Abszurd hatósági ellenállás

Abszurd hatósági ellenállás

A kettős elszámolás nem bűncselekmény a rendőrség szerint, ha nem szándékosan követik el. Többek között ez derült ki a Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő által kikért dokumentumokból. Ezek alapján példátlan jóindulattal viszonyultak a különböző nyomozó hatóságok azokhoz a korrupciógyanús ügyekhez, amelyek miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést 2011 és 2013 között. A rendőrség, az ügyészség és az adóhivatal összesen 66 feljelentést utasított el – ebből 31 hűtlen kezelés gyanújával született – vagy szüntette meg ezekben a nyomozást. Ezek többsége a korábbi szocialista kormányokhoz köthető, amelyekben a Fidesz– KDNP feltétlen elszámoltatást ígért. A Kehitől kikért adatok szerint a hatóságok olykor érthetetlen magyarázattal tagadták meg a nyomozást.

Bár a szervezet többször fordult panasszal a Legfőbb Ügyészséghez, általában nem történt semmi. Figyelemre méltó a csaknem ötvenmilliárd forint összértékű ügyek közt a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. egyes ingatlanjainak eladása. A feljelentés szerint 2005-ben az állami cég két ingatlanját egy multinacionális cég kívánta megvásárolni, amire 200 millió forintot szánt. Az adásvételről évekig tárgyaltak, ám végül a MÁV Zrt. egy harmadik félnek adta el az ingatlanokat, mindössze 35 millió forintért. Utóbbi társaság két hónap múlva 167 millióért adta tovább a telkeket az eredeti tárgyalópartner megbízottjának, akitől végül a multicég 221 millió forintért vette meg az ingatlanokat. A rendőrség ugyanakkor úgy látta, hogy nem állapítható meg az ügyben bűncselekmény. Indoklásuk szerint a MÁV Zrt. könyv szerinti érték feletti áron adta el az ingatlanokat, így vagyoni hátrány nem keletkezett.

Szerepel az elutasított feljelentések közt az állami vasúttársaság egy korábbi ügylete is. A MÁV Zrt. három vonalának villamosítása miatt kötött koncessziós szerződést egy olaszországi céggel. E szerződés alapján az olasz partner létrehozott egy társaságot, amelynek részére több mint négy és fél milliárd forintot fizettek ki, méghozzá ellenszolgáltatás nélkül. A Kehi megállapítása szerint a felek szándéka valójában egy beruházás megvalósítása volt, a megkötött szerződés pedig a jogszabályi előírások megkerülésére irányult. Ugyanakkor a Központi Nyomozó Főügyészség úgy látta, nem állapítható meg az ügyben bűncselekmény elkövetése, ezért lezárta a nyomozást. Indoklásában a hatóság kifejtette, hogy bár a szóban forgó szerződés „gyakorlatilag színlelt volt”, vagyoni hátrány megállapítására irányuló szándékot nem állapítottak meg. Nem mellékes körülmény, hogy az ügyészségi vélemény szerint, ha a MÁV Zrt. hitelből fedezte volna a beruházást, az „kedvezőtlenül érintette volna Magyarország nemzetközi megítélését és a makrogazdasági adatokat”.

Nem történt bűncselekmény a rendőrség szerint akkor sem, amikor a Talentum Alapítvány 2005-ben több támogatást is kapott két minisztériumtól, ám 23 darab számlát mindkét támogatási öszszeg esetében is elszámolt a szervezet. A nyomozók szerint azért nem követett el senki bűncselekményt, mert az alapítványi elnök és dolgozói részéről nem vetődött fel, hogy szándékosan használták volna fel kétszer a számlákat. A rendőrség szerint így pedig a kettős elszámolás a hanyag munkavégzésre vezethető vissza, ezért büntetőjogi következmények nem állapíthatók meg.

A rendőrség szerint az sem minősül bűncselekménynek, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőéért Egyesület tanulmányokat rendelt, ezek ellenértékét az alapítványhoz kötődő jogi személyeknek utalták vissza.

A Jobbik az ügyek kapcsán Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, azt tudakolva, azok miért nem jutottak el a vádemelésig. Staudt Gábor azt is firtatta, vajon ki nem ért ahhoz, amit csinál: a Kehi tesz-e indokolatlanul feljelentéseket, vagy a nyomozó hatóságok kezelik nagyvonalúan ezeket. Az ellenzéki politikus jelezte azt is, hogy az ügyben a Kehit felügyelő Miniszterelnökséget is megkereste.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »