Friss régészeti leletek megdöntik azt a régóta fennálló elképzelést, hogy Ausztrália keleti magasföldje lakhatatlan volt a jégkorszak idején. A Kék-hegység Dargan-menhelyén feltárt, 20 000 éves kőeszközök és tűzhelyek bizonyítják: őseink a zord, fagyos éghajlat ellenére is megtelepedtek a hegyvidéken.
Megdőlő jégkorszaki mítosz
Évtizedekig tartotta magát az a nézet, hogy a Kék-hegység kopár, fagyos fennsíkja áthatolhatatlan akadályt jelentett az emberi megtelepedésnek a legutóbbi jégkorszak alatt. A friss régészeti eredmények azonban megcáfolják ezt: a Dargan-menhely 1 073 méteres magasságban bizonyítja, hogy az emberek már 20 000 éve is felhúzódtak ide, és huzamosabb ideig maradtak.
Az Ausztrál Múzeum, a Sydney-i Egyetem és az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói dharugi és más őslakos közösségek tagjaival 2022–2023 között tárták fel a barlangot Lithgow közelében. Három rövid ásatási szezon alatt 693 kőeszközt és több in situ tűzhelyet emeltek ki a 2,3 méter mély rétegekből. Amy Mosig Way régész szerint „egészen elképesztő élmény, amikor az ember olyan leletet tár fel, amelyet utoljára 20 000 évvel ezelőtt érintett valaki”.
Részletes kronológia
A radiokarbon-adatok 21 700–19 990 kalibrált évvel ezelőtti jelenlétet igazolnak, a leletek sűrűsége pedig az i. e. 18–16 ezres időszakban tetőzött. Ezzel a Dargan-menhely Ausztrália eddig ismert legmagasabban fekvő, jégkorszaki emberi lelőhelye.
A kőlelet helyi kvarcból és agyagpalából, valamint távolról hozott anyagokból állt. A 13 000 éves homokkő őrlőlapon maradt barázdák csont- vagy fafaragó szerszámok készítését sejtetik, míg a 8 500 éves bazalt üllőt kemény magok felnyitására használták. Wayne Brennan dharugi hagyományőrző szerint a feltárás „olyan, mintha kezet fognánk a múlttal”.
A jégkorszak idején az átlaghőmérséklet legalább 8 °C-kal alacsonyabb volt a mainál, a víz az év nagy részében befagyott, a fa ritka volt, a lombhatár pedig mintegy 400 méterrel lejjebb húzódott. Mindez mégsem rettentette el az embereket: a rétegekben sorra került tűzhelyek a túlélési stratégiák gazdag tárházát mutatják.
Útvonalak és nyersanyagok
A kőeszközök között olyan darabok is akadnak, amelyek a Jenolan-barlang környékéről (kb. 50 km), illetve a Hunter-völgyből (kb. 150 km) származnak. Ez arra utal, hogy a Kék-hegység természetes folyosóként kötötte össze a part menti Sydney-medencét a belső síkságokkal, és kiterjedt kulturális hálózatok működtek már 20 000 éve is.
A feltárás minden szakaszában részt vettek dharugi, wiradjuri, gomeroi, wonnarua, dharawali és ngunnawali közösségi gondnokok. A Dargan-menhely számukra „családi tér”, amely megerősíti kulturális identitásukat, és új érveket szolgáltat a lelőhelyek jogi védelméhez.
A kutatók szerint a Dargan-menhely adatai illeszkednek a világ más magaslati lelőhelyeinek eredményeihez: a szélsőséges hideg nem állította meg őseinket. A tanulmány újraírja Ausztrália hegyvidékeinek szerepét, és rámutat, hogy a jégkorszaki emberek jóval alkalmazkodóbbak voltak, mint korábban gondoltuk.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
