Már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is komoly gondok voltak az agrárszektor számára nélkülözhetetlen műtrágyaellátással. Az uniós klímacélok, az energiaválság és az oroszok keresleten felüli gázértékesítések elmaradása miatt hiány alakult ki a műtrágyából, amit a következő aratási szezonban már az élelmiszerek árán is érzékelni fogunk. Számos ország azonban már kezd nagy készleteket felhalmozni műtrágyából. Nem csoda, az ENSZ szerint egy éven belül legalább 13 százalékkal fog emelkedni az ára.
Az Egyesült Államok 250 millió dolláros támogatási keretet különített el a műtrágyagyártás fokozására.
A dél-amerikai nagy agrártermelők kereskedelmi szövetsége, a Mercosur illetve Chile és Bolivia már követelik, hogy kerüljön le a szankciós listákról az orosz műtrágya.
India Kanadából és Izraelből próbál többet importálni, hogy növelje készleteit.
Európa pedig a 22-es csapdájába került. Nagyrészt Oroszországtól importált eddig műtrágyát, most ezt nyilván nem teheti meg. Megoldást a kibocsátás növelése jelentene, csakhogy az az egyik alapanyag a földgáz, ami szintén az oroszoktól jön. Mivel Európa még alapjáraton sem tudja pótolni az orosz gázt az EU, így nem tud több (nem orosz) gázt biztosítani arra sem, hogy megnövelje műtrágyagyártása volumenét.
Közben vágtat az infláció Európában, a műtrágya hiánya pedig az élelmiszerek drágulását biztos hogy még jó darabig életben tartja.
Oroszország a világ legnagyobb műtrágyagyártája: a nitrogén alapú készítmények 15 százalékát és a globális hamuzsír műtrágya export 17 százalékát adja. A műtrágyagyártáshoz nélkülözhetetlen földgáz globális kereskedelmének 20 százaléka szintén az oroszoktól függ.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
