Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során; a biztonsági erők és a tiltakozók közötti összecsapásokban ötvenegy tüntető és tizennégy rendőr megsérült – tájékoztatott a minszki belügyminisztérium szerdán. A fehérorosz rendőrség közölte: a rendfenntartók önvédelemből a tüntető tömegbe lőttek Bresztben, egy ember megsebesült.
Az ország nyugati részén található iparvárosban erőszakos tüntetők fémrudakkal támadtak rá a rendőrökre szerdára virradó éjjel. A rendfenntartók először figyelmeztető lövéseket adtak le, de mivel ez nem állította meg az embereket, éles lőszerrel a tömegbe lőttek. Egy ember megsebesült – állt a rendőrség közleményében.
Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később elhagyta az országot.
Kedd éjjel immár harmadik napja került sor összecsapásokra a biztonsági erők és a tüntetők között. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, üvegekkel és barikádok emelésével védekeztek. Vasárnap óta több mint hatezer embert vettek őrizetbe. Hivatalos adatok szerint egy ember meghalt és 250-en megsérültek. A hatóságok az internet-hozzáférés korlátozásával igyekszenek ellehetetleníteni a tüntetések megszervezését.
A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.
A lengyel államfő a fehérorosz politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazza
Andrzej Duda lengyel elnök a fehéroroszországi politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazza a hétvégi elnökválasztást követő megmozdulások kapcsán az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsához szerdán intézett levelében.
A lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára, Krzysztof Szczerski a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) közölte: Andrzej Duda a levélben arra hívja fel az ENSZ tagállamait, hogy ne legyenek közömbösek a fehéroroszországi események iránt. Az államfő a felhívásban a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását is szorgalmazza.
Az Európai Unió (EU) reakcióját Szczerski úgy értékelte: a közösség hasonló vonakodással reagál a fehéroroszországi helyzetre, mint amikor Oroszország megtámadta Grúziát (2008). Európa gyengeségének nevezte, hogy – mint fogalmazott – "sok az ellentétes érdek", az emberi jogokról és a szabadság védelméről szóló jelszavak pedig "nem szükségszerűen fontosabbak egyes európai országok geopolitikai érdekeinél".
A lengyel külügyi tárca szerdán megerősítette, hogy Varsó kezdeményezésére az uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli videokonferencia keretében tanácskoznak a fehéroroszországi helyzetről.
A külügyminisztérium Twitter-honlapján közzétett bejegyzése szerint a pénteken esedékes miniszteri videokonferencia napirendjén emellett Törökország, Venezuela és Libanon is szerepel. Korábbi közlés szerint a fehéroroszországi helyzetet az uniós külügyminiszterek informális augusztusi berlini értekezletén is megvitatják.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn javasolta Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását. Aznap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, valamint Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az EU rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgetve. Michel azt közölte Morawieckivel, hogy a témát a szeptemberi brüsszeli csúcson tűzik napirendre. A PAP hírügynökség egy meg nem nevezett brüsszeli forrástól úgy értesült: a rendkívüli csúcstalálkozó témáját az uniós politikusok továbbá is fontolgatják.
Pawel Jablonski lengyel külügyminszter-helyettes egy szerdai rádióinterjúban elmondta: Varsó követelni fogja, hogy az EU a szeptemberi csúcsnál korábban tegyen olyan lépéseket, amelyek "megakadályozzák, hogy a fehéroroszoroszági helyzet kezelhetetlenné váljon".
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
