknek Katarína Strojná megyei szóvivő elmondta, az NKÚ megállapításait fontos visszajelzésként kezelik, de – mint fogalmazott – gyakran olyan akadályokat azonosítanak, amelyekkel minden megye szembesült.
„A KSK célja a jobb projektkoordináció, a települések támogatása és az integrált fejlesztési csomagok gyorsabb, következetesebb előkészítése. Valójában több mint harminc, összesen mintegy 58,5 millió euró értékű beruházás fut jelenleg a területünkön. Ezek között szerepel a Kassai Megyei Innovációs Központ létrehozása, több középiskola modernizálása robotikai és informatikai eszközökkel, valamint jelentős útfelújítások és közösségi közlekedési fejlesztések. Több projekt már fizikailag be is fejeződött, de az elszámolás csak az adminisztratív lezárások után jelenhet meg a statisztikákban”
– közölte az Új Szóval a megyei szóvivő.
Kapcsolódó cikkünk Kassa |
Az Állami Számvevőszék (NKÚ) legújabb ellenőrzése szerint Kassa városa és a Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) még nem használta ki azokat az európai uniós forrásokat, amelyek a 2021–2027-es programidőszakban rendkívüli fejlesztési esélyt kínálnának a régió számára. Kassa városa másképp látja a dolgokat, meglátásuk szerint jó úton haladnak.
Az ellenőrök szerint megyei és városi szinten is késik az integrált területi beruházások (IÚI) megvalósítása, gyenge a koordináció, a projektek többsége pedig nem bír valós stratégiai jelentőséggel.
Az NKÚ jelentése szerint az időközben már a programidőszak közepe felé közelítő 2025-ben a felhasznált uniós források aránya „csak enyhén haladta meg a nullát”. A szerződések értéke megyei szinten mindössze mintegy 13 százalékot, Kassán pedig körülbelül 20 százalékot tett ki. A számvevők arra figyelmeztetnek, hogy ha a folyamat ilyen ütemben halad, a térség könnyen elveszítheti az egyszeri, várhatóan 2027 után már meg nem ismétlődő történelmi fejlesztési lehetőséget. Henrieta Crkoňová, az NKÚ alelnöke hangsúlyozta:
„Ha azt akarjuk, hogy az európai források valódi fejlődést hozzanak, erősíteni kell a stratégiai tervezést, és javítani kell a régiók közötti koordinációt”
– olvasható az NKÚ által közzétett nyilatkozatban.
Hiányos koordináció, félreértett célok
A vizsgálat szerint a problémák egy része országos szinten gyökerezik. A beruházásokért felelős minisztérium (MIRRI) nem biztosította időben az egyértelmű szabályokat, miközben a 2022-es forráselosztás előzetes egyeztetések nélkül zajlott. Az újratervezések és a partnerségi tanácsok működési szabályzatainak többszöri módosítása késleltette az IÚI-projektek jóváhagyását.
A számvevők azt is kifogásolják, hogy Kassa megye nem monitorozta megfelelően a 2023-as stratégiai teljesítést, a jóváhagyott projektek pedig többnyire önálló felújítások és rekonstrukciók voltak, nem pedig olyan integrált fejlesztések, amelyek szélesebb térségi hatással bírnának. A testület szerint sok önkormányzat félreértelmezte az „egyenlő hozzáférés” elvét, s inkább próbált minden településnek „valamit juttatni”, ahelyett hogy valódi régiós jelentőségű beruházásokat támogatott volna.
Lemaradás a csehekkel szemben
Az NKÚ összehasonlította a szlovákiai helyzetet Csehországgal is. Az eredmény lesújtó: a magyarországihoz hasonló nagyságú ország 444 nappal korábban hirdette meg első felhívásait, és 2024 végére már a források több mint 21 százalékát lekötötte, 5 százalékát pedig fel is használta. Ezzel szemben Szlovákiában ekkor még gyakorlatilag nulla volt a tényleges IÚI-keret lehívása.
Kassa így is az élmezőnyben van
A kassai magisztrátus visszautasítja azt a feltételezést, hogy a város különösebben rosszul teljesítene. Lapunknak adott nyilatkozata szerint az ország 18 fejlesztési régiója közül ők rendelkeznek a második legtöbb szerződött projekttel, és a harmadik legtöbb elfogadott projektdokumentációval. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ország jelentős részén – öt hónappal az NKÚ által vizsgált időszak zárása után is – továbbra is nulla a tényleges kifizetés.
„A lassú fizetések oka elsősorban a közbeszerzési eljárások hossza, amelyeket a támogatási szabályok szerint minden projekt esetében előbb le kell zárni”
– közölte az Új Szóval a városi önkormányzat sajtóreferense.
A város számos, már futó vagy 2025-ben induló beruházást is felsorolt: villamosvonal-felújítások, közúti és hídfelújítások, kerékpárutak, csomópont-átépítések, iskolai és közösségi fejlesztések, valamint a Kassai Városi Tömegközlekedési Vállalat (DPMK) jármű- és technológiai modernizációja.
