Az ígéretek ellenére egy százalékot sem csökkent az „orbáni infláció” – mondta Sebián-Petrovszki László.
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, a márciusi adatok fényében a kormány még mindig fenntartja-e, hogy év végére egyszázalékos lesz az infláció. Emlékeztetett arra, hogy az ígéretek ellenére egy százalékot sem csökkent az „orbáni infláció”, és egyre valószínűbb, hogy nem sikerül elérni a korábban megígért egy számjegyű inflációs célt az év végére.
Hozzátette: Európa jelentős részében már most egy számjegyű a drágulás,
még a háborúval sújtott Ukrajnában sem drágulnak olyan mértékben az élelmiszerek, mint Magyarországon.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a szomszédban zajló háború és az arra válaszként meghozott szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot hoztak egész Európában. Rögzítette, a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt.
Hozzátette: jó úton haladnak, januárban tetőzött az infláció, a februári trendfordulót követően pedig megindult a mérsékelt csökkenés. A kormányzat várakozásaival teljes összhangban van a márciusi inflációs adat – közölte, megjegyezve: a számok mutatják, hogy
a javulás mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.
Ander Balázs (Jobbik) is a magas inflációról beszélt. Közölte: az „orbáni infláció” adatai a háború dúlta Ukrajnához képest és iszonyatos képet mutatnak, az élelmiszerek árdrágulása a top 10-ben van a világon.
Azt kérdezte: hogyan lesz végre egy számjegyű az árindex?
Fónagy János megismételte: a kormány mintegy húsz intézkedést hozott az árak megfékezése érdekében. Az infláció 2023 januárjában tetőzött, majd megindult a mérséklődés. A trend jó, de annak ütemét gyorsítani kell – ismerte el.
Szólt a foglalkoztatási adatokról is, és elmondta, hogy Európában csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálkeresetek. Hozzátette: a befektetők már nem az olcsó, hanem a képzett munkaerőt keresik.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
