„Amikor látták, hogy milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy ők írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Fel is ismerték őket, hogy Jézussal voltak…” (ApCsel 4, 13)
Ismerek egy idős asszonyt, aki minden erejét, idejét és figyelmét arra fordítja, hogy több, szebb, feltűnőbb és értékesebb gyémánt, drágakő és arany díszítse kezét, karját, nyakát. Csodálják az emberek, tisztelettel és ámulattal veszik körül. Magamban gyémántasszonynak hívom őt. A templomban elől ül, mindent figyel, észrevesz és a nagy kérdésekben szinte mindig az ő szava a döntő. Hozzá jár takarítani egy idősebb, egyszerűbb, hívő asszony. Őt nem veszik észre, nem csodálják, nem hívják vendégségbe. Ő és a férje a templomban hátul, a pad szélén szokott ülni.
Mindkét asszonyt ismerem, nemcsak kívülről, ahogyan öltözködnek, viselkednek, és az emberekhez viszonyulnak, ismerem lelki gondjaikat, félelmeiket, vágyukat, szenvedésüket, indulataikat is.
A takarítónővel rendszeresen együtt imádkozom, megbeszéljük az igét, megosztjuk gondjainkat, örömünket, lelki győzelmeinket. Olyan jó ezzel az asszonnyal együtt lenni! A Szentlélek bölcsessége, ereje és békéje árad belőle még akkor is, amikor nagy baj, betegség, veszteség, gyász éri. Elmondhatom, hogy ez az asszony Jézussal jár, és az Ő szépségét hordozza.
A gyémántasszonyt is jól ismerem. Lelke mélyén nagy titkokat hord. Szenved nagyon és soha nincs békessége. Testében megnyomorodott, számtalan nyavalya-betegség kínozza. De titkol és takar mindig, mindent. Büszkén és magasan fenntartja fejét, annak ellenére, hogy már járni alig bír.
Iskolája nincs, még a fele sincs, mint a szerény takarítónőjének, de ez is titok.
Nagy vagyont örökölt, pénze van bőven, nincs anyagi gondja. Igyekszik is megmutatni az elegáns, gyertyafényes, ezüsttől csillogó vacsoráin.
De utána, amikor az utolsó gyertya fénye is ellobban, ez az asszony árva, pedig férje és gyermeke van. Üres, céltalan, békétlen és örömtelen. Irigy, dühös, kegyetlen és uralkodó zsarnok. Mindent kivív magának és mégsem boldog. Hallgatja az igét, használja a bibliai szent kifejezéseket, de lelke és élete távol van Jézustól. A megtérést, bűnbánatot, a hívő életet, a megszentelődést csak cinikusan emlegeti.
Miért? Hát nem találkozott még Jézussal? A Megváltó ott volt a közelében, de ő kemény volt, nem akart figyelni, hallgatni Rá. Leélte hosszú éveit egy szereplésben. Játszotta és még játssza most is a keresztényt. Takarja nyomorúságát, keserűségét ékszereivel, csillogással. Titok az egész élete, nem képes megnyílni, az álarcot levenni. Üres és keserű lelke legmélyéig. Irigyli mások békességét, lelki biztonságát. Bizonytalanságából nem tudtam a világosságra vezetni, pedig évek óta próbálkozom. Jól van ő így és nem kell több, mélyebb, őszintébb kapcsolat Jézussal… Tudom, hogy ez a gyémántasszony lelkileg halálra ítéli önmagát.
Mily sok ember szeretné bebiztosítani magát a boldog életre! Mindez csak külső biztosíték Jézus nélkül, mert benn a szív titokban szenved. A Szentlélek ereje, bölcsessége megérezhető, látható az emberek életében. Aki Jézussal jár, magával hordozza Jézus jeleit. Péter és János egyszerű halászok voltak, de a Szentlélek vezette, tanította és erősítette őket. Bölcsességet kaptak a szolgálatra, misszióra.
Az emberek mit éreznek, hogyan gondolkodnak rólad, kedves Olvasóm? Csillogó otthonod, házad, tekintélyed van? Ez elég? Amikor magadra maradsz, hogyan érzed magad? Veled van, benned, életed központja és vezére Jézus? Te is bátran bizonyságot teszel szabadító Jézusodról? Kit csodálnak a szomszédaid, rokonaid?
Téged, egészséged, erőd, gazdagságod, autód, házad, szépséged? Vagy csodálják a benned élő Jézus szeretetét, türelmét, alázatát, békéjét?
Bármilyen szegény, nyomorék, elhagyott és mellőzött vagy, Jézus szeret téged, veled akar járni! Benned, rajtad akarja megmutatni magát az elbizakodott és a szenvedő világnak. Rád bízta, néked ajándékozta a szabadítás, megváltás örömének hírét. Mondd, vidd, oszd meg azokkal, akik nem látták még Jézust! Hirdesd a Szabadító csodáit, tapasztalataidat! Légy élő bizonyság Jézus szeretetéről! Rád várnak azok, akik a sötétben ülnek reménytelenül. A gyémánt csillogása, drága autó robogása, magas házak fala sok kínt és gyötrelmet takarnak.
Vidd Jézust, vidd az üdvösség hírét! Isten úgy szerette ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, feláldozta a kereszten. Mentsd, aki még menthető!
Veled szeretnék élni, járni, Jézusom. Békét és nyugalmat lelkemnek csak Benned találok. Szenteld meg életemet, hogy akik figyelnek, Téged lássanak tetteimben, életemben! Szenteld meg beszédemet, hogy kedves és vigasztaló legyen! Erősítsd hitemet, hogy dicsőíthesselek és méltóan tudjalak szolgálni! Vezess, tanácsolj Lelkeddel, kinek, mit, mikor szóljak! Beszédem ne legyen üres fecsegés. Tiéd a hála és köszönet mindenkor kegyelmedért! Ámen
(Morzsák 4. 2006)
Dr. Tapolyainé Bartha Gizella
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
