A magyar Putyin címmel jelentetett meg cikket a befolyásos amerikai külügyi lap, a Foreign Affairs. Az alcímben felteszik a kérdést, hogy vajon felvetődhet-e Orbán fejében a határrevízió. Mitchell A. Orenstein mellett a Political Capital elemzői, Krekó Péter és Juhász Attila a szerzők. A cikk felidézi, hogy amikor az Orbán-kormány magyar állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak, akkor “sokan féltek attól, hogy ez túlságosan fel fogja erősíteni a nacionalizmust, és támogatja a határon túli szeparatista kezdeményezéseket”.
Ráadásul a cikk szerint Orbán nem győzte hangsúlyozni, hogy a magyar nemzet határai nem a jelenlegi országhatároknál húzódnak, hanem leginkább a Trianon előtti határoknál.
Ez pedig szerintük “erősen emlékeztet Putyin politikájára és logikájára, mivel Oroszország is állampolgárságot ajánlott az ukránoknak és az abházoknak, ami megelőzte az orosz inváziót” – áll a cikkben. A szerzők hozzáteszik, hogy “Orbán Viktor célja a határok megváltoztatása helyett inkább a szavazatszerzés, emiatt játszik rá erősen a nacionalista nosztalgiára akkor, amikor a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről beszél”.
Majd annak bemutatása után, hogy Orbánék mi mindent tettek a 2014-es választás megnyerése érdekében, mégis felvetődik a határrevízió lehetősége a cikkben.
Először nem teljesen világos, hogy milyen logika szerint, de szembeállítják Orbánnak a francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után tett kijelentését − „Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani” − azzal, hogy arról beszél, Magyarország demográfiai problémáira megoldást jelenthetnek a határon túl élő magyarok. A lap itt megint feltűnő párhuzamot lát Putyin politikájával, amikor az orosz elnök arról beszél, hogy szívesen látják Oroszországban az Oroszország határain túl élő oroszokat.
Ezen a ponton elszabadul a szerzők fantáziája: mint írják, Orbánnak ugyan nem szándéka igazi balhét csinálni, ettől függetlenül gyakran használ erősen nacionalista üzeneteket. Bátorítja például az autonómiatörekvéseket. Szerintük ennek az lehet a magyarázata, hogy Orbán egy olyan Európára készül, ahol akkora befolyása és hatalma lesz Oroszországnak, hogy esélyünk lehet − akár csak szimbolikusan − visszakapni elvesztett területeket. A szerzők szerint lehet, hogy Orbán abban bízik, hogy, “miként Hitler 1938-ban, most majd Putyin fogja visszaadni Magyarországnak a trianoni békeszerződés következtében elveszített területek egy részét”.
A szerzők hozzáteszik, hogy szerintük “a határon túl élő magyarok többsége nem támogatja az agresszív autonómiatörekvéseket, mert tudják, ők lennének az irredentizmus első áldozatai. Ezzel szemben inkább az olyan politikai törekvéseket támogatják, amelyek békés együttműködést szeretnének a többségi nemzettel”.
Azt írják, a romániai magyaroknak csak egynegyede támogatja a Fideszt, és egyébként is, a többség nem élt a kettős állampolgárság lehetőségével. A Jobbiknak pedig annak ellenére nincs igazán mérhető támogatottsága a határon túl, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek ezért.
A szerzők szerint ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy “a szeparatista mozgalmak − főleg amelyek külső támogatást kapnak − ne tudjanak úgy tenni, mintha nagy többség állna mögöttük, ahogy azt például Kelet-Ukrajnában is láthatjuk”. A cikk szerint ez ugyan még nem történt meg a környező országok egyikében sem, de “a magyar kisebbségek nacionalista politikai felhasználása instabilitást okozhat ezekben az országokban”.
(Index nyomán http://www.harcunk.info/)
Kategória:Hírek, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
