Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter Magyarországot bírálta, amiért Budapest továbbra is ellenzi az EU Ukrajnának nyújtott támogatását. Egyben újabb szankciókat sürgetett Oroszország ellen a brutális virágvasárnapi rakétatámadás után, amely Szumiban történt. A támadásban több tucat ember meghalt, és több mint százan megsérültek – köztük több gyermek is.
A luxemburgi EU külügyminiszteri találkozó után Sikorski megerősítette, hogy a miniszterek megvitatták egy újabb, immár 17. szankciós csomag lehetőségét Oroszországgal szemben, válaszul ezekre az újabb agressziókra. Elmondta, hogy sok kollégája támogatja a további szankciókat, de kiemelte, hogy Magyarország jelenti a fő akadályt.
„Tudjuk, hogy van egy ország, Magyarország, amely nem rendelkezik azzal az erkölcsi tisztánlátással, amellyel mi nézünk szembe Putyin támadásaikor.”
– mondta Sikorski. Hozzátette: Putyin „a békéről beszél, miközben civileket bombáz és gyerekeket öl. Az áldozat az, aki beleegyezik a tűzszünetbe – ő viszont csak fokozza a követeléseit vagy a támadásokat. Ez ad nekünk erkölcsi világosságot. Nem minden ország cselekszik ilyen elvek szerint.”
Sikorski ismét felszólította Budapestet, hogy oldja fel a vétóját annak az európai békealapból származó közel 7 milliárd eurónak a kifizetése ellen, amelyből az EU-tagállamok katonai segítségnyújtását térítenék meg Ukrajna felé.
Ez az alap az orosz invázió 2022 februári kezdete óta kulcsszerepet játszott abban, hogy Európa segíteni tudja Kijevet – de a további kifizetésekhez minden tagállam egyetértése szükséges, amit Magyarország továbbra is akadályoz.
A lengyel külügyminiszter arra is felszólította Magyarországot, hogy engedje meg az EU-nak az első csatlakozási tárgyalási „klaszter” megnyitását Ukrajnával. „De ez olyan, mintha egy téglafalhoz beszélnénk” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy vajon van-e még esély Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítására a lengyel elnökség alatt, Sikorski így felelt: „Ez egy nagyon jó kérdés Orbán Viktor miniszterelnöknek.”
A luxemburgi találkozón szóba került az EU-ban befagyasztott orosz vagyon jövőbeli felhasználása is Ukrajna támogatására. Amikor megkérdezték tőle, hogy Németország nyitottabb-e már erre a lehetőségre, Sikorski óvatos optimizmust fogalmazott meg:
„Remélem, hogy az új német kormány ezt fontolóra veszi. Ahogy azt halljuk, hogy az új kancellár talán végre elérhetővé teszi a Taurus rakétákat Ukrajnának, úgy remélem, itt is látunk majd előrelépést.”
Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok válaszát várja Oroszország újabb eszkalációira. Egy nemrégiben tartott NATO külügyminiszteri találkozóra hivatkozva Sikorski idézte az amerikai külügyminisztert, Marco Rubiót, aki azt mondta: „Az Egyesült Államok nem fog örökké arra várni, hogy Putyin beleegyezzen egy tűzszünetbe.”
Sikorski szerint Putyin „békéről” alkotott elképzelése Ukrajna megadásán alapul. „Mint minden agresszor a történelemben, ő is azt mondja, hogy békét akar – de valójában kapitulációt akar” – mondta, megjegyezve:
„Úgy akarja elérni a háborús céljait, hogy ne kelljen megfizetnie az árát. Mi ebből csak egy következtetést vonhatunk le: ha Európa fokozza Ukrajna támogatását, akkor ezt kell tennie az Egyesült Államoknak is.”
A miniszterek az európai II. világháborús győzelem közelgő 80. évfordulójának szimbolikus jelentőségéről is beszéltek. Sikorski elmondta, hogy Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha meghívta az EU külügyminisztereit egy május 9-i lvivi találkozóra – ez a nap a náci Németország felett aratott szövetséges győzelem évfordulója.
„Szerintem ez egy remek ötlet – így megmutathatjuk, hogy Európa Ukrajna oldalán áll, nem pedig Putyin oldalán Moszkvában” – mondta Sikorski. „Egyetértek Kaja Kallasszal abban is, hogy ha bármelyik tagállam vagy tagjelölt ország képviselője megjelenik Moszkvában ezen a napon, az szégyen lenne.”
Sikorski arra figyelmeztetett, hogy Putyin minden bizonnyal megpróbálja majd úgy beállítani az évfordulót, mintha Oroszország lett volna a fasizmus fő legyőzője. „Ez egy újabb hazugság” – mondta. „Oroszország ma egy autoriter állam. Ma több politikai fogoly van Oroszországban, mint Brezsnyev idején. Ők azok, akik megtámadják a szomszédjaikat, és megtagadják egy nagy szomszédos országtól a nemzeti identitáshoz való jogot. Ezek a fasizmus jelei.”
Hangsúlyozta, hogy a nácizmus feletti győzelem nem kizárólag az oroszok érdeme volt, hiszen „nem csak oroszok harcoltak a második világháborúban”. Több millió ukrán halt meg a háborúban, és több millióan szolgáltak a Vörös Hadseregben – többek között Lengyelország felszabadításában és Berlin elfoglalásában is részt vettek. „Ezért a Hitler-ellenes koalíció győzelme nem Putyiné, és ha ezt a győzelmet Ukrajna ellen ünneplik, az történelemhamisítás.”
Körkép.sk, Polskie Radio
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
