A koronavírus-járványról és a jogállamisági jelentésről vitatkoztak az ellenzék és a kormány képviselői napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén.
Napirend előtt Kocsis-Cake Olivio , a Párbeszéd képviselője arról számolt be, hogy jól halad a párt európai polgári kezdeményezése az alapjövedelemről, amely nemcsak a szegényeknek és a munkanélkülieknek, hanem a bérből és fizetésből élőknek is segítséget jelentene. Az alapjövedelem bevezetésével 10-ből 7 embernek nagyobb lenne a fizetése – mondta, hozzátéve, hogy ez az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozna.
Hangsúlyozta: az alapjövedelem bevezetése csak a „Mészáros Lőrinc-féléknek” jelentene adóemelést, a javaslat többi forrását költségvetési átcsoportosítással biztosítanák.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint az alapjövedelem visszakanyarodást jelentene a múltba, és ismét a segélyezésre tenné a hangsúlyt, nem a munkavégzésre. Hozzátette: az alapjövedelem bevezetése rengeteg pénzbe kerülne, és visszahozná azt időszakot, amikor akár 36 százalékkal is kellett adózni.
Felhívta a figyelmet arra, a Párbeszéd által az alapjövedelemről készített videó jól mutatja: maga a párt is tudja, hogy nem ösztönöz a munkavégzésre a juttatás, hiszen arra a kérdésre, hogy mire költenék az alapjövedelmet, olyan lehetőségek közül lehet választani, mint hogy „befejezném a tetkómat”, „túllépnék a Kalinkán”, vagy „megrendezném az univerzum legnagyobb buliját”.
LMP: a szociális dolgozók láthatatlanok a kormány számára
Ungár Péter (LMP) üdvözölte, hogy a kormány beterjesztette az Országgyűlés elé az orvosok béremeléséről szóló javaslatot, ugyanakkor úgy vélte: a szociális szektor dolgozói továbbra is láthatatlanok a kabinet számára. A szociális dolgozók kimaradtak az 500 ezer forintos bérkiegészítésből és a mostani béremelésből is – indokolt.
Úgy értékelt: társadalmi katasztrófával fenyeget a szociális dolgozók helyzete, amely ha nem változik, akkor a következő években 40-50 százalékos is lehet a munkaerőhiány.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a szociális szférában a baloldali kormányok alatt megszorítások voltak, egyhavi bért elvettek a szociális dolgozóktól, a normatívát csökkentették. Ezzel szemben – folytatta – a mostani jobboldali kormány időszaka alatt több mint duplájára nőtt a szociális dolgozók átlagos fizetése, nőtt a normatíva, valamint az ellátottak és a dolgozók száma is.
DK: a kormány képtelen kezelni a gazdasági válságot
Vadai Ágnes (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy képtelen kezelni a gazdasági válságot, csak a „hűséges talpnyalóinak” segít. Magyarok sokasága vesztette el a munkáját, vannak olyanok, akik semmilyen segítséget nem kapnak az államtól, nőttek az árak, vállalkozók menten tönkre – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint eközben a kormányoldal csak „melegedni jár” a Parlamentbe, és „törvényesíteni a lopást”.
„Önök milliárdossá tettek egy gázszerelőt, valamint milliárdos lett a szűkebb és tágabb Orbán-család is” – fogalmazott, azzal vádolva a kormányoldalt, hogy mások kárára erkölcstelen módon gazdagodnak.
Kövér László házelnök Dömötör Csaba államtitkárnak adta meg a szót, hogy – mint fogalmazott – válaszoljon a „napirend előtti gyalázkodásra”.
„Nézzen utána, hogy az ön főnöke hány százmilliókat vesz ki osztalékként a cégeiből és hogyan érkezik egy elkobzott villából az Országgyűlésbe!” – reagált az államtitkár, Gyurcsány Ferencre utalva. Hozzátette: ha valaki munkakerülő a Házban, akkor azt a DK padsoraiban kell keresni.
