Az Európai Unió jóvátételi hiteléről szóló szavazásnak el kell buknia – írja kommentárjában az Intellinews publicistája, Ben Aris. A szerző úgy véli, a javaslat elfogadása véget vethet a béketárgyalásoknak és további háborúra ítélheti Ukrajnát. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben már karácsonyra békemegállapodást szeretne. Az amerikai terv előrehaladott állapotban van, és csak részletkérdések maradtak nyitva.
Az Egyesült Államok javaslata 100 milliárd dollárt fordítana újjáépítésre a befagyasztott orosz pénzekből. Ez a terv feltételezi a békét, és a pénz nem hitel, hanem valódi jóvátétel lenne. Ezzel szemben az uniós verzió a háború folytatását építette be a rendszerbe. A 210 milliárd eurós hitelből 115 milliárdot az ukrán védelmi ipar támogatására terveznek.
Az amerikai és az uniós megközelítés között éles ellentét feszül. Az uniós tervezet feltételezi, hogy a harcok nem állnak le, így a pénz nem újjáépítésre megy. Gyakorlatilag a hitel egyetlen részét sem dedikálják rekonstrukcióra, hacsak a háború véget nem ér. Az amerikai alap ezzel szemben a kritikus infrastruktúra helyreállítására összpontosítana.
Eltérő stratégiák és jogi kockázatok
Ráadásul az uniós jóvátételi hitel jogellenes lépésnek minősülhet. Ezzel szemben az amerikai befektetési alapra vonatkozó terv teljesen legális. Vlagyimir Putyin jelezte, hogy hajlandó lenne elfogadni az amerikai javaslatot. Az EU eközben teljesen kiszorult a jelenlegi tárgyalásokból.
A hitelcsomag elfogadása perek sorozatát indíthatja el Oroszország részéről. A Kreml már jelezte, hogy az uniós terv pontjainak többségét elutasítja. Ursula von der Leyen elképzelései olyan feltételeket tartalmaznak, amelyeket Moszkva azonnal elvetett. Az Európai Bizottság jogi érvelése szerint Ukrajna veresége „gazdasági káoszt okozna az Unióban”. Ez volt az az „ementáli indoklás”, amivel megpróbálják igazolni, hogy az uniós szabályokat megkerülve konszenzus helyett csak minőségi többséggel zárolták az orosz vagyont.
Oroszország válaszlépésként lefoglalhatja a joghatósága alatt lévő nyugati eszközöket. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerint ez mintegy 288 milliárd dollárt érint. Olyan nagyvállalatok kitettek, mint a BP, a Shell vagy az UniCredit. Ezek magántulajdonban lévő eszközök, nem állami tartalékok.
Növekvő politikai és gazdasági ellenállás
Az EU-n belül egyre erősödik az ellenállás a hitellel szemben. Bart De Wever belga miniszterelnök nem hajlandó kiadni a pénzt garanciák nélkül. Belgiumnak kellene ugyanis visszafizetnie a teljes összeget, ha Oroszország pert nyerne. De Wever lopásnak nevezte a tervet, mivel nem állnak hadban Oroszországgal.
A javaslatot Orbán Viktor és Robert Fico mellett már Andrej Babis cseh kormányfő is ellenzi. Nemrég Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is csatlakozott az ellenzők táborához. A brit bankok szintén tiltakoznak az orosz vagyon átutalása ellen. Attól tartanak, hogy a kormány nem védi meg őket a jogi következményektől.
A hitelcsomag alááshatja az euróba vetett bizalmat is. Európa hitelfelvételi költségei közép távon jelentősen emelkedhetnek. A vezető gazdaságok, mint Németország és Franciaország, már elveszítették legjobb hitelminősítésüket. A belga Euroclear letétkezelő azonnal 16 milliárd eurót veszíthet az orosz válaszlépések miatt.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Geert Vanden Wijngaert
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
