Törvényjavaslatot terjesztett be Claudio Barbaro, a Liga ellenzéki párt szenátora azért, hogy az Előre, budai srácok dal az olasz állam hivatalos ünnepi dalává váljon, és bekerüljön a tantervbe is – erről maga a politikus számolt be kedden.
Az Előre, budai srácok, előre, pesti srácok refrénű dalt Pier Francesco Pingitore dramaturg, rendező szerezte 1966-ban. A dal elterjedt az olaszországi labdarúgó-stadionokban, a jobboldali fiatalok jelképes dalává vált. A Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) tavaly szeptemberi római találkozóján a közönség ezt a dalt énekelte el az ott felszólaló Orbán Viktor miniszterelnöknek. Claudio Barbaro hangoztatta, hogy az 1956-os forradalom fiatal harcosairól szóló, olaszul Avanti ragazzi di Buda címmel ismert dal az olasz köztársaság alapjait képviselő értékeket hordozza magában.
A Liga párt szenátora és kollégája, William De Vecchis törvényjavaslatot nyújtott be a dal hivatalos elismerése érdekében. "Szükség van erre mindazok számára, aki szeretik hazájukat. Ez a forradalom dala az elnyomókkal szemben a szabadság visszaszerzésére" – mondta Claudio Barbaro.
A szenátor azután tette javaslatát, hogy a kormányerő Demokrata Párt (PD) képviselői a partizándalként ismert Bella ciao elismerését javasolták. Elfogadás esetén a javasolt dal kísérheti a hivatalos eseményeket, és bekerül a tantervbe is.
A Liga politikusa kifejtette, az Előre, budai srácok képviseli "a szabadság egyetemes, pártoktól független értékeit, nem pedig a Bella ciao, amelynek erős politika felhangja van". A Bella ciao dalt az olasz baloldali megmozdulásokon szokták énekelni.
Claudio Barbaro hozzátette, a 20. század Európában borzalmakat szült, "a két világháború és a kommunizmus is mély sebeket hagyott (..) különös tekintettel a magyar nép 1956-as forradalmára, amely kontinensünk közös örökségének számít, az első hasadás volt a vasfüggönyön".
Barbaro kijelentette: "úgy értesült, hogy az Előre, budai srácokat a magyar iskolások mindkét nyelven énekelik, ezért helyes, ha ezt a himnuszt az olasz tanulók is megismerik a hősiesség és a szabadság történeténe szimbólumaként".
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »