Az elmélethez igazított tények

Az elmélethez igazított tények

A ZDF bemutatta A dĂśntĂŠs ĂłrĂĄi – Angela Merkel ĂŠs a menekĂźltek cĂ­mĹą dokumentumfilmjĂŠt. A rendező manipulatĂ­v alkotĂłmĂłdszere ĂŠs Angela Merkel kozmetikĂĄzĂĄsa szinte ĂśnmagĂĄtĂłl lepleződik le.

A nĂŠmet kĂśzszolgĂĄlati televĂ­ziĂł, a ZDF szeptember negyedikĂŠn amolyan megemlĂŠkezĂŠsfĂŠlekĂŠnt mutatta be A dĂśntĂŠs ĂłrĂĄi – Angela Merkel ĂŠs a menekĂźltek cĂ­mĹą dokumentumfilmjĂŠt, abbĂłl az alkalombĂłl, hogy NĂŠmetorszĂĄg nĂŠgy ĂŠvvel ezelőtt nyitotta meg hatĂĄrait a MagyarorszĂĄg ĂŠs Ausztria felől ĂŠrkező migrĂĄnstĂśmegek előtt. A film hangvĂŠtele miatt a berlini magyar nagykĂśvet nyĂ­lt levĂŠlben tiltakozott a ZDF intendĂĄnsĂĄnĂĄl, de okosabbak ettől igazĂĄn nem lettĂźnk.

Sok egyéb mellett például nem tudtuk meg, hogy miért kell egy esemény negyedik évfordulójáról egyáltalán megemlékezni. Négyévenként legfeljebb labdarúgó-világbajnokságot vagy olimpiát rendeznek. Bevett szokás szerint a házassági évfordulót kivéve az ilyen szempontból első, kereknek nevezhető évforduló az ötödik, amikor például az érettségi találkozókat tartják. Ezen a gyanús nyomon elindulva reményeink szerint talán eljutunk azokhoz a mélyebb összefüggésekhez, amelyeket értelemszerűen sem egy nyílt levél, sem egy rövid nyilatkozat nem tárhat fel.

SzerencsĂŠnkre ĂŠs stĂ­lszerĹąen az oknyomozĂĄst a nĂŠmet kultĂşrkĂśrben lehet elkezdeni. A kĂśzismert anekdota szerint Hegelt egyszer megkĂŠrdezte egy tanĂ­tvĂĄnya: Mi van akkor, ha a tĂŠnyek nem felelnek meg elmĂŠleteinknek? AnnĂĄl rosszabb a tĂŠnyeknek – vĂĄlaszolta neki a filozĂłfus. Nos, A dĂśntĂŠs ĂłrĂĄi rendezője, a dortmundi Christian Twente valĂłszĂ­nĹąleg ugyanezt a kĂŠrdĂŠst tette fel – sajĂĄt magĂĄnak: Mit tegyek, ha a nĂŠgy ĂŠvvel ezelőtti esemĂŠnyek tĂŠnyei nem ĂĄlltĂĄk ki az idő prĂłbĂĄjĂĄt ĂŠs nem felelnek meg az elmĂŠleteinknek? AztĂĄn Hegel nyomĂĄn megtalĂĄlta rĂĄ a kellő vĂĄlaszt: annĂĄl rosszabb a tĂŠnyeknek. Én majd az elmĂŠleteinkhez igazĂ­tom őket. Így is tett. Ettől kezdve ĂŠs ennek tudatĂĄban pedig mĂĄr nyert ĂźgyĂźnk van. Twente manipulatĂ­v alkotĂłmĂłdszere ĂŠs Angela Merkel kozmetikĂĄzĂĄsa szinte ĂśnmagĂĄtĂłl lepleződik le. Csak meg kell kĂźlĂśnbĂśztetnĂźnk a film tĂŠnyanyagĂĄt ĂŠs a valĂłsĂĄghoz igazĂ­tĂĄs eszkĂśzeit.

Az előbbi, vagyis a valĂłsĂĄgon alapulĂł tĂŠnyanyag egyĂŠbkĂŠnt nagyon szegĂŠnyes ĂŠs mĂĄr ĂśnmagĂĄban sem objektĂ­v. EgyrĂŠszt korabeli felvĂŠteleken bemutatja Angela Merkel munkanapjĂĄt azon a nĂŠgy ĂŠvvel ezelőtti pĂŠnteken: egy lĂĄtogatĂĄst előszĂśr Essenben, majd ezt kĂśvetően KĂślnben, ahol az ottani CDU megalakulĂĄsĂĄnak hetvenedik ĂŠvfordulĂłjĂĄra rendezett ĂźnnepsĂŠgen vett rĂŠszt. MĂĄsrĂŠszt ĂşgyszintĂŠn korabeli felvĂŠteleken felidĂŠzi a budapesti Keleti pĂĄlyaudvaron ĂŠs kĂśrnyĂŠkĂŠn tĂśrtĂŠnt zavaros esemĂŠnyeket – szenvedő, szĂĄnalmat keltő migrĂĄnsarcokkal ĂŠs fenyegetően grasszĂĄlĂł rendőrĂśkkel, valamint kĂŠsőbb egy rĂśvid bevĂĄgĂĄsban felidĂŠzi LĂĄzĂĄr JĂĄnos bejelentĂŠsĂŠt a menekĂźlteket az osztrĂĄk hatĂĄrra szĂĄllĂ­tĂł buszok indĂ­tĂĄsĂĄrĂłl. Ezek tehĂĄt a dokumentumok, amelyekhez a rendező eleve elfogultan kĂśzelĂ­t. De a java mĂŠg hĂĄtravan. Mert a film tĂśbbi rĂŠsze mĂĄr fikciĂł, amibe Twente apait-anyait belead, hogy a tĂŠnyeket megfellebbezhetetlenĂźl az elmĂŠletĂŠhez igazĂ­tsa.

