A fővárosi albérletárak elszállása miatt egyre többen kopogtatnak velencei ingatlanosoknál, és bár az igény hatalmas, bérlakás alig van a környéken. Valahogy lassan eszmélnek a tulajdonosok: ingatlanjaikat egyelőre csak nyaralóként adják ki egy-két hétre.
Aki Újpalotáról a IX. kerületbe jár dolgozni, az nagyjából egy órát utazik. Ennyi idő alatt a Velencei-tótól vonattal is el lehet érni ugyanoda: Agárdról például 42 perc alatt ér föl a zónázó járat a kelenföldi metróvégállomásra, Velencétől pedig mindössze 37 perces az út. Miközben az utazással töltött időben nincs érdemi különbség, a lakókörnyezetben és az albérletárakban igen. Ez lehet az oka annak, hogy egyre többen keresnek bérlakást a Velencei-tó környékén, csak éppen nem találnak. „Rengeteg az érdeklődő, de egyelőre nem tudunk segíteni: a kiadó nyaralókat tulajdonosaik általában csak nyáron és csak üdülőként adják ki egy-két hétre, hosszabb időre nem. Pedig lenne irántuk kereslet egész éves használatra is, hiszen a bérleti díjuk a fővárosinál jóval alacsonyabb lenne” – mondja portálunknak Kovács Csaba, a Balla Ingatlanirodák agárdi irodájának vezetője. Hozzáteszi, hogy a régióban még a befektetők sem tűntek fel, egyelőre nem jellemző, hogy valaki lakást vesz abból a célból, hogy azt tartósan bérbe adja.
Kiadó lakás a területen olyannyira nincs, hogy ilyet Velencén, Agárdon vagy Gárdonyban még az Ingatlan.com kínálatában sem találni. Az ok vélhetőleg az, hogy azt a néhány bérleményt, amely piacra kerül, egyből ki is veszik. Jelenleg kiadó házból is csak egy van: a Velence ófalujában álló, négyszobás, 100 négyzetméteres házat havi 150 ezer forintért hirdetik. Ezen túlmenően csak lakásnak kevésbé alkalmas nyaralókat találni, abból is csak hármat. Igény viszont amúgy sem ezekre van, hanem klasszikus, rendes otthonokra.
Kitolódik az agglomeráció?
A Velencei-tó környékén is észlelt folyamatok a budapesti helyzettel állhatnak összefüggésben: a belvárosi árak nagyjából elérhették a maximális értéket, a belsőbb területeken komolyabb drágulás már nem várható. Ugyanakkor ez nem igaz a főváros egészére: például azokban a kijjebb eső kerületekben, amelyekben korábban olcsóbb volt az albérlet, az idén elkezdtek felfelé szökni az árak. Az Otthon Centrum adatai szerint az első negyedévbeli komoly megugrás eredményeként ma a külvárosokban 40–80 százalékkal többet kell fizetni a bérleményekért, mint tavaly ilyenkor. És ugyan ez éves adat, de a drágulás az idén indult meg igazán, párhuzamosan azzal, hogy a belvárosi árak égbe szökése alábbhagyott. Vélhetőleg tehát az történt, hogy a belsőbb területeken a piac már nem bírt el további drágulást, akik pedig az eddigi áremelkedések következtében költözni kényszerültek, a külvárosokban jelentek meg, ezzel fölhajtva az ottani árakat. Ennek folytatása csapódhat le abban, hogy sokan már a kilométerben mérve távolabbi, ám időben nézve közelebbi településeken keresgélnek albérletet, és elmerészkednek egészen a Velencei-tóig.
A bérlakást keresők mellett a lakásvásárlókat is a tó felé terelheti az alacsonyabb árakon túl az, hogy a környék nemcsak jó vasúti és kerékpár-közlekedéssel rendelkezik, hanem az autópályáról is könnyen elérhető. Ráadásul a sztráda már Budapest vonzáskörzetében is fizetős, így már ez sem számít hátránynak. „Mi is azt érzékeljük, hogy a lakóövezetek az autópályák mentén kiterjeszkednek az alapvetően nyaralóterületnek számító régiókra. Ez minden irányban megfigyelhető, a Velencei-tó környéke is ebbe a körbe tartozik” – ezt már Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője emeli ki. Véleménye szerint a vásárlókat a tó azért is vonzhatja, mert azonkívül, hogy elérhető távolságban van Budapesttől, olyan vízparti terület, amely a Balatonnál lényegesen olcsóbb, így nyaralóterületnek is kiváló.
Mint azt a Balla Ingatlanirodák agárdi irodavezetőjétől megtudjuk, a tónál alapvetően két ingatlantípust keresnek a vevők. Vagy a 10 millió forintnál olcsóbbat, vagy a 20 millió körülieket. Kovács Csaba szerint ennek feltehetőleg az az oka, hogy a kettő közti árkategóriánál nincs meg az a plusz, amiért az érdeklődők egy ingatlanba beleszeretnek: vagy nem elég jók, vagy pedig nem annyira elhanyagoltak, hogy olcsón megvéve fantáziát lássanak a felújításukban.
Igazi luxuslakásra a Velencei-tónál nem nagyon van kereslet. Mindenesetre tény, hogy itt a luxus azért mást jelent, mint a Balatonnál: ami a magyar tengernél 120 millióba kerül, az a kisebbik tónál 60-ba. Ezért a pénzért egyes Balaton-parti településeken még jó állapotú házakat sem lehet kapni, nemhogy luxusingatlant.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