Kapcsolódó cikkünk Kassa |
2027 nyaráig kell befejeződnie annak az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásában megvalósuló határon átnyúló projektnek, melynek keretében teljesen megújul a kassai Miklós-börtön. A 2 millió euró összértékű projekt az épület rekonstrukciója mellett a partnerek közötti együttműködésre és az ahhoz szükséges szakmai tapasztalatcserére is lehetőséget biztosít.
Ahogy arra a Kassa Megyei Önkormányzat sajtóosztálya is felhívta a figyelmet, a város egyik legfontosabb történelmi épületének komplex felújítása az épület szerkezetének, valamint a belső és külső berendezéseknek a korszerűsítését is magában foglalja. Ezzel egyidejűleg egy modern kiállítást is létrehoznak, amely betekintést nyújt a börtönrendszer történetébe és a bírósági ítéletekhez kapcsolódó történetekbe.
Az uniós forrásból származó támogatás teljes összege 1 519 996 euró, ehhez még hozzáadódik az állami költségvetésből, valamint a megye költségvetéséből származó dotáció, mellyel együtt a felújításra szánt összeg eléri a 2 millió eurót. A projektben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum, a Gömör-Kishonti Múzeum, Izsa község és Vásárosnamény városa vesz részt, amelyek együttesen a kulturális örökség megőrzésére összpontosítanak. Az együttműködéshez a Pavol Jozef Šafárik Egyetem és a Művészeti Ipari Iskola is csatlakozott, amelyek új távlatokat nyitnak a kulturális örökség oktatása és népszerűsítése terén.
Új koncepció
Mint Dominik Béreš, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója elmondta, az új kiállítás megalkotásakor nehéz volt olyan koncepciót kidolgozni, amely biztosítja az építészeknek a kísérletezés lehetőségét.
Mindezt úgy, hogy közben megőrizzék a börtön eredeti hangulatát, a titokzatos terek hitelességét is, a modern technika jelentős felhasználásával. A cél a börtönök és az igazságszolgáltatás 16-19. századi történetének vonzó bemutatása. Szeretnénk újjáéleszteni a városi hóhér „munkahelyét”, és hisszük, hogy a projekt végén az új kiállítás elismerésekkel fogja gazdagítani az intézmény történelmét
– tolmácsolta az igazgató szavait a megyei hivatal sajtóosztálya.
A kölcsönös szakmai ismeretcsere lehetővé teszi a hagyományos muzeológia és a digitális korszak összekapcsolását, közelebb hozva a történelmi örökséget az emberekhez. A projekt emellett oktatási tevékenységekre, szakmai műhelyekre is összpontosít, amelyek elősegítik a tapasztalatcserét és a határokon átnyúló kapcsolatokat is erősítik mind a kultúra, mind a történelem terén. A megye vezetése szerint a projekt új lendületet ad a múzeumi intézmények fejlődésének.
A számvevők szerint elkerülhetetlen a szabályok újragondolása. Javaslatuk szerint a parlamentnek köteleznie kellene a MIRRI-t az újabb időszak előkészítésére, a módszertani útmutatók frissítésére és egy éves, nyilvános jelentés bevezetésére az uniós források felhasználásáról. Abban azonban minden fél egyetért, hogy az európai pénzek nem maradhatnak a fiókban.
A következő évek döntik el, hogy Kassa városa és a megye képesek lesznek-e valódi regionális fejlődést építeni az uniós támogatásokból – vagy a most jelzett lemaradás tartóssá válik. Kérdéseinket a megyei hivatal sajtóosztályához is eljuttattuk, de tőlük még nem kaptunk választ.
Visszatérő probléma
Az NKÚ összegzése szerint a jelenlegi gyakorlat átgondolásra szorul: gyorsabb, átláthatóbb és előrelátóbb tervezésre van szükség ahhoz, hogy a következő programidőszak eredményesebb legyen. A vita ugyanakkor nem új keletű, és nem is csak a megye szintjén zajlik. Kassa városa napokkal ezelőtt megkeresésünket követően egyértelműen vitatta a számvevők következtetéseit, amikor az NKÚ a megyével párhuzamban a városi fejlesztések ütemét és hatékonyságát is bírálta.
A városvezetés azzal érvelt, hogy országos összevetésben a legjobbak között vannak a szerződéskötések és a projektek előrehaladása terén, és hangsúlyozták azt is, hogy számos, már folyamatban lévő közlekedési, városfejlesztési és kulturális beruházás mutatja, hogy a város hatékonyan használja a rendelkezésére álló uniós forrásokat.
Egy 2024 elején kiadott ellenőrzési jelentés nyomán a város azt hangsúlyozta, hogy a számvevők gyakran figyelmen kívül hagyják azokat a strukturális problémákat, amelyek az országos szabályozásból fakadnak, és amelyek miatt a projektek adminisztratív előkészítése hónapokat vagy akár éveket is késhet.
„A problémák jelentős része nem helyi szinten keletkezik, hanem a túlzott bürokrácia és a lassú engedélyezési folyamatok miatt a települések mozgástere gyakran erősen korlátozott”
– közölte korábban az NKÚ állításaira reagálva lapunkkal a kassai magisztrátus.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
