Elérkeztünk az év harmadik hónapjához, amelynek vége egyben az adóbevallások leadásának határideje is, de most a húsvét miatt két plusz napot is kapunk. Mire is kell figyelnünk idén, és vajon mi várható a kormány adópolitikája terén a közeljövőben?
Az adóbevallás benyújtásának feltételei továbbra is eltérnek attól függően, hogy természetes vagy jogi személyről van szó. Utóbbiak ezen a téren külön szakemberekkel dolgoznak, a természetes személyek nagy többségének azonban magának kell leadnia a 2023-as évre vonatkozó adóbevallását. Ez a kötelezettség azokra vonatozik, akiknek az éves adóköteles jövedelme 2023-ban elérte a 2461,41 eurót, vagy ha adókiesést jelentenek be. Ez az összeg egyébként több mint 170 euróval magasabb, mint az egy évvel korábbi alsó határ.
Az adóbevallás benyújtására kötelezett természetes személy a kétféle formanyomtatvány egyikét nyújtja be. Az A típusú nyomtatványt akkor használjuk, ha jövedelmünk kizárólag munkaviszonyból, munkaszerződésből vagy részmunkaidős foglalkoztatásból származik. Ha azonban vállalkozásból, lakás bérbeadásából származó, vagy egyéb hasonló bevételünk is volt, akkor B típusú nyomtatványon nyújtjuk be az adóbevallást.
Határidők
A beadási határidő ezúttal április 2-a, mivel március utolsó napja vasárnapra esik, április 1-je pedig húsvéthétfő, így ebben az évben a keddi napig, április 2-ig adhatjuk le az adóbevallást. Amennyiben az A típusú nyomtatványt nyújtjuk be és nincs adószámunk, postán vagy személyesen is leadhatjuk az adóbevallást, egyébként elektronikusan, ami valljuk be, sokkal egyszerűbb. Ennek feltétele, hogy korábban regisztráltunk és rendelkezünk az internetes belépéshez szükséges jelszóval, vagy van chippel ellátott személyi igazolványunk.
A magasabb adó természetesen a társadalombiztosítás emelkedését is maga után vonzza. A három hónapos halasztás idén tehát azt jelenti, hogy július 1-ig kell leadni az adóbevallást, mivel június 30-a is vasárnapra esik.
Ha már bevallottuk, hogy mennyi volt a 2023-as jövedelmünk, akkor az adót is meg kell fizetni a határidőig, alapesetben legkésőbb április 2-án. Aki mégsem tesz eleget ennek a kötelezettségének, 30 eurótól 16 ezer euróig terjedő bírságra számíthat. A bírság megfizetése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem kell benyújtania az adóbevallást és megfizetnie a jövedelemadót.
Növelnék az adóbevételt
Ha a szlovákiai adóbevételeket szélesebb kontextusban szemléljük, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy a baloldali kormány növelni akarja majd az állam adóbevételeit.
Az idevágó, tavaly bejelentett adóemelések a dohányárura és az alkoholra vonatkoznak, illetve a bankokat érinti leginkább, de a társasági adó változásai és a különféle szakterületek további adóztatása mind azt mutatja, hogy a Fico-kormány leginkább a vállalati szektorból akar plusz forrásokat szerezni. Ha jól belegondolunk, ez nem meglepő, elvégre a baloldali kormányok jellemzője az elvonások emelése, és ugyanezt a gazdaságpolitikai irányvonalat folytatta az előző smeres kormányzat is.
Ennek ugyan elsőre pozitív visszhangja lehet a lakosság körében, hiszen azok fizetnek majd többet, akik dohányoznak és alkoholos termékeket vásárolnak, vagy magasabb a bevételük, ez azonban csak látszatra igaz. A vállalati szektor magasabb költségei ugyanis megjelennek majd a mindennapi életünkben is.
Az ellenzék több olyan veszélyre is figyelmeztet, amelyet megléphet a kormány, hogy növelje az adóbevételt, de egyáltalán nem biztos, hogy jól járna az államkassza. Ilyen ötlet például a progresszív adóztatás visszaállítása, vagyis, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők százalékosan is több jövedelemadót fizessenek. Úgy tűnik, azt nem tartaná bajnak a kormány, ha az adó progresszív. Progresszív adóztatás esetén azonban nagy a csábítás az adócsalásra, az extra kifizetéseket mindenki igyekszik elkerülni, legyen az egyszerű munkavállaló vagy vállalkozó.
Talán ezen a téren is akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, egy átlátható és egyszerű rendszer szolgálja a legjobban az adóbevételek növekedését, az adócsalások minimalizálását, na és persze az, ha a fogyasztás megfelelő ütemű.
Ez lesz a közeljövő legnagyobb kihívása, mert az infláció miatt visszaesett a hazai fogyasztás, így az állam áfabevétele is kevesebb lett. Ugyan kevés szó esik róla, de fontos, hogy a szociális politikán keresztül a lakossághoz eljuttatott eurómilliók visszaforogjanak a szlovák gazdaságba, mert csak így lesz belőle adóbevétel, csak így ér el az állam dupla pozitív hatást.
Megjelent a MAGYAR7 11. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
