A magyar nyelv legközelebbi rokonának számít a Nyugat-Szibériában beszélt hanti (osztják), amelyet körülbelül 30 ezres népcsoport beszél az Urál-hegység keleti részén, Oroszországban. Szigiletov Vitalij a hanti népcsoport tagja, jelenleg Budapesten él, és gyönyörűen, választékosan beszél magyarul. A 25 éves fiatalember részt vett augusztus végén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szervezett finnugor konferencián. A magyarok legközelebbi nyelvrokonairól, hitvilágukról, életmódjukról beszélgettünk vele.
– Nagyon szépen beszél magyarul. Hogy került kapcsolatba a magyar nyelvvel?
– Nyugat-Szibériában születtem, a Vezsakori nevű kis településen. Úgy ismerkedtem meg a magyarsággal, hogy fővárosunk, Hanti-Manszijszk egyetemén tanultam, ahol magyar tanszék is működik.
– Pontosan miben hasonlít, meg tudná határozni?
– Elsősorban a szókincsben, mondok pár szót, aminek nagyon hasonlít a hangzása: vér (vir), szív (siv), meleg (melök), kettő (ketkin). És még rengeteg olyan rokon szó van, ami nagyon hasonlít a magyarhoz, ilyen a trágya, a rongy, de a nyelvtan, a mondatszerkezet is hasonlít.
Egyébként már három éve Pesten élek. 2016-ban kezdtem tanulni a Balassi Intézetben a külügyminisztérium hungarológiai képzésén magyar nyelvet, kultúrát, történelmet, földrajzot, utána sikeresen letettem a nyelvvizsgát. Aztán lehetőségem nyílt pályázni egy ösztöndíjra, és felvettek a budapesti gazdasági egyetemre, most ott tanulok turizmus és vendéglátás szakon.
– Szóval nem nyelvészetet tanul?
– Sajnos nem, pedig nagyon tetszik a nyelvészet. Egy évig tanultam magyarságtudományt, és nagyon beleszerettem a magyarságba.
– Meg tudná mondani, hogy miért?
– Azt hiszem, elsősorban az emberek jószívűsége, segítőkészsége miatt. És azért, mert nagyon mélyen értenek minket, hantikat, nincs olyan nép, amelyik jobban értene minket. Ez azt hiszem, hogy a két nép lelki, szellemi rokonsága miatt van.
Az oroszok próbálnak megkeresztelni minket, de mi ragaszkodunk az ősi hitünkhöz. Ha valakinek a hantik közül mondjuk van keresztje, az nem jelenti azt, hogy ő ortodox templomba megy, mert ugye, Oroszország ortodox ország, hanem csak tudjuk, hogy ez kereszt, ez templom. De mi nem járunk oda.
– Miben hisznek? Hogyan tudná meghatározni a hitük, vallásuk alapját?
– Nagyon sok istenség van, például az erdőnek, a víznek, jégnek is van különleges istene, de megszámlálhatatlanul sok istenség van.
Nagyon bonyolult szertartások vannak ehhez kapcsolódóan. Különben magyarok voltak az első kutatók, akik tudományosan közelítettek ehhez, ilyen például Reguly Antal (1819–1858, néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője – szerk. megj.) vagy Schmidt Éva (1948–2002, néprajzkutató, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa, aki Hanti-Manszijszkban hunyt el – szerk. megj.).
De nem úgy tették, mint az oroszok, akik ki- és felhasználni akarják ezt a tudást valamilyen módon. A magyarok azt vizsgálták, hogy hogyan működik a mi hitvilágunk, és hogy vannak-e közös elemek a régi magyar hitvilággal. Reguly azt derítette ki, hogy az ugor nyelvcsaládban a legközelebbi rokonok vagyunk.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
