Bár 2017-ben és 2018-ban a legnagyobb nyugati EU-tagállamokban már lebonyolították a választásokat, Európa idén sem marad adós az EU és hazánk szempontjából egyaránt fontos választásokkal. Ezek közül négyet emelünk ki.
Európai Parlament. Az Európai Unió jövője szempontjából legfontosabb idei választás az európai parlamenti (EP-) voksolás lesz, amelyet az EU összes tagállamában május 23. és 26. között rendeznek meg. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember végén fogalmazott: a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a választáson meg kell változtatni az európai politikát. Hogy a bevándorláspárti erők megerősödnek, az kétségtelen, ám hogy többségbe kerülnek-e, valószínűtlen. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor nemrég a Karc FM-nek adott interjúban azt mondta: „A nemzeti identitás, a nemzetben való gondolkodás, az állami szuverenitás fog megerősödni.
Manfred Weber Fotó: MTI
Az a fajta gondolkodás, amely szerint az erős Európa az erős nemzetekre épül, könnyen lehet, hogy a hagyományos pártokon belül fog megerősödni, leginkább az Európai Néppárton belül számítok erre.” Az szinte biztos, hogy továbbra is a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt lesz a legerősebb pártcsalád az EP-n belül, amelynek jelenlegi frakcióvezetője, Manfred Weber (bal oldali képünkön) lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Eközben a nyugat-európai baloldal minden bizonnyal tovább hanyatlik.
Belgium. Az EP-választásokkal egy időben rendezik meg a belgiumi szövetségi parlamenti választásokat. A Charles Michel liberális miniszterelnök vezette kormánykoalíció nemrég azért bomlott fel, mert annak legnagyobb pártja, a nacionalista, szeparatista Új Flamand Szövetség ellenezte az ENSZ migrációs paktumának aláírását. A bevándorlás kérdése minden bizonnyal befolyásolja majd a terrorcselekmények áldozatául esett országban a választások kimenetelét. Flandriában erősödnek az euroszkeptikus és bevándorlásellenes pártok, Vallóniában a nyugat-európai tendenciáknak megfelelően a zöldpártok felemelkedése figyelhető meg. A The New York Timesnak nyilatkozva Martin Conway történészprofesszor azt mondta, Belgium újabb bizonyítéka annak, milyen nehéz manapság összetartani egy centrista kormányzást Nyugat-Európában.
Lengyelország. A legnagyobb visegrádi országban legkésőbb novemberben tartják a parlamenti választásokat, ahol a három évre hatalomra került nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság, a magyar kormány szoros szövetségese a felmérések szerint újra győzni fog, s megtartja abszolút többségét a parlamentben. A gazdasági lendületet fenntartó, a családok támogatására nagy hangsúlyt helyező és a migrációs kvótákat hevesen elutasító kormány tavaly is egész évben harcban állt az Európai Bizottsággal és azokkal a nyugati politikai erőkkel, amelyek a jogállamisági uniós eljárást kezdeményeztek Lengyelország ellen. – Ennek hátterében az áll, hogy a nyugati tagállamok próbálják büntetni azokat az új tagállamokat, amelyek nem folytatnak teljesen szervilis politikát – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth rádió hétfő reggeli hírműsorában.
Ukrajna. A kárpátaljai magyarság szempontjából is fajsúlyos választások elé néz a velünk szomszédos Ukrajna, ahol március 31-én elnök-, október 27-én parlamenti választásokat tartanak. „Ukrajnát továbbra is a korrupció, a politikai és gazdasági bizonytalanság, az orosz beavatkozás nyomasztja, illetve az a nézeteltérés, hogy a jövőt a Nyugattal vagy Oroszországgal szövetségben kell elképzelni” – állapítja meg a Council on Foreign Relations amerikai kutatóintézet.
Petro Porosenko Fotó: MTI
A felmérések szerint a jelenlegi két kormánypárt közül a Petro Porosenko államfő blokkja a szavazatok 10-14 százalékát szerezheti meg, míg a Népfrontnak már nem is mérik a támogatottságát, annyira népszerűtlen. Az elnökjelöltek listáját Julija Timosenko volt miniszterelnök vezeti. Az eredményt figyelemmel követi a magyar kormány, amely diplomáciai eszközökkel igyekszik nyomást helyezni Ukrajnára a kisebbségek jogfosztása miatt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
