A zombori Megyeházát ismét a város címere díszíti, ugyanolyan címer, mint amilyet Zombor 1749-ben kapott az akkori Magyarországon a szabad királyi városi státusz megszerzésével.
Az ajándékcímer mérete 1,5×2 méteres, mozaiktechnikával készült, az olaszországi Velencéből származó muranói üvegből. A címert nemrég adományozta a városnak a felszabadulás napja alkalmából a Moj Sombor polgári egyesület és az Atelje Stanišić.
Az új homlokzaton kívül a zombori megyeháza megkapta azt a címert, amelyet 1749-ben kapott a város.
A Megyeháza jelenleg a városi képviselő-testület, a városigazgatás, a nyugat-bácskai körzet és más állami intézmények székhelye, amely történelmi és turisztikai jelentőséggel is bír.
Háttér
A települést 1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említették. A Czobor család egykori birtoka volt. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta a várost, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. A török időkben erőddel, 2000 lakóházzal, 14 muzulmán imahellyel, szőlőskertekkel katonai kerület központja volt.
1687. szeptember 12-én szabadult fel. Még abban az évben 5000 bunyevác betelepülő érkezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Ekkor Zombor tipikus határőrváros lett, élén a kapitánnyal. Határőrei részt vettek az 1691. évi zalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. Ortodox iskoláját még abban az évben, katolikus iskoláját 1722-ben alapították.
1745-ben a Bács vármegye része lett és elveszítette kiváltságait. 1748. július elsején aláírják az Alternatíva elnevezésű dokumentumot, mely előfeltétele volt a szabad, királyi város státusz elnyerésének. A dokumentumban fektették le a hatalom megosztásának alapelveit a katolikus és az ortodox egyház között. 1749-ben hosszas küzdelem és 150 000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi várossá emelte. 1759-ben nyílt meg a Gramatikai (azaz a latin) iskola, amely 1763-ban Városi Nyelvtani Iskolává vált. 1763-ban fejeződött be a Szentháromság-templom építése. 1766. március harmadikán alapították meg az Elsősegélyszolgálatot. 1802-ben Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. (Wikipédia)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
