A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát – jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton.
Áder János ünnepi beszédében felidézte: a fejedelem gyermekként élte meg Magyarország felszabadulását a török elnyomás alól, de már fiatalként megtapasztalta, hogy Magyarország nem lett szabad, hiszen nem felszabadított országként, hanem leigázottként, alattvalóként tekintett rá a Habsburg Birodalom.
A köztársasági elnök rámutatott: II. Rákóczi Ferenc okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait, s hirdette, „nincs törvényes hatalom szabadság nélkül”, s ezért – nem hatalomvágyból, hanem szabadságot akarva – indult harcba, mert tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell.
Elmondta: a fejedelem olyan családba született, amelynek tagjai példát mutattak a közösségért viselt felelősségből, őt magát pedig a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás tette történelemformáló hőssé, az, hogy a népek és a lelkiismeret szabadságát választotta.
„Okkal hiányolta a Kárpát-medence népeinek törvényes jogait. Szabadságot akart és tudta, hogy a szabadsághoz önrendelkezés és nemzeti önállóság kell” – hangsúlyozta Áder János, leszögezve: II. Rákóczi Ferenc olyan államférfi volt, aki nemzete önállóságáért vívott harcával ma is példaként állhat Európa népei előtt.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar állami támogatással felújított Rákóczi Várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én. MTI/Bruzák Noémi
A köztársasági elnök a Rákóczi-kastély felújításával összefüggésben rávilágított: sok-sok egyeztetésből és határokon átívelő munkából magyarok és szlovákok együtt alkottak újra valamit, s most közös felelősségük lesz, hogy a kastély betölthesse hivatását, hogy „olyan hely legyen, ahol összeér múlt és jelen”.
Zuzana Caputová beszédében kiemelte: azonfelül, hogy egy nagy építészeti és történelmi értékű épületet sikerült felújítani, az újjászületett Rákóczi-kastély egy nagy értékű jelkép is, annak jelképe, hogy a több száz éven át tartó közös múltnak „nem elválasztania, hanem ellenkezőleg – az Európai Unió szomszédos tagországaiként – össze kell kötnie bennünket”. A szlovák államfő kijelentette: a két nemzetnek számos közös történelmi személyisége van, köztük II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy „közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk”.
Áder János köztársasági elnök (b) és Zuzana Caputová szlovák államfő valamint párja, Juraj Rizman (j) a magyar állami támogatással felújított Rákóczi Várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én. MTI/Bruzák Noémi
A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának – II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének – helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő. A restaurálás a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást nyitottak. Az ünnepélyes – kulturális műsorral színesített – átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.
Régi fényében pompázik a borsi Rákóczi-kastély
Ma adja át Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök a felújított borsi Rákóczi-kastélyt, amelyet a határon túli magyar műemlékvédelem egyik legjelentősebb felújításának nevezett közleményében a Teleki László Alapítvány. Diószegi László, az alapítvány igazgatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a kastély felújítása már a rendszerváltás után, az 1990-es évektől kezdve többször megkezdődött, ám anyagi és egyéb okok miatt mindannyiszor leállt.
Végül 2013-ban Áder János köztársasági elnök megállapodott akkori szlovák partnerével, Ivan Gašparovič államfővel, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában – magyarázta az alapítvány igazgatója.
A munkálatokat egyébként 2018-ban kezdték meg, a Teleki László Alapítvány és Borsi község önkormányzata által e célra alapított, szlovákiai bejegyzésű II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet vett részt a felújításban. A munkálatok, amelyek Magyarország kormánya támogatásából valósultak meg, hárommilliárd forintba kerültek.
A borsi Rákóczi-kastély Forrás: Teleki László Alapítvány
Diószegi László elmondta azt is: a felújítás igazi turizmusfejlesztő attrakció, és reméli, hogy Borsi felkerül a turizmus térképére, megnövelve a zempléni régió vonzerejét mind a magyarországi, mind a szlovákiai turisták körében. Az épületben állandó kiállítás, szálloda, étterem és más turisztikai látványosságok mellett szabadulószoba, virtuálisvalóság-szoba és körpanoráma-vetítő is helyet kapott.
A kastély az 1563 és 1638 közötti időszakban épült, itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc. Míg a sárospataki Rákóczi-vár jellemzően inkább reprezentatív helyszín volt, addig a kisebb borsi kastély a család kedvelt lakóhelyének számított meghittebb atmoszférája miatt. Az épület máig a fejedelmet tisztelő közép-európaiak zarándokhelye.
1906-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc hamvai hazakerültek Törökországból, az útvonal mentén élők Orsovától Kassáig mindenhol őrtüzeket nyújtottak a fejedelem tiszteletére. Ezt a gesztust most is meg akarják idézni a szervezők – olvasható a kastély Facebook-oldalán. A kastély átadása egyébként kultúrdiplomáciai szempontból is jelentősnek számít.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk megkeresésére tudatta: a szomszédos országokat fókuszba helyező magyar külpolitika számára prioritás, hogy közös sikertörténetek alapozzák meg az erős, közös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat. Ilyen közös sikerek a két ország közötti infrastrukturális beruházások mellett a határ menti régiók gazdasági és turisztikai együttműködése is. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a magyarságnak kiemelten fontos történelmi emlékek megőrzése érdekében tett lépések nemcsak nekünk fontosak, de a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzése szempontjából is.
Forrás: Teleki László Alapítvány
II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek ráadásul kiemelt helye van a magyarok szabadságharcának történelmében, így szülőhelyének felújítása különös jelentőséggel bír. A tárca kiemelte, hogy a felújított borsi Rákóczi-kastély átadásával a helyszín bekapcsolódik a határ menti turisztikai látványosságok körébe, erősítve ezzel kulturális és idegenforgalmi szempontból az országaink közötti kapcsolatot. A kulturális szempontból egymáshoz nagyon közel álló magyarok és szlovákok számára számos történelmi személyiség, történelmi épület és hely hasonlóan fontos kulturális szerepet tölt be – fogalmazott a tárca, hozzátéve: a minisztérium szerint a kölcsönös megértést és a kapcsolatok erősítését hozza magával az effajta kapcsolódási pontok azonosítása és beemelése a kulturális diplomácia célkitűzései közé.
Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: 2010 után a magyar kormány komoly stratégiai és gazdasági partnerséget alakított ki Pozsonnyal, ennek köszönhető az is, hogy a kultúrdiplomáciában is számos közös projektet valósít meg a két ország. Az elemző hozzátette: a közeljövőben minden bizonnyal még több hasonló közös projektre számíthatunk.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
