Hálát adni gyűltek össze a paptestvérek a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházba június 14-én, pénteken délelőtt. Az ünnepi szentmisén Udvardy György érsek hálát adott az egyházmegye papságáért, a jubilánsokért: Korzenszky Richárd OSB gyémántmisés, Ajtós József, Mail József, Farkas József aranymisés, valamint Fódi Ákos, Huszár Géza Lőrinc OCist, Takáts István ezüstmisés papokért.
Udvardy György érsek beszéde a hűség és elköteleződés fontosságáról szólt a papság kapcsán. Rávilágított arra, hogy a papok elköteleződése nemcsak saját döntésükön, hanem Isten hűségén is alapul. Az érsek kiemelte, hogy a papok Istenbe vetett bizalma és elkötelezettsége, még hosszú szolgálati évek után is az Isten hűségét tükrözik.
„Milyen jó látni, amikor egy fiatal készül a papszentelésre, feltétel nélkül bízik az Istenben, bízik Isten hűségében, ezért mer dönteni. S amikor jubiláns testvéreinkre nézünk, akkor ez a bizalom nem szűnik meg, még akkor sem, ha 25–50 év szolgálat, tapasztalat áll az ő életükben. A bizalom nem szűnik meg, de van egy erős megtapasztalás. Igen, Isten hűsége az, ami az embert megtartja. Egy óriási bizonyosság, egy óriási erő, tanúságtétel, amit most mi ünneplünk. Igenis az Isten hűséges az Ő kiválasztottjához, hűséges ahhoz, akit megbíz, hűséges ahhoz, akit küld. És bennetek, kedves jubiláns paptestvérek, most az emberi erőfeszítést, az emberi bizalmat, bátorságot az Isten hűségével együtt ünnepeljük és köszönjük meg. A tapasztalatot, hogy az élet bármely pillanatában az Isten ott van a maga hűségével. Hála van a szívünkben.”
A főpásztor megköszönte a jubiláló papoknak, hogy éveken át hűségesen szolgáltak, és az Egyház tanítását hirdették. „Isten hűségét ünnepeljük akkor is, amikor arra gondolunk, hogy hányszor és hányszor ünnepeltétek a liturgiát. Hányszor és hányszor tapasztaltátok meg az Egyház egységét a hívekkel, a paptestvérekkel, az Eucharisztiában a főpásztorral, a püspökkel, azokkal is, akik talán még csak keresik az Istent. Megtapasztalni Istennek a jelenlétét, hogy lehet dicsőíteni, lehet áldani őt.”
Udvardy György rámutatott, hogy a papok szolgálatuk során biztosan számtalanszor megtapasztalták az ember törékenységét. Az emberét, „aki keresi az Istent és sokszor máshol, mint ahol van, szeretne boldog lenni és másként, mint ahogyan az Isten ezt kínálja, és mégis az Isten után kiált. Akkor is, amikor elutasító gesztusokat tesz.” Láthatták az ember törékenységét, de azt is, hogy az Isten kegyelme általuk, bennük „hogyan gyógyít, hogyan ad új erőt, hogyan ad jövőt az ember számára”. Megtapasztalhatták saját emberi gyengeségeiket is, valamint azt is, hogy az Isten ezt tudja, ismeri és ezzel együtt is, ezt is átalakítva akarja, hogy az Ő népének igaz tanúiként tudjanak szolgálni. „A gyengeség megtapasztalásával, az Isten hatalma, az Isten hűsége emelkedik ki szolgálatotok révén.”
Az érsek végül háláját fejezte ki a papok példamutatásáért és hűséges szolgálatáért, amely erősítette az Egyház egységét és a hívek közösségét. „Köszönjük azt, hogy vállalkoztatok erre a szolgálatra úgy, hogy nem lehetett tudni ötven évvel ezelőtt, mi lesz a társadalomban, mi lesz a kultúrában, az Egyház merre halad, mi lesz az emberrel. Csak a bizalom alapján tudjuk Isten méltóságát, szentségét jelenvalóvá tenni.”
Ezután a főpásztor egyenként köszönte meg a jubiláns papok szolgálatát és adta át részükre a Szentatya áldását.
Udvardy György szentbeszéde teljes egészében megtalálható ITT, a cikk végén.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
