Egy különös domborművet fedeztek fel az ókori Ninive romjai alatt. A lelet szokatlan módon ábrázolja az asszír isteneket, így nem csupán művészeti, hanem politikai jelentőséggel is bír.
2025 májusában a Heidelbergi Egyetem bejelentette: régészeik Irakban, az egykori Ninive területén egy hatalmas domborművet tártak fel, amely a Kr. e. 7. századi asszír uralkodót, Assur-bán-aplit, valamint több istenséget ábrázol. A 12 tonnás, 5,5 méter hosszú és 3 méter magasságú kőlap monumentális megjelenése is lenyűgöző, de igazi jelentősségét az adja, hogy ez az első ismert dombormű, amely az asszír főistenségek – Assur és Istár – együttes megjelenítésével készült.
A jelenet középpontjában maga a király áll, két oldalán a fő istenségekkel, akik az asszír mitológiában a hatalom, háború és védelem megszemélyesítői. Mögöttük egy haldzsinn – vízi démon vagy isteni közvetítő – és egy skorpióember is látható. A kutatók szerint az egész kompozíciót egykor egy szárnyas napkorong koronázhatta, amely a kozmikus uralom és az isteni legitimáció szimbóluma volt.
Az uralkodó oroszlánvadászat közben
A dombormű eredetileg az Assur-bán-apli által épített palota tróntermének bejáratával szemben elhelyezett fülkében állt – vagyis a lehető legfontosabb és leglátványosabb helyen, hogy vizuálisan is megerősítse a király isteni küldetését. Ez nem csupán dekoráció volt, de üzenet is a politikai ellenfelek és az idegen követek számára. Ám a történet nem itt ér véget – épp ellenkezőleg, itt kezdődik a rejtély.
A kutatók meglepetésére a domborművet töredékesen, földbe temetve találták meg – egy olyan helyen, amelyről eddig senki nem tudott. Az ásatásokat vezető Dr. Aaron Schmitt szerint valószínű, hogy az elrejtés a hellenisztikus korban történt, a Kr. e. 3–2. században. Ebben az időszakban az asszír birodalom már rég romokban hevert.
Ami nem világos, az a szándék. Vajon az új uralkodók meg akarták őrizni a régi hatalom emlékét – vagy éppen el akarták törölni annak nyomait? Schmitt szerint „ez meglehetősen rejtélyes”, de reméli, hogy a további feltárások választ adhatnak.
A hellenisztikus időszakból kevés adat áll rendelkezésre Ninivéről, így az is kérdéses, hogyan viszonyultak az utókor emberei Assur-bán-aplihoz és az asszír istenekhez. Az sem kizárt, hogy a dombormű elásása egyfajta rituális temetés volt – tisztelet vagy éppen elutasítás jeleként.
A régészeti csapat 2022 óta dolgozik a területen a Heidelbergi Egyetem „Ninive-projektje” keretében, és együttműködik az iraki Állami Régiségek és Örökségek Hivatalával.
Munkában a régészek
A kutatók célja nem csupán a dombormű tudományos feldolgozása, hanem annak restaurálása és eredeti helyére való visszaállítása is, hogy a nagyközönség újra átélhesse azt az élményt, amely egykor a palota látogatóit fogadta.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
