Ritkán hallunk akkora őrültségeket és demagógiát magyar politikustól, mint amilyeneket Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke és Mózes Szabolcs elnökségi tag produkált kedden. A két politikus részt vett a kedd esti kormányellenes tüntetésen, amit az ellenzék szervezett a Speciális Ügyészség védelmében, amit a kormány épp most készül megszüntetni. Állításuk szerint Malina Hedvigtől a szurkolóverésen át a földelkobzásokig bezárólag a magyarokat ért sérelmek miatt kell kiállni a Speciális Ügyészség mellett. Kérdem én, hol volt a Speciális Ügyészi Hivatal akkor, amikor a magyar nemzeti közösség jogait tiporták a szlovák kormányok? Sehol. Persze, Orosznak és Mózesnek teljesen más célja volt a kínos mellényúlásként értelmezhető videós bejelentkezéssel.
Kezdjük talán ott, hogy Gyimesi György, a Magyar Szövetség másik (konzervatív) alelnöke több órával a keddi tiltakozások előtt élesen bírálta az ellenzéket, és megjegyezte, hogy jobb is, hogy nem ők kormányozzák az országot.
Maga a Magyar Szövetség kurta és kétértelmű álláspontja a Speciális Ügyészi Hivatal kapcsán, hogy az nem lehet a politika eszköze. De hogy meg tartanák-e vagy sem, az nem derül ki, ahogy az sem, hogy melyik politikai oldal által érzik befolyásoltnak a Speciális Ügyészséget.
Azt is hallhattuk a két politikustól, hogy nem véletlenül hozták létre a Speciális Ügyészi Hivatalt húsz évvel ezelőtt. Szöget üthetne a fejünkbe, hogy tényleg, milyen igaz, már húsz éve létezik, és a „nagy MKP” is ott bábáskodott létrehozásakor. De aztán maguk vallották be, hogy tényleges feladatát az állami korrupció ellen csak az elmúlt három évben próbálta elvégezni.
Nem árt emlékezni rá, hogy Dušan Kováčik, a hivatal korábbi vezetője hetven korrupciós ügyből hetvenet söpört a szőnyeg alá. Nem árt emlékezni arra sem, hogyan maradt a mai napig felderítetlen a Dzurinda-érához köthető Gorilla-botrány és főleg annak tartalma, ami nem másról szól, mint privatizációból származó províziókkal megvett politikusokról. Itt nem a Speciális Ügyészségről van szó.
A Speciális Ügyészség sajnos nem a demokrácia pillére, hanem a folyamatosan szembenálló politikai erőterek közti status quo egyik szereplője. És a status quót gőzerővel próbálja mindkét oldal felborítani.
Nem mintha nem lehetne jogos a smeres kormányok elleni nyomozás, de nyilvánvaló, hogy az ellenzék számára ez a hivatal nem az igazságosságért fontos, hanem mert felhasználhatja a kormány ellen.
Máshol kéne keresni a kulcskérdéseinket
Orosz és Mózes állításával szemben a magyar közösség számára nem a Speciális Ügyészi Hivatal léte vagy nem léte a kulcskérdés, hanem az a körülmény, hogy a mindenkori szlovák kormányzat, ideológiától függetlenül, még saját törvényeit és alkotmányát is képes megsérteni, csak hogy keresztbe tegyen a magyaroknak. Az alapvető jogok tiszteletben tartásával van probléma, amin a Speciális Ügyészség nem segíthet, mert nem célja, nem erre találták ki és nem is ezt várják el tőle.
Mózes állítása szerint az elmúlt három évben jól dolgozott a hivatal. Megint csak felmerül a kérdés, ha annyira jól dolgozott, miért nem foglalkozott senki a földelkobzások kérdésével, ami mögött nem csak korrupciót, de az alkotmányos rend megsértését is sejteni lehet? Nem foglalkozott vele, mert a Speciális Ügyészség ma ugyanúgy lehet átpolitizált, mint a Smer idején volt. Csak most a másik oldal érdekelt a „sikerében”. És bár ez sajnálatos körülmény, ettől még a szlovák realitások egyike.
Nem vitatom, hogy a Speciális Ügyészségre tényleg szükség lenne. De ma egyetlen politikai erőtér sem tartja tiszteletben a hatalmi ágak függetlenségét – sem a kormány, sem az ellenzék. A Speciális Ügyészség sorsát az államfő és a mai ellenzék legalább annyira megpecsételte, mint a IV. Fico-kormány – épp az elmúlt három évvel, a káoszkormányzással, a rendőrháborúval, a nyílt politikailag nem megindokolható szándékkal, hogy az ellenzéki pártokat nem legyőzni, hanem félreállítani akarták.
PR-tevékenység, politikai ráció nélkül, progresszív felhanggal
Azt viszont látjuk, hogy miért beszélt annyi zöldséget Mózes és Orosz azon az estén.
A céljuk nyilvánvalóan az volt, hogy a Magyar Szövetséget a progresszív PS felé terelgessék. Meg is találták az első közös nevezőt, a Speciális Ügyészséget. És a másodikat, a nem épp ellenzéki kottából játszó Főügyészség bírálatában. Mózes egyenesen a sztálinista főügyészi rendszer visszabontását emlegette. Erre rátett még egy lapáttal, mikor kijelentette, hogy „az ellenzéki Magyar Szövetség” nevében beszélt. Vagyis jelezte, hogy milyen irányba kívánja húzni a párt szekerét.
Nehéz értelmezni egyébként az MSZ állítólagos ellenzékiségét. Egyrészt, nincs olvasható álláspontja a kulcskérdésekben. Másrészt, a párt egyik alelnöke teljesen mást mond, mint a másik. Harmadszor, a Magyar Szövetség nem jutott be a parlamentbe, így nem ellenzéki párt. Negyedszer, pozicionálhatja magát az ellenzék felé, de vajon melyik párt irányába? Ott van a balliberális PS, a neoliberális SaS, a centrista-konzervatív KDH és a populista Slovensko (OĽANO). Még maga az ellenzék is annyira heterogén, hogy kibogozhatatlan ellentétek és átfedések vannak.
Gazdaságpolitikában a KDH szemben áll a liberálisokkal, de külpolitikában egyetértenek. Családpolitikában a KDH az Slovenskoval tudna egyetérteni, de mivel mindenki fél Matovič közelébe menni, ezért nincs közeledés egy területen sem. A Slovensko gyűlöli az SaS-t, az SaS ki nem állhatja a Slovenskot és a KDH-t. A PS látszólag az ellenzék vezetője, valójában összeegyeztethetetlen érdekei vannak partnereivel és csak idő kérdése, mikor fordul ellenük.
Mózes Szabolcs és Orosz Örs nagy pillanata a kormányellenes tüntetésen szánalmasan üres PR-tevékenység volt. Szánalmas, mert átlátszó céllal gyenge érveket soroltak fel. És üres, mert megint csak azzal foglalkoztak, hogyan lehet úgy helyezkedni, hogy egy nap az általuk emlegetett „nagy MKP”-hoz hasonló províziókban, bocsánat, pozíciókban részesüljenek.
Ezek után nem csodálkozom azon, hogy a Magyar Szövetség napi feladatlistájáról hiányzik a politikai munka. Az a politikus ugyanis, aki dolgozik, az elkerülhetetlenül és visszavonhatatlanul nevét adja valamihez, és azzal a munkával fogják azonosítani. De ha nincs munka, nincs politikai identitás, ha nincs identitás, nincsenek kötöttségek, és akkor lehet eltérni a választói akarattól, amikor épp jólesik.
Mózes 2020-ban az SaS-hez dörgölőzött, most a PS-szel vállal „ellenzéki elvi rokonságot”. Vajon az alkotmányellenes állampolgársági törvény elleni nyílt és hathatós fellépést mikor vállalja fel? Semmikor. Az ugyanis nem közelebb, hanem távolabb viszi a liberális politikától a Magyar Szövetséget.
A keddi bejelentkezéssel Mózes és Orosz csak azt bizonyította, hogy a Magyar Szövetség ugyanolyan megosztott, mint volt, és tényleg egy ideológiai vegyespárttá alakul át, amelynek stratégiái nincsenek, csak középszerű ambíciói.
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
