Nem tipikus történet Zuzana Falathová ( vagy ahogy mostanában bemutatkozik, Falath Zsuzsi) története. A Magyar Hírlap készített vele interjút.
A negyedrészt magyar, ám erről húsz évig semmit sem tudó lányt – ahogy fogalmaz – a szlovák történelemszemlélet fokozatosan lelepleződő hazugságai és a nacionalizmus ábrándította ki. Az igazságkereséséhez a kezdő lökést magyar párja adta meg. Zuzana Falathová a Pozsonyi Városi Múzeum legújabb kori történelmet kutató kurátora.
Negyedrészt, a nagyapja révén magyar származású, de erről húsz évig a családjában szó sem esett. „A szlovák iskolában csak arról tanultunk, a magyarok ezer évig hogyan nyomták el a szlovákokat. Később a barátom ajánlására olvastam egy könyvet a magyarok második világháború utáni kitelepítéséről, ami nagyon megrázott, s később fokozatosan kiderült számomra, hogy sok mindent ferdítve vagy sehogyan sem tanultunk a történelemórákon. Szerintem szinte száz százalékig a magyarok oldalán áll az igazság. A szlovákok totális hazugságot interpretálnak. Ha legalább igyekeznének egy kicsit közelíteni az álláspontjukat a valósághoz, és felelősséget vállalnának a múltbeli dolgokért, lenne esély megbékélésre, és kialakulhatna valamiféle partneri viszony” – mondta.
A fiatal muzeológus azt állítja, a szlovákokkal, akárhány diplomájuk van is, nem lehet erről beszélni, és az iskolában nagyon sok szlovák emberbe beleoltják az ellenszenvet a magyarok iránt. „Sok szlovákkal beszéltem, akik mondták, mennyire utálják a magyarokat, de nem nagyon volt rá érvük, hogy miért. Legfeljebb sztereotípiákat mondtak: nagyképűek, fennhéjázók, elnyomtak minket” – tette hozzá. „A szlovák tankönyvek szerint a szlovákok az őslakosok az egész országban, és arra, hogy ennyi magyar él délen, van mindenféle teória: betelepítette őket Horthy és hasonló meredek dolgok” – folytatta.
Szlovák kollégái szakmailag elismerik, de elég bizalmatlanok, a magyar nyelv pedig vörös posztó a szemükben. „Egyébként sokan titkolják, hogy tudnak magyarul, vagy hogy magyar származásúak, és ez valószínűleg a népszámlálásban is megmutatkozik. Ami a múzeumot illeti, nagy erkölcsi dilemmám, hogy most készül egy kiállítás az első Csehszlovák Köztársaságról, Trianonról, Pozsony elcsatolásáról, s ebben úgy kell részt vennem, hogy nem mondhatom vagy írhatom ki, amit szerintem ki kellene. Ezért jelenleg inkább a személyes életemben élem meg a magyar kötődésem: meg akarok tanulni tökéletesen magyarul, hogy magyarul beszélhessek a nagypapámmal, a rokonaim egy részével, a barátaimmal és a párommal. A szlovákoknak azt üzenném, tanuljanak meg magyarul. Olvassanak magyar történelmi témájú könyveket, vessék össze azzal, amit tanultak. A magyaroknak pedig azt: bárhol járnak a Kárpát-medencén, mindenhol érezzék otthon magukat. És ne feledjék el, hogy a történelem kereke tovább forog” – zárta Zuzana Falathová.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
