Átkelés a határzáron kesztyűvel és takaróval

Átkelés a határzáron kesztyűvel és takaróval

Folyamatosan érkeznek menedékkérők a magyar határkerítés szerbiai oldalára, és működnek a csempészhálózatok – erről számoltak be lapunknak a magyarlakta települések vezetői. A fő eszköz a harapófogó, a kesztyű és takaró, ezekkel könnyen átjuthat bárki. A román szakaszon most a sár az úr, emiatt szó sem lehet a műszaki zárról. Balog Zoltán humánminiszter közben – szembemenve a hivatalos nyilatkozatokkal – „szörnyű, buta” dolognak nevezte a kerítést egy frankfurti liberális rendezvényen.

Nem tartanak attól a magyar–román határ romániai oldalán lévő települések lakói és vezetői, hogy térségüket is elérné a migránshullám. Sőt, a tervezett magyar kerítésnek is örülnének. Úgy vélik, akkor egészen biztosan nem arra vinnék az embercsempészek a migránsokat. Aggódnak viszont amiatt, hogy ha folytatódik a csapadékos idő, nehéz lesz kerítést építeni, a határ mentén ugyanis most szinte járhatatlanok a földutak.

Kovács Imre, az 1800 lakosú, Romániához tartozó Németpereg polgármestere lapunk kérdésére elmondta: egyáltalán nem zavarná őket, ha az anyaország kerítéssel zárná le a határt. – Lényegében a mi biztonságunkat is növelné a magyar kerítés – fogalmazott.

A határtól mindössze másfél kilométerre lévő, felerészben magyarlakta településen tavaly nyáron jelentek meg migránsok. Ezt már nem a polgármester mondta, hanem a tanács épülete előtt hallottuk. Egészen pontosan két afgán férfit láttak a településen, akikről kiderült, hogy eltévedtek, és amikor meghallották, hogy Romániában vannak, elsírták magukat.

A határ menti magyarországi települések lakói pedig arra hívták fel a figyelmünket, hogy a sár miatt heteken keresztül még biztosan nem lehet kerítést építeni, még gyors telepítésű drótakadályt sem. Kübekháza térségében például úgy felázott a talaj, hogy legfeljebb mezőgazdasági munkagéppel lehet megközelíteni a kerítés tervezett helyszínét.

Egyelőre stabil a helyzet

A magyar–szerb szakaszon, bár a sok eső ott is gondot okoz, más problémák vannak. Az utóbbi hónapok nyugalma után most napi 20-30 migráns fordul meg Szabadkán, akiknek egy része Magyarország, vagyis a lezárt zöldhatár felé próbálkozik, a másik részük pedig a nyugat-balkáni útvonalat használva Horvátország felé indul tovább. Erről beszélt lapunknak Maglai Jenő, a magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő Szabadka polgármestere. A város környékén tavaly nyáron volt a legsúlyosabb a helyzet, akkor 2-3 ezer ember is megfordult ott, az utóbbi hónapokban viszont csak elvétve jelentek meg migránsok. Ez növekedett most napi 20-30 emberre, de mint mondta, egyelőre „stabil a helyzet”. – A csempészhálózatok továbbra is működnek, bár kisebb intenzitással, mint korábban. A szerb hatóságok „nem törik össze magukat”, hogy fellépjenek a migráció ellen – fogalmazott a szabadkai polgármester.

A településen 150 férőhelyes befogadóközpont működik, ahová időnként a szerb–horvát határnál lévő Sidről visznek embereket, de mivel ők is néhány nap után továbbmennek Horvátországba, nyugodt a település, az emberek nem igazán foglalkoznak a migrációval. Néhány menedékkérő azonban a magyar határzár felé veszi az irányt. Ez az útvonal a polgármester szerint azután éledt fel ismét, hogy Ausztria és Horvátország szigorított, sőt információi szerint „van mozgás” Románia felé is, de arra csak néhány migráns próbál meg átjutni.

„Visszatért a migráció fogalma és érzése Röszkére”

– Folyamatosan vannak menedékkérők a magyar kerítés szerbiai oldalán. Előfordul, hogy csak 2-3 ember érkezik, de olyan is, hogy 15 fős csoport. – Ezt már a határon, Röszkével szemben fekvő Horgos polgármestere mondta lapunknak. Bacskulin István is látta, ahogy migránsok mentek a kerítéssel párhuzamosan a szerb oldalon. Ők arra vártak, hogy a magyar járőrök elhaladjanak, és ahol nincs kontroll, ott átvágják a kerítést – közölte. – Ehhez mindössze egy harapófogó, néhány kesztyű és takaró szükséges, utóbbit egyszerűen rádobják a drótakadályra, és már át is jutottak.

Hasonló állapotokról számolt be lapunknak a múlt héten Röszke első embere, Borbásné Márki Márta is. Arról beszélt, hogy „visszatért a migráció fogalma és érzése Röszkére”, a helyiek aggódnak az egyre nagyobb számban érkező illegális határátlépők miatt. A rendőri és katonai jelenlét ugyan a korábbinál jóval erősebb a térségben, helikopterekkel is járőröznek, de nem tudnak egyszerre jelen lenni mindenhol. Ezt kihasználva a menedékkérők már nemcsak a kerítést megrongálva, hanem a csatornákon, illetve a Holt-Tiszán át is érkeznek, vagyis azokon a helyeken, ahová nem lehetett kerítést építeni – mondta Borbásné Márki Márta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »