Az Európai Bizottság döntése, amely jelentősen megemeli az Ukrajnából vámmentesen behozható mezőgazdasági termékek mennyiségét, komoly ellenállást váltott ki a Visegrádi Négyek (V4) agrárkamarái, valamint több tagállami agrárminiszter részéről. A döntést Brüsszel (Maroš Šefčovič uniós biztossal az élen) az Ukrajna háborús helyzetével szembeni szolidaritással magyarázza, a közép-európai agrárérdekképviseletek és termelők azonban úgy látják: ez az intézkedés belső piaci zavarokat okoz, és veszélyezteti az uniós gazdák megélhetését. Sajnos Cseh Tibor András, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke nem a levegőbe beszélt, amikor a júniusban a Demokrata.hu-nak azt nyilatkozta, hogy Brüsszel csak kivárt Ukrajna kedvezményeivel.
Óriási érdekek, óriási területek
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajna elég előnyös ügyletet ütött nyélbe Brüsszelben. Elvileg 2028-ig harmonizálnia kell a mezőgazdasági jogszabályrendszerét az unióssal. Na, de itt jön a kérdés, ki fogja ezt ellenőrizni? Hát, az a Brüsszel, amely már eddig is számtalan ukrán visszaélés, korrupciós, jogsértés és dömping felett szemet hunyt.
Az sem mellékes szempont, hogy Ukrajna 42 millió kiváló minőségű csernozjom földjéből már 17 millió a nyugati tőkések kezében van (az összes ilyen terület több mint 40 százaléka). Ukrajna európai agrárexportja mögött tehát nyugat-európai és amerikai érdekek húzódnak meg, így nem csoda, hogy felemás eredmény született.
Sok esetben a megszabott uniós kvóták el sem érik az eddigi ukrán exportszinteket. És a kvóták átlépése nem jelenti az export leállását: Ukrajnának a kvótákon felül csak vámot kell fizetnie, a kvóta határain belül pedig továbbra is vámmentesen áraszthatja el Európát – és fojtogathatja az EU területén dolgozó gazdákat.
Kiszélesített kvóták – élesedő konfliktus
A 2025 júliusában bejelentett uniós döntés értelmében több kulcstermék esetében emelkedtek az Ukrajnára vonatkozó importkvóták:
Ezeken felül több termék esetében a kvótákat a legmagasabb eddigi kereskedelmi szinthez igazítanák (vaj, tejpor, maláta), míg másokat teljesen liberalizálnának (gomba, korpa, szőlőlé). A magyar szempontból különösen érzékeny kukorica esetében a vám mértéke nulla maradna, így annak beáramlása korlátlan lehet.
V4: súlyos csapás az európai mezőgazdaságra
A Csehországban, Mělníkben tartott július 3–4-i találkozón a V4 agrárkamarái – köztük a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), a magyar NAK, valamint cseh és lengyel partnereik – közös nyilatkozatban sürgették a Bizottságot a döntés felülvizsgálatára. Mint írták, a megnövelt kvóták belső piaci zavarokat idéznek elő, torzítják a versenyt, és rontják az európai gazdák esélyeit.
Kifogásolták, hogy a Bizottság nem készített kielégítő hatásvizsgálatot, és figyelmen kívül hagyta a tagállamokkal való konzultációt. „Ez a javaslat jelen formájában tönkretenné a határmenti tagállamok gazdálkodóit” – figyelmeztetett Nagy István magyar agrárminiszter.
SPPK: szolidaritás – de nem minden áron
A szlovák agrárkamara is egyértelműen elutasítja az importkvóták drasztikus emelését. Emil Macho, az SPPK alelnöke szerint
„a szolidaritás Ukrajnával nem jelentheti a szlovák farmok felszámolását.”
A kamara szerint igazságos szabályokra és a belső piac védelmére van szükség. A SPPK emellett rámutatott: az idei súlyos aszály és a csapadékhiány miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági termelők különösen érzékenyek a piaci zavarokra. Andrej Gajdoš, a kamara elnöke úgy fogalmazott: „az egyetlen megmaradt védelmi eszköz az lenne, ha az EU-s exportengedélyeket felülvizsgálnák”.
A magyar kormány: Brüsszel hátba szúrta a gazdákat
A magyar Agrárminisztérium közleményeiben elítélte, hogy az Európai Bizottság a tagállamok megkerülésével tárgyalt Kijevvel. Nagy István szerint „Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába”, amikor a magasabb vagy korlátlan importot biztosító megállapodást tető alá hozta. A miniszter kiemelte: a magyar piac megvédése érdekében továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Csatlakozási költségek a gazdák rovására?
Nagy István másik figyelmeztetése az új uniós költségvetési ciklusra vonatkozott. Az agrártárca szerint akár 20%-kal is csökkenhetnek az agrártámogatások, hogy Brüsszel ebből fedezze Ukrajna csatlakozásának költségeit. Ez szerinte veszélyezteti a gazdák megélhetését, valamint az európai élelmezésbiztonságot. A magyar álláspont világos: „el a kezekkel a gazdák pénzétől”.
A közös agrárpolitika jövője is veszélyben
A visegrádi agrárkamarák figyelmeztetnek: a Bizottság tervei a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi formáját is veszélyeztetik.
A 2028–2034-es pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások során felmerült, hogy az agrárköltségvetést egybeolvasztanák más támogatási célokkal.
Ez a lépés gyengítené a mezőgazdaság önállóságát és forrásbiztonságát. A kamarák ragaszkodnak a kétpilléres rendszer fenntartásához, és határozottan ellenzik a KAP leépítését.
Petíció és lehetséges tiltakozások
A @Copa-Cogeca által indított európai szintű petícióban a gazdaszervezetek a reform visszavonását és a termelők érdekeinek megvédését követelik. Amennyiben a Bizottság továbbra is figyelmen kívül hagyja az észrevételeket, július 16-án Brüsszelben tömeges gazdatüntetések várhatók. A szlovák SPPK már jelezte részvételét.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
