A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) felelős nemzeti elkötelezettségű jogvédő szervezetként szükségesnek látja, hogy rámutasson néhány fontos, elsődlegesen jogi összefüggésre az MTVA elleni ellenzéki képviselői akciók és az elmúlt napokban lezajlott tüntetések, illetve azok rendőri kezelésével kapcsolatban:
1. Az NJSZ mindig határozottan állást foglal a magyarság érdekében cselekvő személyeket és szervezeteket ért jogtiprások ellen, és lehetőségeihez mérten jogvédelmet nyújt az e körben jogsérelmet szenvedetteknek. Az NJSZ kiáll a törvényes rend, jogállami intézményeink, és nemzeti értékeink mellett, az ezeket érő támadásokat – legyenek azok belülről vagy külföldről történő támadások – elítéli, azok, illetve az önkény ellen lehetséges eszközeivel fellép.
Ezt tette különösen 2002-2010 között, amikor az államhatalmat gyakorlók rendszeresen és súlyosan megsértették az alapvető szabadságjogaikkal élő magyarok jogait, ennek 2006 őszén tapasztalhattuk meg legvéresebb, rendőrterror formájában jelentkező megnyilvánulását.
2. Az ellenzéki pártok által a napokban gerjesztett, több esetben egyes mozzanataiban erőszakos tüntetések és az egyes ellenzéki képviselők által a MTVA székháza elleni akcióit nem tekintjük nemzeti jogvédő eszközökkel támogatandóknak, mivel azok pártérdekeket szolgálnak, illetve az idei országgyűlési választások során kialakult hatalmi erőviszonyok népakaratot önkényesen felülírni kívánó akciók részei. Az alapvető szabadságjogok gyakorlása mindenkit megillet, de azok visszaélésszerű alkalmazása és az egész ország destabilizálására való felhasználása elítélendő.
Különösen visszautasítandó éppen azon ellenzéki politikusok rendőri erőszakra való alaptalan hivatkozása, akiket meghatározó politikai és jogi felelősség terhel a 2010 előtti tömeges rendőri brutalitások miatt. Esetükben megállapítható, hogy ismét erőszakkal, illetve azzal fenyegetve lépnek fel, de ezúttal az állami szerveket nem tudják céljaik szolgálatába állítani. Ismét rámutatunk ebben a körben az elszámoltatásuk szükségességére.
3. A tüntetések biztosítása, kezelése során a rendőrség mértéktartóan, szükségesen és arányosan járt el és annak ellenére, hogy egyes tüntetések során tömegesen került sor a tüntetők részéről a közbiztonság és a rendőri erők elleni bűncselekményt megvalósító cselekményekre. Az irányadó nemzetközi gyakorlat szerint az erőszakos magatartást tanúsítókat elsődlegesen ki kell emelni, és ha az erőszak eszkalálódik, az egész tüntetés elveszti békés jellegét csak akkor oszlatható a tüntetés. Erre lett volna lehetőség egyes esetekben, de ezzel sem élt a rendőrség. Szemben a 2010 előtti időszak rendőri gyakorlatával nem került sor aránytalan és megtorló jellegű támadásokra a rendőrség részéről. Éppen a nemzeti jogvédők munkája és a nemzeti ellenállás tüntetései révén honosodott meg a spontán, előzetes bejelentés nélküli tüntetés lehetősége. De most azoknak, akik ezzel élnek és visszaélnek, nem kellett szembesülniük a hatalom fenntartása érdekében bevetett rendőri erőszakkal, önkénnyel és megtorlásokkal.
4. Azon ellenzéki képviselők, akik a közszolgálati televízió és rádió épületébe behatoltak, visszaéltek képviselői jogaikkal, mivel túllépve az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. törvény szerinti jogkörükkel nem információkérési célzattal léptek be a közmédia épületébe, hanem azért, hogy elérjék saját politikai nyilatkozatuk ismertetését, ezzel a szerkesztési szabadságot súlyosan sértő és veszélyeztető cselekményt követtek el. Ráadásul cselekményeik a közszolgálati szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét valósították meg. Nyomozó hatósági feladat annak kivizsgálása, hogy esetükben felmerül-e a hivatali visszaélés, illetve közérdekű üzem működésének megzavarása bűntette. A szolgálatot teljesítő biztonsági erőkről hozzájárulásuk nélküli felvételkészítés és közzététele, továbbá velük szembeni erőszakos, sértő, becsmérlő magatartás további bűncselekményeket vethet fel.
4. Ugyanakkor a köztelevíziónak és közrádiónak az ellenzéki pártok által megfogalmazott követeléseket közszolgálati feladataikból adódóan ismertetniük kellett volna, mivel a nyilvánosság sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatásához ez hozzátartozott volna.
5. Az ellenzéki tiltakozásokat formailag kiváltó Munka Törvénykönyve módosítás az önkéntes túlmunkáról jogilag nem gyengíti a munkavállalói jogokat, mivel évi száz óra bérpótlék-köteles túlmunka elrendelhetőségét a munkavállaló hozzájárulásához köti. Ugyanakkor indokolt lett volna kormányzati előterjesztéssel élni, a szükséges társadalmi vitát lefolytatni, és munkavállalókat e téren esetlegesen veszélyeztető munkáltatói visszaélésekkel szemben garanciális rendelkezéseket beépíteni és egyúttal indokolt a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése, illetve a napi rendes munkaidőben végzett munkáért járó bérek fenntartható mértékű további növekedése.
Ezúton kívánunk áldott karácsonyt és boldog új esztendőt minden magyarnak határon innen és túl!
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fgaudinagytamas%2Fposts%2F2170969629622647&width=480&show_text=true&height=471&appId
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
