Olyan koncertekkel, sztárfellépőkkel lettek elkényeztetve az elmúlt bő egy hétben a klasszikus zene rajongói Budapesten, hogy az még Bécsben is rendkívülinek számítana. A fiatal koloratúr, Anna Prohaska és az olasz Il Giardino Armonico után jött Itália első számú együttese, a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara Sir Antonio Pappanóval, majd a régóta ünnepelt szoprán, Anna Netrebko a férjével, Yusif Eyvazovval. A sztárfellépők sorát a Londoni Filharmonikus Zenekar zárta pénteken az Erkelben – s méregdrága jegyek ide vagy oda, minden koncertre jó időben elkapkodták a jegyeket.
A londoniak koncertjét a szemfülesebbje még azért elcsíphette, legalábbis Pécsett, a Zeneszüret Fesztivál az utolsó napokban ugyanis pár tucat pótjegyet még meghirdetett, igaz, azok sem vártak sokáig gazdára. A Kodály Központ dugig megtelt csütörtök este, ami érthető: a londoni zenekar volt az első nyugati komolyzenei együttes, amely a pécsi koncertterembe betette a lábát. (Az első külföldi együttes pedig az Orosz Nemzeti Zenekar volt tavaly.)
Ami a zenei élményt illeti: Baráti Kristóftól még Mendelssohn e-moll hegedűversenyét is érdemes bármikor meghallgatni, pedig ez az egyik legagyonjátszottabb darab. A londoniak vezető karmestere, Vladimir Jurowski viszont Bruckner IV. „Romantikus” szimfóniájakor felébresztette bennem a gyanút, valójában a fesztivál másnapi programján, Csajkovszkij 1812 nyitányán jár az esze, amelyet az orosz zeneszerző egykor úgy jellemzett: hangos és zajos.
A napóleoni seregek oroszországi kudarcának emléket állító művet a szegedi szimfonikusok celebrálták Pécs főterén pénteken, három fúvószenekarral kiegészülve. A tömegnek pedig olyan élményben lehetett része, mint amilyenben az 1882-es ősbemutató idején a moszkvai hallgatóságnak volt: a nyitány alatt félreverték a harangokat, mozsárágyút sütöttek el, míg a finálét tűzijáték kísérte.
Bár az idei fesztivál fókuszában a tánc állt, a Zeneszüret rendezőjének, a Filharmónia Magyarországnak a szlogenje – Közel hozzuk a zenét! – erősebb vezérfonalnak tűnt. Hallhattunk zenét botanikus kertben, a Búzai téri piacon, volt vonósnégyes villámcsődülete a főpostán is, leülhettünk pianínóhoz a Király utcában, s persze a Nemzeti Színház mellett is találkozhattunk fúvósokkal. Utóbbiaknak volt köszönhető egy emlékezetes jelenet is, amelynek a Kálmán Imre találkozása az iszlámmal címet is adhatnánk. Operettválogatásukban épp a Csárdáskirálynőnél jártak a fúvósok, amikor öt, fekete fejkendős muszlim lány tűnt fel a „Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád” dallamára.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »