Kedd este az EU 27 tagállama megállapodott abban, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt betiltják az RT (Russia Today) és a SputnyikNews orosz állami médiumok sugárzását az EU területén, és “bizonyos orosz bankokat” kizárnak a nemzetközi fizetőrendszerből, a SWIFT-ből.
Azt nem tudni, hogy ez a gyakorlatban milyen hatással lesz az energiaárakra és az energiaszállításokra. Elvileg a SWIFT-ből való teljes kizárás lehetetlenné teszi a kifizetéseket Oroszország felé. Ugyanakkor Oroszország a SWIFT-rendszer második legnagyobb tagja az USA után, közel 300 bankja van rákapcsolva a rendszerre, a mostani szankciók pedig 7 pénzintézetre korlátozódnak, ráadásul állítólag a legnagyobb európai kitettséggel rendelkező, a Sberbank nincs köztük.
Ettől azonban még a bank nincs könnyű helyzetben, mert a többi szankció viszont vonatkozik rá. Már kedden arról írtak a magyar lapok, hogy a magyar Sberbank osztrák leányvállalata végelszámolásba került, és a magyar leánybanktól is visszavonták a hatóságok az engedélyt.
Bankválság küszöbén
Nem csak az európai érdekeltségek kerültek veszélybe. Az orosz bankrendszer megroppant a szankciók súlya alatt, mert devizában tartott tartalékaikhoz nem férnek hozzá, nem tudják teljesíteni fizetési kötelezettségeiket. Az oroszok 280 milliárd dollár értékű tőkét tartanak dollárban, ennek egyharmada lakossági betétszámla. Jelenleg ezt az összeget mindössze 46 milliárd dollárral fedezik.
A bankszektor békeidőben abból indul ki, hogy a betétesek soha nem fognak 8 százaléknál nagyobb részt kivenni a bankból (átlagban). Ezt a tőkemegfelelési mutatót a pénzintézetek (rendszerint hatóság nyomásra) 20 százalék körül szokták tartani, vagyis ekkora fedezettel rendelkeznek ténylegesen. Vagyis 280 milliárd dollárnál békeidőben 22,4 milliárd dollár kellene a kötelezettségek teljesítéséhez.
De most háború van, és a most rendelkezésükre álló 46 milliárd dollár ehhez nagyon kevés. Ebből sokak szerint orosz bankválság alakulhat ki. Eddig még nem rohamozták meg a bankokat a betétesek, így az összeomlás még nem következett be, de minden háborúval töltött nappal nő a veszélye a válságnak. A legnagyobb veszélyben a Sberbank és a nagy orosz pénzintézet, a VTB van.
Veszélyes elzáródások az orosz gazdasági vérkeringésben
A bankszektoron kívül is komoly problémákkal kell megküzdenie az oroszoknak. A világ egyik legnagyobb olajtársasága, az Exxon Mobil kedden bejelentette, hogy kivonja 4 milliárd dollár értékű befektetéseit Oroszorszából.
Valószínűleg nem az Exxon lesz az egyetlen. Hasonló lépésre szánta el magát az Apple, a Boeing, a BP energiavállala, a Shell, norvég Equinor ASA.
Bár a szankciók és a háború elvileg minimális hatással van a gázszállításokra, a Nyugat-Európába (Európa nem posztszovjet részébe) menő orosz szállítások az idei év első két hónapjában a harmadával csökkent. Helyét nyilván a cseppfolyósított földgáz vette át, illetve az európai országok inkább jobban kihasználták tartalékaikat a magas energiaárak miatt.
Ugyanakkor a Szlovákián keresztülmenő gázszállítások mértéke az elmúlt napokban emelkedett, sőt, kétszeresére nőtt. Nagy része Ausztria felé távozott. Azt egyelőre nem tudni, hogy a mostani megnőtt szállítás hátterében nem-e csapelzárás előtti felhalmozás áll.
Olaszország mindenesetre olyan tervet készített, amivel képes rövidtávon teljesen nélkülözni az orosz földgázt. Ez nem egy könnyű feladat, Olaszország az oroszok második legnagyobb európai vásárlója Németország után – nem véletlenül vonakodtak támogatnia SWIFT-tilalmat. Ráadásul hosszútávon is csökkenteni akarják függésüket az orosz gáztól, ami jelenleg 40 százalékos. E tekintetben algériai, azeri gáz importja került szóba eddig.
Csődvédelmet fontolgat a Északi Áramlat 2 tulajdonosa
A gazdasági szankciók egyik legfontosabb következménye, hogy kedden a Svájcban székelő Nord Stream 2 AG vállalat, amely az Észak Áramlat 2 gázvezetéket birtokolja, csődvédelmet fontolgat. A cég az orosz Gazpromé. Az új, 10 milliárd euróért megépített és tavaly befejezett Északi Áramlat 2-t az uniós hatóságok (és a háború kirobbanása után a német hatóságok) akadályozása miatt nem lehetett üzembe helyezni.
Érdekes történések zajlanak az olajpiacon is. Mivel Oroszország adja a világ olajexportjának tizedét, a háború miatt 100 dollár fölé ugrott az olaj hordónkénti ára. Az elszálló olajár elvileg jó hír Oroszországnak, de ezzel az USA is tisztában ezért, ezért kedden kezdeményezte, hogy a globális készletekből 60 millió hordót dobjanak piacra, ezzel letörve az emelkedés görbéjét – egy időre.
Rekordközelbe drágult az alumínium. MIvel sokan arra számítanak, hogy Oroszország nem tud több alumíniumot szállítani külföldre a pénzügyi szankciók miatt. Kedden 3396 dollárba került a piacon tonnája. Az abszolút rekord 3525 dollár.
A kínaiak nem tudják finanszírozni az orosz szenet
Még szövetségesei se feltétlenül tudnak rásegíteni az orosz gazdaságra. A kínai vállalatok elkezdték elmondani az orosz szénre kötött szerződéseiket, mert nem tudják megoldani a finanszírozását a hazai bankoknál. Szintén a szankciók egyik hatásáról van szó. Közben a ausztrál és dél-afrikai szén iránti kereslet jelentősen megugrott. Az ausztrál szén ára abszolút rekordot döntött 15 százalékos emelkedést követően (274 dollár/tonna).
A SWIFT-tilalom puszta veszélye is azt eredményezte, hogy a bankok nem adnak ki akkreditívet az orosz termékek átfinanszírozására. Az akreditív esetében az ügylet úgy bonyolódik, hogy az áru megérkezését igazoló dokumentumokat a vevő készhez kapja, és átadja a bankjának. A bank pedig a hitelkeret erejéig átfizeti azt a beszállító bankjának, amennyiben a dokumentumokat hitelesnek tartja. A gond most az, hogy a bankok közötti utalás nem feltétlenül működik, ezért a vevő nem tud fizetni.
A búza ára 2008 óta nem volt olyan magas, mint most. A májusi határidős jegyzések a chicagói árutőzsdén 984 cent/bushel áron álltak (a párizsi árutőzsdén a májusi kötésű búza tonnája jelenleg 340 euróba kerül). A valódi földindulás azonban a napraforgó piacán várható, Ukrajna adja ugyanis az olajnapraforgó termesztés 80 százalékát.
Félelmek nem csak a mezőgazdasági szektorban vannak. Az Egyesült Államokban az atomlobbi elkezdett nyomást kifejteni a kormányzatra, hogy hagyják ki a szankcióból az orosz uránium-szállítmányokat. A Reuters szerint Oroszország elsősorban kazah és üzbég területeken termel uránércet, és ő értékesíti a világ békés célú uránium-mennyiségének nagyjából a felét. Az ágazat amerikai szereplői joggal aggódnak: atomerőművek biztosítják az USA energiaellátásnak egyötödét.
Körkép.sk, intellinews, cnbc, reuters, ap, afp
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