Hangsúlyozta: a DK-ra nem lehet számítani a járvány kezelésében, sőt álhíreket jelentetnek meg az egészségüggyel kapcsolatban.
MSZP: a Fidesz önkényuralmi rendszert épít
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az Európai Bizottság jogállamisági jelentése miatti kormánypárti bírálatokat ahhoz hasonlította, mintha valaki azt követelné egy boltban, hogy szereljék le a lopásgátló kapukat. Ilyenkor mindenki joggal arra gondol, hogy az illető lopni akar – tette hozzá.
Úgy vélte: ma Magyarországon csak a szűk fideszes elit érdekeit védi a jog, a kormányoldal célja, hogy saját hatalmát, lopásaikat, bűneiket legalizálják. Azzal vádolta a Fideszt, hogy önkényuralmi rendszert és párhuzamos valóságot épít. Ezzel szemben – folytatta – az MSZP a szociális demokráciában hisz, ahol a jog az emberek érdekeit védi a hatalommal szemben.
Kijelentette, valódi szabadságharcot kell folytatni az önkényuralom ellen. A politikus bízik abban, hogy ebben az MSZP nem lesz egyedül.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára megjegyezte: inkább egyre kevesebben lesznek ebben a harcban, mert az elnökválasztás előtt a MSZP tagságából sokakat kizártak.
A jogállamisági jelentésről szólva elmondta: olyan zsaroló eszközzel állnak szemben, amelynek során jogi köntösben jelenítenek meg politikai érveket.
Ez 2010 óta így van, mert nem viselik el, hogy Magyarország ki tudott jönni a kötelezettségszegési eljárás alól, bevezette a különadókat és a rezsicsökkentést, valamint megvédte magát a migránsokkal szemben – tette hozzá.
Hangsúlyozta: ki kellene vizsgálni, hogy egy amerikai milliárdos, „ki-be mászkál” EU-biztosok irodáiba, majd az itteni szervezetei támogatást kapnak a bizottságtól és „jól fizetett zsoldosaik” legyártják azokat a háttéranyagokat, amelyek megjelennek egy hivatalos jelentésben.
Jobbik: társadalmi kataklizma felé tart az ország
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint társadalmi és szociális kataklizma felé masírozik az ország, 10 ezer feletti a kilakoltatások száma, széles tömegek élnek nyomorban, miközben „közeleg a tér”. A kormány ahelyett, hogy megpróbálná kezelni a helyzetet, Trónok harcát játszik, megpróbálja egymásnak ugrasztani a társadalmi csoportokat, és közben minden állami szervezetben ott van egy Lannister, egy fideszes – hangoztatta, sürgetve egy komplex, a kilakoltatási moratóriumra, az alacsony bérekre, a magas lakhatási költségek kezelésére vonatkozó csomag megalkotását.
Kitért a hétvégi borsodi időközi országgyűlési választásra. Szerinte a bíróságon bebizonyosodott, hogy a fideszes hazugsággyár folyamatosan hazudozik az ellenzéki jelöltről, a jobbikos Bíró Lászlóról.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Borsod megyében az elmúlt 10 évben a foglalkoztatottak aránya 42-ről 56 százalékra emelkedett, a munkanélküliek aránya pedig 17-ről 4,5 százalékra csökkent, a bruttó átlagkereset 76 százalékkal nőtt. A regisztrált bűncselekmények száma 27 ezerről 10 ezerre csökkent – jegyezte meg.
A szerencsi választás tapasztalataiként említette, hogy a baloldal nevére vesz egy olyan jelöltet, aki ellen korábban hetekig tüntetett volna; a Jobbik végleg összeállt azokkal, akikkel szemben korábban meghatározta magát; a Jobbik otthagyta az embereket az út szélén. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: a baloldal jobbikos jelöltje nem fizette ki az alkalmazottait pedig támogatást is kapott hozzá. Rá lehet bízni a borsodiak képviseletét egy ilyen emberre? – firtatta.
