Kevesen tudják, hogy az iráni vallás hogyan járult hozzá a mai értelemben csak Nyugatnak nevezett térség vallási képződményeihez. Ebben igyekeztem – mint mindig – a legautentikusabb forrásokra támaszkodni. Sok meglepő információt találtam.
Egyes vallástörténészek az állítják, hogy például a zsidó nép számos vallási eszmével Iránban találkozott először, illetve az iráni vallás egyértelműen komoly befolyással, hatással volt a héber törzsek vallási hiedelmeire. Onnan vették át többek között az alábbi gondolatokat:
A dualista rendszer definiálása mind teremtési, mind etikai, mind vallási alapon: polaritás, kétosztatúság, ellentétpárok…: pokol és mennyország; Isten és a Gonosz harcaTisztítótűz az idők végezetén„Pozitív” végítélet bevezetése, amely azt jelenti, hogy az idők végeztén a Jó fog győzedelmeskedni és mindenkinek (a Jó oldalon állóknak) része lesz a várva várt Üdvben.A Megváltó mítosza: a világot legyőző Jó ősképe, aki szűznemzéssel jön a világraA test feltámadásának mítosza, továbbá a holtak feltámasztásának műveleteTúlvilági ítélkezés az isteni akaratnak megfelelőenVégítélet, melyet Isten királysága fog követni
(Amit viszont nem vettek át: minden nép egyenlő, mert Isten teremtménye.)
De honnan is ered az ősi Irán vallása? Bár olykor vita tárgyát képezi, a spirituális források egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Zarathusztra létező történeti személy volt, aki a mazdáita (Ahura Mazda áll a középpontjában) vallás hívei számára példává vált. Az ősi Aveszta háromnegyede ugyan elveszett, mint azt már más szent könyveknél is megszokhattuk, viszont a Zarathusztra által összeállított gáthákból kihámozott és rendszerbe foglalt gondolatok roppant izgalmasak és hasznosak.
Mielőtt tovább haladnánk, tisztázzuk, ki volt Zarathusztra, akinek e gondolatokat köszönhetjük.
A mazdáita hagyomány nyomán azt mondhatjuk, hogy i. e. 628 és 551 között élhetett ez a próféta a mai Irán keleti részén. (A személyes, idevágó kutatási eredményeimet a következő cikkbe foglaltam, egyelőre maradjunk ennél az évszámnál.) Ő a lótenyésztő Szpitama nemzetségből származott, egy szegény áldozó pap volt, felesége két gyermekkel ajándékozta meg.
Zarathusztrára gyakorta használták a „marhapásztor” jelzőt. Ennek oka részben az volt, hogy a próféta megtiltotta a szarvasmarha feláldozását és védelmezte azt, de főbb oka abban keresendő, hogy a Mazdá-hitet (Mazda-hitet), az Igaz Vallást követő embert jelentő „jószág” vezetője, pásztora volt Zarathusztra, a „marhapásztor”. (V. ö.: nyáj, pásztor mint jelkép a Bibliában.)
Egyébként a neve: Aranyfény vagy Aranycsillag, más források szerint tevetulajdonos.
Zarathusztra prófétává, vallásalapítóvá válás közben látható jeleket követel és egyesülni akar Ahura Mazdával, ugyanakkor felszólítja az Urat, hogy ne felejtse el megbüntetni, aki nem adja meg a jogos fizetséget. Vagyis a gonoszok megbüntetése, a bűnhődés gondolata, illetve a hűségesek és erényesek megjutalmazásának eszméje már itt fellelhető.
Zarathusztra alakja az idők folyamán mitologikusan áthangolódott, átszíneződött, s megjelentek benne a messianisztikus vonások. Lássunk ezek közül is néhányat:
Születésekor a víz és a növényzet ujjongott.Fogantatásának pillanatában anyját nagy fényesség borította el, mert megkapta Zarathusztra khvarenahját (kvarénáját) – isteni auráját, természetfeletti fényét.teste nem volt emberi, hanem az égben alkotott szubsztanciából álltEz az égi szubsztancia eső formájában hullott alá, a növények felszívták, az üszők lelegelték, akiknek a tejéből ittak a szülők – így került sor a fogantatásra.Születését mindenáron meg akarta akadályozni a Gonosz: Ahriman és a dévek, de nem jártak sikerrel.Születése előtt három nappal olyan isteni fényben kezdett ragyogni a falu, hogy azt tűzvésznek hitték és lakói elmenekültek. Amikor visszatértek, egy fényben ragyogó gyermeket találtak.Nevetve jött a világra, s nem sírva.Életében számos csodát tett: a király például akkor kezdett benne hinni, amikor bénult lovát meggyógyította.Egyik legenda szerint halála után feltámadt.
Zarathusztra 20 éves kora körül elhagyta szűkebb hazáját és vallásos szemlélődés céljából a sivatagba, illetve a sivatagból később a hegyekbe vonult el. Meditálásai során megjelent előtte „VOHUMANAH, azaz MAHANO Istenség”, aki egy Isten-Angyal volt. Ő helyes gondolkodásra buzdította őt, lévén, megtestesítője volt egy különleges vallásnak.
Hazájába való visszatérése után ugyancsak a hagyomány szerint 12 évig nem volt követője.
Ellenben többször is víziói támadtak és sikeresen elűzte a kísértő ördögét is. Ezek után érte el vallási reformjában az első jelentős eredményeit.
Összefoglalva leszűrhetjük, hogy Irán ősi vallási eszméi erőteljesen hatottak a Nyugatra. Számos ősi minta felfedezhető a mai vallásokban a teremtéselméletektől a prófétaságon és a megváltáson át a túlvilágon ránk váró ítélkezésig. Ezek szerint nem minden „eredeti” a mai vallásokból, legalábbis egyes tartalmak nem pontosan úgy kerültek a vallási irányzatok szent könyveibe, ahogyan állítják róluk, hanem sokkal inkább kölcsönzésekről, átvételekről beszélhetünk.
Boldog napot!
The post Az iráni vallás és a Nyugat appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
