Bár többségében sikeres előadásokat rendez, de voltak sikerületlen munkái is – fogalmazott az InfoRádióban Ascher Tamás. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező azt mondta: mindig az inspirálja, hogy a színészeknek jó szerepeket adjon.
A Katona József Színházban a napokban debütált Ivan Szergejevics Turgenyev Apák és fiúk című regényének színpadra alkalmazott változata. Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező azt mondta az InfoRádióban a darab alapjául szolgáló műről, hogy a nagy orosz realizmus fontos kötete, mely pontos társadalomrajzot és társadalomkritikát is fogalmaz meg egyben.
„Rengeteg szellemesség, lírai elem, pszichológiai tudás van benne, mint a nagy orosz epikában általában. Tulajdonképpen azt akarta bemutatni Turgenyev, hogy az Oroszországot vezető nemesi, arisztokrata réteg, amelyik felelősnek érzi magát az országért, mennyire alkalmatlan. Magát is beleírta a regénybe: a nagyon kulturáltan nyugatra is figyelő, ugyanakkora saját paraszti népe iránt felelősséget érző figurák jelennek meg, végtelenül szimpatikusak, rettenetesen gyarlók és nagyon sok hibát követnek el” – mondta el a rendező, hozzátéve, hogy ennek a rétegnek a lázadó fiatalokkal folytatott csatájáról szól a regény és valamennyire a darab is az epika burjánzó gazdagsága nélkül.
A darabban a rendező szerint tükröződik az is, hogy az orosz nép nagyon vár egy eszmét, hogy legyen megváltás és mondjanak valami újat: van egy metafizikus igény az orosz irodalomban és az abban ábrázolt népben is, ami sokszor fecsegésnek tűnik
„Ebben benne van az az alapvető nyugtalanság, hogy a dolgok nincsenek rendben úgy, ahogy vannak és valamit változtatni kéne. Ezt az a nemesi osztály, amelynek van már egy kialakult egzisztenciája, valahogy hígabban és kevésbé önsanyargató módon kívánják, a fiatalabbak pedig elszántabban” – summázott Ascher Tamás.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
Nem mindig volt a csúcson ő sem
Saját pályájáról azt mondja: motivációja hol lankad, hol újraéled, voltak fontos, kevésbé fontosabb és sikerületlen munkái is.
„Miután mindig színházi közösségben dolgoztam, mindig az az inspiráció, hogy színészeknek jó szerepeket adjak. Ez akkor is éltette és energiával látta el a munkásságomat, amikor esetleg nem volt olyan nagy durranás maga a rendezés” – mondja a rendező, aki nem panaszkodik arra, ahány elismerésben részesült, sőt. Úgy vélekedik, ő kritikusabban tekint munkájára, mint a közvélemény vagy a kritikusok.
Az elmúlt két év járvány miatti bizonytalanságát rossznak nevezte: az Apák és fiúkat is kétszer bemutatta volna már, de a Free SZFE-n harmadéves osztálya oktatását folyamatosan végezhette, így volt mit tennie akkor is, amikor be kellett zárkózni.
A napi munkában úgy próbál most is dolgozni a színházban, mintha nem lenne járvány,
bár ezt a megbetegedések nehezítik, de kifejezetten a járvány miatt nem érzi, hogy másképp végezné munkáját.
„Mindig másképpen kell dolgozni, ezért vannak az új nemzedékek, ezért vannak nagyszerű tanítványaim, például Tarnóczi Jakab, aki idén rendezett egyet a Katonában, és majd a nagyszínpadon is rendez, és Tárnoki Márk másik végzett tanítványom, aki most a Kamrában visz színpadra egy előadást. Az ő dolguk az, hogy máshogy dolgozzanak, mint ahogy mi idősebbek: ők hozzák az új szellemet, az új munkastílust és csomó minden mást. Rengeteget várok és remélek tőlük” – tette hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