KDNP: Soros receptkönyvéből dolgoznak Brüsszelben
Simicskó István (KDNP) frakciója támogatásáról biztosította az orvosbéremelést, majd Vera Jourová uniós biztos és Katarina Barleynak, az Európai Parlament alelnökének kijelentéseiről, illetve az uniós jogállamisági jelentésről beszélt.
Úgy értékelt, Soros receptkönyvéből dolgoznak, a jogállamisági jelentés is azt mutatja, ismét elővették a Soros-szótárt. Szerinte kettős mércét alkalmaznak a tagállamokkal szemben, a jelentés tele van hamis állításokkal, elfogult és kizárólag a Soros-szervezetek véleményét kérték ki annak elkészítéséhez.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy tavasszal a baloldali ellenzék nem járult hozzá a különleges jogrendhez, „elárultak bennünket”. Szerinte most a második hullám idején sem lehet tapasztalni a segítséget a baloldal részéről.
Úgy folytatta: ehhez járul még hozzá a hisztériakeltés a jogállamisági jelentés keretében. A muníciót ehhez a Soros által finanszírozott szervezetek biztosítják – közölte.
Fidesz: összefogásra van szükség az előttünk álló időszakban
Kocsis Máté (Fidesz) közölte, nehéz időszakon van túl és nehéz időszak előtt áll az ország, legalább olyan összefogásra van szükség, mint tavasszal. Hozzátette: a koronavírus-járvány első hullámában Magyarország jól védekezett, pedig a magyar baloldal minden egyes ponton támadta a védekezést. Példaként említette a rendkívüli jogrend elutasítását, a kamu- és álhírek terjesztését.
Azt firtatta, miért gondolja azt a baloldal, minél rosszabb az országnak, annál jobb lesz nekik politikailag. Azt kérte a baloldali ellenzéktől, állítsák le az álhírgyárakat, a rémhírterjesztést és fogadják el a nemzeti konzultációban kialakított álláspontot.
Üdvözölte a kormány és a Magyar Orvosi Kamara megállapodását az orvosok béremeléséről, amelynek eredményeként átlagban megduplázódik az orvosok bére. Ez a béremelés, a járvány tavaszi tapasztalatainak felhasználása, a gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések újra lehetőséget adnak a sikeres védekezésre – közölte, azt kérve az ellenzéktől: ha segíteni nem tudnak, ne is hátráltassák a kormányt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára is azon a véleményen volt, minél szélesebb az összefogás, annál sikeresebb lehet a járvány elleni védekezés. Míg a szocialista kormányok válságkezelése a megszorítás volt, most forrásbővítés történik, a védekezés költségeinek nincs felső plafonja – tette hozzá.
Az orvosbéremelésről született megállapodás eredményeként megszűnhet a hálapénz – mutatott rá. Ismertette: jövőre egy kezdő orvos 481 ezer forintot, majd 619 ezer forintot, 2023-tól pedig 687 ezer forintot kereshet. Egy negyven éve pályán lévő orvos 2023-tól 2,3 millió forintot kereshet – mondta.
Államtitkári kinevezések
Az Országgyűlésben bejelentették, hogy a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök szeptember 30-val felmentette Zsigó Róbertet agrárminisztériumi államtitkári megbízatásából és egyúttal október 1-jei hatállyal a Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki.
Az államfő ugyancsak a miniszterelnök javaslatára kinevezte Ekler Gergelyt október 1-jétől a Miniszterelnökség államtitkárának. Ő korábban az Emmi-ben Novák Katalin titkárságvezetője volt.
Áder János Orbán Viktor javaslatára a Belügyminisztérium államtitkárává nevezte ki Papp Károlyt október 1-jétől.
A napirend elfogadása
Kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés az orvosok béremeléséről szóló, a kormány által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A kivételes eljáráshoz szinte egyhangúlag járult hozzá a Ház. Az előterjesztés vitája kedden lesz és aznap szavaznak is róla.
Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
- 1. oldal
- 2. oldal
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
