A tavaly előkerült avar kori leletanyagból rendeznek kiállítást Zalaapátiban. Keszthely környékén egyre több napvilágra kerülő avar lelet azt bizonyítja, hogy a terület jelentős avar központ volt a VI-IX. század között. Az avar irányítás megszűnésével Zalavár környékét a keleti-frankoknak hűbéres Pribina központjaként tartják számon. A korabeli Közép-Európa legerősebb állama – az Avar Kaganátusnak – a IX. század eleji hanyatlása után is helyben maradtak az avar lakosok, és a szocialista korszakban szlávnak tartott sírleletekről is legtöbbször bebizonyosodott, hogy nem szláv népek temetkezési helyei. A legújabb kutatások szerint egyre valószínűbb, hogy a Kárpát-medencében az avarok megérték a magyar honfoglalást, majd a honfoglaló magyarokkal nagyon közeli rokonságban álló avar törzsek hamar beleolvadtak a Magyar Fejedelemségbe.
Avar temetkezés feltárása / fotó: Göcseji Múzeum
A Zalaapáti környékén feltárt avar kori lovastemetkezés leletanyagát mutatják be szombaton, a Zala megyei településen. A 7-8. századból származó sírt egy esztendővel ezelőtt tárták fel a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum szakemberei – tájékoztatta Eke István régész-muzeológus az MTI-t.
Az előzményekről elmondta, hogy Keszthely környékén végeztek régészeti munkákat, amikor az autójukat ismeretlen tettesek feltörték. A helyszíneléskor a rendőrök elmondták, hogy Zalaapáti közelében, a hosszúfalusi horhosban az esőzés egy emberi koponyát mosott ki a homokos talajból. Az eset felderítéséhez a régészek segítségét kérték.
A sír kibontásakor a muzeológusok egy közép avar kori temetkezésre bukkantak, amelyben ló és lovasa egymás mellett nyugszik. A lovastemetkezés az avar korban, valamint a honfoglalás korában volt jellemző, a régészek a hasonló korú, azaz 7-8. századra keltezhető temetőket Zala megyében Pókaszepetk, Kehida és Zalakomár határában tártak fel – jelezte Eke István. Hozzáfűzte, hogy a leletmentéshez Zalaapáti önkormányzata biztosított munkagépet.
Avar temetkezés feltárása / fotó: Göcseji Múzeum
A feltárt sírban a csontok mellett tőrt, ezüstözött, díszes bronz övvereteket, tűzgyújtáshoz szükséges eszközöket – csiholót és kovát – találtak. A lovas térdei közt egy kerámiaedényt helyeztek el, amely valószínűleg a “túlvilági útra” szánt élelmiszer tárolására szolgált.
A kutatás során a ló teljes szerszámzata – a zabla, a két kengyel és a nyeregcsat – is előkerült. A leletek alapján a régészek egy magasabb rangú ember sírját tárták fel. A combcsonton látható, szabálytalan forradásnyomok azt jelzik, és az eddig elvégzett antropológiai vizsgálatok is arra utalnak, hogy korábban valószínűleg súlyos baleset szenvedett a lovas, és járás közben erősen biceghetett.
A sírban a lovas mellett egy másik ember csontmaradványait is megtalálták, akit “szegényesebb útravalóval”, egy dísztelen késsel temettek el.
A 7-8. századból származó, erősen korrodálódott tárgyakkal Jordán György, a Balatoni Múzeum restaurátora “csodát művelt”. A restaurált kerámia- és fémleleteket szombaton, a Községházi esték elnevezésű programsorozat keretében mutatják be Zalaapátiban. Ha a helyi közösség megismeri a település történetét, jobban vigyáz majd a múlt értékeire, és ha az esőzések újabb régészeti leleteket mosnak ki a földből, akkor segítséget nyújtanak ahhoz is, hogy a muzeológusok meg tudják menteni a lakókörnyezetük tárgyi emlékeit – fogalmazott Eke István.
A régészeti rendezvényen Müller Róbert, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum volt és jelenlegi igazgatója, Eke István és Targubáné Rendes Katalin antropológus-humánbiológus tart majd előadást az önkormányzat dísztermében. A teljes anyag bemutatására március 23-án, szombaton 18.00 órakor kerül sor.
kurultaj.hu / MTI
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