Ebben a fikciĂłban Angela Merkelt a jĂłsĂĄgos, gondos anya pĂłzĂĄban mĂĄr egy szĂ­nĂŠsznő alakĂ­tja, aki a MagyarorszĂĄgrĂłl ĂŠrkező vĂŠszjĂłslĂł hĂ­rek hallatĂĄn, a helyzetet rendezendő, sĹąrĹą programja ellenĂŠre egĂŠsz nap szĂźntelenĂźl a mobiljĂĄt nyomkodja ĂŠs ide-oda telefonĂĄl. Emberfeletti erőfeszĂ­tĂŠsei kĂśzepette igazi hőssĂŠ magasztosulva ĂĄllandĂł kapcsolatban ĂĄll kĂśzvetlen bizalmasaival, a berlini kancellĂĄri hivatallal, vĂŠgĂźl pedig az ugyancsak szĂ­nĂŠsz ĂĄltal megjelenĂ­tett rossz emlĂŠkĹą Werner Faymann osztrĂĄk kancellĂĄrt hĂ­vja fel. Vele azt tisztĂĄzzĂĄk, hogy – a dublini szerződĂŠs megszegĂŠse nĂŠlkĂźl – hogyan lehet megoldani a vĂĄlsĂĄgot. A telefonbeszĂŠlgetĂŠsek kĂśzben persze OrbĂĄn Viktor neve is felbukkan, mint olyan szemĂŠlyĂŠ, akire nemhogy nem lehet szĂĄmĂ­tani ebben a nemes kĂźldetĂŠsben, hanem egyenesen egyik fő okozĂłja a menekĂźltek sanyarĂş sorsĂĄnak.

Hírdetés

Innen kezdve aztĂĄn a rendező elmĂŠlete, politikai elkĂśtelezettsĂŠge ĂŠs elfogultsĂĄga vĂŠgkĂŠpp a tĂŠnyek fĂślĂŠ kerekedik. Ezt szolgĂĄljĂĄk a lĂĄtszĂłlag szintĂŠn dokumentum jellegĹą interjĂşk, amelyekben a politikusok kĂśzĂźl mĂĄsok mellett szĂłt kap Peter Tauber, a CDU akkori főtitkĂĄra, Thomas de Maizière akkori belĂźgyminiszter, tovĂĄbbĂĄ tĂśbb, Budapestről tudĂłsĂ­tĂł liberĂĄlis ĂşjsĂĄgĂ­rĂł, ĂŠlĂźkĂśn Martin Kaullal, akik kĂśzĂźl nĂŠhĂĄnyan a Keletitől Bicske felĂŠ tartĂł tĂśmeggel tartottak, ĂŠs mĂŠg sokan mĂĄsok, ahogy a filmekben szoktuk olvasni a vĂŠget ĂŠrni nem akarĂł szereplőlista lezĂĄrĂĄsakĂŠnt.

Ezek a riportalanyok OrbĂĄn Viktor mellett Horst Seehofert sem kĂ­mĂŠlik, mivel szerintĂźk a mostani belĂźgyminiszter akkor szĂĄndĂŠkosan nem reagĂĄlt az Ă­gy mĂĄr nemcsak igazi, hanem magĂĄnyos hőssĂŠ is magasodĂł Merkel telefonos segĂŠlyhĂ­vĂĄsĂĄra. Ezek a riportalanyok szĂĄnandĂł, nyolcvanĂŠves, mankĂłs, kerekesszĂŠkes aggastyĂĄnok ĂŠs ĂĄrtatlan gyerekek gyĂźlekezetĂŠnek ĂĄllĂ­tjĂĄk be a BĂŠcs felĂŠ vezető autĂłpĂĄlyĂĄnak gyalog nekivĂĄgĂł tĂśmeget, amelyet ĂĄllĂ­tĂłlag az a veszĂŠly fenyegetett, hogy OrbĂĄn katonai erőt vet be ellenĂźk. A filmben egyĂŠbkĂŠnt Faymann ĂŠs Merkel mindenekelőtt ennek a veszĂŠlynek az elhĂĄrĂ­tĂĄsĂĄra hozza meg kĂśzĂśs dĂśntĂŠsĂŠt az osztrĂĄk–magyar, illetve a nĂŠmet–osztrĂĄk hatĂĄr megnyitĂĄsĂĄrĂłl.

A film fiktív részében még fontos szerepet játszik három válogatottan jó arcú migráns, akik a tömeg élére állva a kitörést szervezik az autópályára. Ők a rendező magyarellenes szócsövei. Még Lázár Jánosnak abban a bejelentésében is csapdát látnak, hogy autóbuszon az osztrák határhoz viszik őket. Ugyanis arra gyanakszanak, hogy a gonosz magyarok jóvoltából valami büntetőtáborba kerülnek.

Ám a legkirívóbb és legfelháborítóbb a film befejező része. Ez képben a vasfüggöny 1989-es átvágásával és a berlini fal 1990-es ledöntésével, hangban pedig az ellenzéki AfD-tüntetésekből vett és félreérthetetlenül a hitleri időkre utaló szövegekkel azt sugallja, azt sulykolja, azt rágja a néző szájába, hogy a menekültek megszabadultak a magyar diktatúra poklából. Hát igen. Hogy is mondta Hegel? Ha a tények nem felelnek meg az elméleteinknek, akkor az az ő bajuk. Akkor annál rosszabb a tényeknek!

Ircsik Vilmos

A szerző író, műfordító


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »