A mai nap, március 8. nőnap. Bár az idősebb korosztálynak ilyen-olyan emlékei vannak a szocializmusban megélt nőnapi ünnepségekről és az idők során próbálták is figyelmen kívül hagyni az ünnepet, az annyira bevésődött a köztudatba, hogy nem sikerült.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (OSN) képviselői az ünneppel kapcsolatosan kifejtették, hogy a nők állnak a COVID-19 vírus elleni harc élén, egészségügyi nővérekként, orvosokként, kutató tudósokként, ennek ellenére 11 százalékkal alacsonyabb bérezésben részesülnek, mint férfi kollégáik. Megállapították továbbá, hogy a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban sem kapnak kellő részvételt. Kormányfőként, államfőként 22 országban munkálkodnak és a parlamentekben csupán 24,9 százalékban vannak jelen. A vállalkozásokban ugyancsak messze elmaradnak a férfiak mögött.
António Guterres, az ENSZ főtitkára erősen bírálta a kirívó egyenetlenségeket a nemek tekintetében a politika és a gazdaság terén és kijelentette, hogy a 21. századnak a női egyenjogúság és kiegyensúlyozottság évszázadának kell lennie. Rámutatott arra is, hogy az élet számos területén szintén hiányzik az egyenlőség és kiegyensúlyozottság a nemek között, amelyet korunk hatalmas igazságtalanságának és az emberi jogok érvényesítésében a legnagyobb kihívásnak tekint.
Az első nemzetközi nőnapot aztán az Amerikai Egyesült Államokban 1909. február 28-án tartották és egészen 1913-ig a nemzetközi nőnapot február utolsó vasárnapján ünnepelték. Aztán Clara Zetkin német szocialista politikus javasolta, hogy a nemzetközi nőnapot az egész világban a nők jogainak elismerése jegyében tartsák, de akkor még pontos dátumot nem jelöltek ki. Végül éppen az amerikai szövőnők tiltakozó sztrájkjaira emlékezve választották március 8-át a nők ünnepének.
A 2. világháború után a világ számos országában erre a napra tették a nők ünnepét. 1977-ben pedig az ENSZ határozata kimondta, hogy a Nemzetközi nőnap hivatalos ünnep legyen.
(BM/Felvidék.ma/Teraz.sk)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
