Számos nehézségbe ütközik az uniós közös uniós kül- és biztonságpolitikájának megvalósítása. Egy közös haderő felépítése évtizedes projekt, ami sok forrást igényel, ráadásul a lakossági támogatása is hiányzik.
Erről Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhely vezetője beszélt a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában – írja a Hirado.
Március elején jelent meg Mathias Corvinus Collegium A Világ 2021 című elemzése,
amely kiemelten foglalkozik az Európai Unió előtti kihívásokkal.
Ezek között szerepel a Kínával, az Egyesült Államokkal és az Oroszországgal való viszony, a brexit kérdése valamint a vakcina-beszerzések.
Oroszországgal több uniós tagállamnak kiéleződött a viszonya, viszont éppen Franciaország az, amely javította kapcsolatait Moszkvával – fogalmazott.
A vakcinabeszerzésről elmondta, hogy EU vezetői ezt a problémát „ideológiai szemüvegen át nézték.” Az orosz vakcina esetében látszik, hogy a józan ész felülkerekedett, ugyanis az EU gazdasága akkor indulhat el, ha megfelelő lesz az átoltottság.
Az Egyesült Államokkal való viszony is megosztó, egyes tagállamok tovább erősítenék a kapcsolatot. A brexittel Washington egyik fő szövetségese vált ki a blokkból. A balti államok, Dánia, Lengyelország atlantista politikát folytat.
Ezzel szemben helyezkedik el Franciaország, amely minden belső gyengesége ellenére önálló világképpel rendelkező nagyhatalom az Európai Unión belül.
„A francia európai kép nagyon más, mint a német, vagy éppen a lengyel” – mondta.
Az EU-n belüli ütközőpontok között említette az eltérő jövőképet.
Van egy erős federalista vonulat, amely a közös uniós kül- és biztonságpolitika mellett áll síkra, és egy másik, amelyik a nemzetek Európájában gondolkodik.
A közös haderőfejlesztésről elmondta, hogy egy komoly európai hadsereg felépítése nem megy egyik évről a másikra, hanem egy évtizedes projekt.Ráadásul ehhez nincsenek meg az anyagi források és a lakossági támogatás sem. A másik probléma, hogy a tagállamok másként értékelik a biztonsági fenyegetéseket.
A NATO-ban a 2 százalékos GDP-arányos befizetési küszöböt kevés uniós állam teljesíti. Az élen a baltiak, Románia, Lengyelország áll és hamarosan Magyarország is eléri ezt a szintet.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
