Az olasz Alpok szívében, a trentói Buonconsiglio kastély falai között találtak rá a Halottak Könyvének eddig négy ismeretlen fejezetére. A kastély, amely ma történelmi és művészeti tárgyak gazdag gyűjteményének ad otthont, olyan felfedezés színhelye lett, ami így összeköti Olaszországot a fáraókori Egyiptommal.
A Halottak Könyve
A Senemnetjer-papirusz az egyiptomi temetkezési irodalom figyelemre méltó darabja, amely a Halottak Könyve hagyományába tartozik. Ezek rituális szövegek, amelyek az elhunytak túlvilági kísérésére szolgáltak. Korábban csak két töredéke volt ismert, amelyből az egyiket a firenzei Régészeti Múzeumban őrzik, a másik pedig egy 19. századi egyiptológus, Richard Lepsius másolata révén maradt fent (az eredeti eltűnt).
A korszakban a temetkezési szövegek elterjedtek voltak, bár csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Az ókori egyiptomiak számára a túlvilági élet igazán fontos volt – és az, hogy a halott el is jusson oda. A balzsamozás hagyománya is ugyanezt a célt szolgálta.
A trentói felfedezés mérföldkő, hiszen ezzel új lehetőségeket kínál Egyiptom újbirodalmi vallási, művészeti és szövegalkotási szokásainak tanulmányozására.
A véletlen felfedezés
A Buonconsiglio kastély nem az egyiptomi gyűjteményéről híres. A gyűjtemény átszervezése és katalogizálása során Annamaria Azzolini és Barbara Gilli szakemberek felfigyeltek néhány papirusztöredékre, amelyeket még nem azonosítottak hivatalosan.
Az írás, az illusztrációk és a szöveg alapos elemzése után sikerült megállapítaniuk, hogy a töredékek a Senemnetjer-papiruszhoz tartoznak, amely pontosan ikonográfiájáról és két vízszintes regiszterbe rendezéséről ismert.
A töredékek elemzése során olyan stílus- és szövegelemek kerültek elő, amelyek egyeznek a firenzei és a Lepsius-féle másolatból már ismert elemekkel.
Ki volt Senemnetjer?
Senemnetjer a flotta admirálisa és a Memphiszben található Ptah-templom főpapja volt, aki az i. e. 15. században élt. A papirusz Hatsepszut (i. e. 1479–1458) és III. Thotmesz uralkodásának idejére (i. e. 1458-1425) datálható.
Senemnetjer az Újbirodalom fénykorában élt. A temetését kísérő papirusz a Halottak Könyvének egyik legrégebbi dokumentuma, és különösen egyedi szerkezetű. Ugyanis a legtöbb korabeli temetkezési papirusztól eltérően, amelyek tartalma függőleges oszlopokba rendeződik, Senemnetjer papiruszát két vízszintes regiszterbe rendezték. Ez az elrendezés jellemző a Szakkara térségében készült iratokra.
A felső regiszter általában az elhunyt utazásának jeleneteit és temetési szertartásokat ábrázol, míg az alsó regiszter a mitológiai hieroglifikus szövegeket tartalmaz. A Trentóban megtalált szövegek töredékes állapotuk ellenére jól látható képeket és írást őriztek meg. Ezek között istenségek ábrázolásai, a lélek mérlegelése, és egyéb vallási formulákat tartalmazó szakaszok találhatók.
A papiruszok jelentősége
Az ilyen típusú iratok nemcsak vallási tekintetben nyújtanak információkat. A rajzok minősége és a szöveg elrendezése olyan szakavatott mesteremberek munkájáról tanúskodik, akik ezeket a papiruszokat csak magas státuszú személyek temetkezési rituáléjának részeként készítették el.
A felfedezés kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy vajon hány hasonlóan fontos lelet kallódik a múzeumokban, melyek arra várnak, hogy valaki rájuk leljen?
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
