Még 2012-ben találták meg egy németországi barlangban a csontfurulyát, amely új információkkal szolgálhat az első európai emberekről. Feltehetően az aurignaci kultúra Németország területén hamarabb jelent meg, mint Dél- és Nyugat-Európában.
Az aurignaci kultúra megjelenése
Korábban úgy gondolták, hogy az aurignaci kultúra, akiket az első európai embereknek tartunk, az utolsó jégkorszak egyik súlyos éghajlati szakaszának a vége után, körülbelül 40 000 évvel ezelőtt telepedett le a kontinensen. A kulturális újításokat – például a zene és a művészetek – az éghajlat enyhülésének idejére tették. Azonban a Geißenklösterle barlangból származó új kormeghatározásak alapján ez jóval korábban megtörténhetett.
A kutatók most tüzetesen megvizsgálták a barlangot, és arra jutottak, hogy 42 000–43 000 évvel ezelőtt már itt élhettek az aurignaciumi kultúrához tartozó emberek. Ez azt jelenti, hogy az első modern ember egy viszonylag mérsékelt időszakban járt a Felső-Duna-völgyben, amikor az ökoszisztéma még lakható volt a térségben élő utolsó neandervölgyi csoportok számára is.
Dél-Németországi leletek
A dél-németországi régióban található a Hohle Fels, a Vogelherd és a Hohlenstein-Stadel barlangok is, amelyekben hasonlóan régi leletekre találtak. Mamut csontból faragott kicsi szobrok, amelyek emberi és állati alakokat ábrázolnak. A furulyának társadalmi ereje, illetve rituális szerepe is lehetett.
Együttélés a neandervölgyiekkel?
A kontinens évezredeken át a neandervölgyiek kizárólagos területe volt, ám idővel a Homo sapiens beköltözött, ezzel kiszorítva az „eredeti” lakosokat.
A régészek keresték a neandervölgyi és aurignaci kultúra közötti kapcsolatra, érintkezésre utaló leleteket, de a mai napig nem találtak ilyet. Ez vagy arra utal, hogy a neandervölgyiek eltűnhettek az adott területről, mielőtt a modern ember megérkezett, vagy pedig arra, hogy a kulturális különbségek olyan nagyok voltak, hogy nem sikerült alkalmazkodniuk.
Az útvonal
Jól látható, hogy az egyszerű szerszámok mellett megjelentek a zenéhez és más művészetekhez kapcsolódó tárgyak, amelyek korábban nem valószínű, hogy jelen voltak.
Az új kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a Duna-völgy az emberi vándorlás valódi folyosójaként működött. A Földközi-tenger keleti partjaitól a vízi útvonal követésével érhetett el Közép-Európába az első Homo sapiens.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
