„Afrika saját magát pusztítja el”

„Afrika saját magát pusztítja el”

COMPACT ONLINE

Melyek Afrika szegénységének valódi okai? A kevés európai fejlesztési segítség?

Nem, állítja két német, akik négy éven át ennek felfedezése céljából utazták végig a kontinenst.

A két bajor, Thomas Lehn és Constanze Kühnel utazási beszámolója leszámol oly sok  mítosszal, amelyekhez még ma is annyi európai görcsösen kapaszkodik. Például azon hithez, hogy Afrika problémáit pénzkifizetésekkel, európai technika transzferjével és a német know-how-val el lehet intézni.

A fekete kontinens olyan nehézségekkel küzd, amelyek nem oldhatók meg ilyen egyszerűen.

Amit találtak, az teljesen szembe megy a német hivatalos politikával.

Merkel a múlt szombaton is azt követelte, hogy még több hitelt nyújtsanak az afrikai országoknak. Sőt, a koalíciós szerződésben „afrikai Marshall-tervről” van szó.

A szerzők azt írják: „Szeretjük Afrikát. De totálisan frusztrál bennünket, hogy látjuk, miként pusztítja el magát ez a kontinens.”

Mintegy ezer emberrel beszéltek, a kongói szegényektől a dél-afrikai multimilliomosokig. Abban biztosak,  hogy tanácsaikat nem fogják meghallgatni az illetékesek, mert azok teljes egészében ellentmondanak a hivatalos német Afrika-politikának.

„Az egész fejlesztési segély végül is olyan üzleti modell, amely Németországban is teremt munkahelyeket”, írták.

Elmondták azt is, mennyire zavarja őket az e témával foglalkozó európai médiumok naiv hozzáállása. Sok száz millió eurót fecsérelnek el értelmetlenül. Ironikus, hogy az afrikai elnökök a világ leggazdagabbjai közé tartoznak, míg népeik keserűen szegények.

Egy kongói bloggerrel, Serge Mengával beszélgetve fedezték fel, hogy mennyire egy véleményen vannak vele. Ő azt mondta, Afrika korrupt diktátorai tele teszik a zsebüket és ebben Európa bűnrészes.

Egy másik afrikai azt mondta, hagyjanak már fel a fejlesztési segélyekkel. „Nekünk könnyezve is, de a saját lábunkra kell állnunk”, mondta.

Leírtak egy példát. Egy afrikai faluban fejlesztési segélyként a nap melegével működő hőkemencét szereltek fel, amely segítségével az ottani asszonyoknak a közös kölesdöngölési munkát megtakarította. Az ötlet az volt, hogy az asszonyok akkor majd idejüket másra szánják. De nekik semmi más dolguk nem volt, ugyanis Afrikában a hatékonyság nem játszik szerepet és a kölesdöngölés volt az egyetlen elfoglaltságukat, ami társadalmi esemény is volt, amikor beszélgettek egymással. A kemence azután tönkrement. Senkit nem érdekelt és úgy éltek utána, mint előtte.

A két bajor azt írta: „A probléma az, hogy odamegyünk európai gondolkodásmódunkkal, ami fényévekkel van az ottanitól”.

Azt is írták, hogy a legtöbb afrikainak fogalma sincs a logikus gondolkodásról. Nem érdeklő őket. Nem terveznek. A mában és a mának élnek.

Egyébként mindezt briliánsan leírta egy zambiai bankárnak a lánya, aki a Világbanknak lett magas beosztású vezetője.

Dambisa Moyonak a Halálos segély című könyvéről itt olvashatnak:

http://lovasistvan.hu/2017/06/26/halalos-segely/

 


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »