A statisztikák szerint az egy településre jutó lakosok átlagos száma Szlovákiában 1850, ami háromszor kisebb szám, mint az európai uniós átlag, ahol az egy településre jutó átlakos lakosságszám 5765, és akár ötször is kisebb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagánál, ami 9440 lakos településenként.
Szlovákiában 141 olyan mikroközösség van, ahol 100 főnél kevesebben élnek, amelyek folyamatosan elnéptelenednek. 526 településnek legfeljebb 250 a lakosa, további 508 településen pedig maximum 500-an élnek. A kisebb települések lakóihoz gyakran nem jutnak el a megfelelő szolgáltatások, és a kistelepülések nem képesek önállóan biztosítani a település működését, arról nem beszélve, hogy nem rendelkeznek elegendő forrással saját fejlesztésükhöz.
A támogatási ígéretből egyelőre nem lett semmi
Az áremelkedések óta a kistelepülések képtelenek saját erőből kifizetni az energiaszámlájukat, gondot okoznak számukra a fizetési felszólítások is.
A helyzet rendezetlensége és az elfogadott jogszabályok miatt több önkormányzat állandó stresszben és pénzügyi bizonytalanságban létezik és működik.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása szerint több mint ezer szlovákiai település jelenleg képtelen megoldani a kialakult helyzetet. Sok önkormányzatnak gondot okoz, hogy a támogatás visszatérítés formájában történik, azaz a kifizetett számlát térítik meg, sokuknak azonban nincs pénzük arra, hogy a számláikat kifizessék, és a hitelfelvétel is gondot jelent számukra.
Az előző kormány segítséget ígért a településeknek, ebből azonban a kormány bukása miatt nem lett semmi.
A jelenlegi kormány augusztus 15-ére ígért választ a helyzet megoldását illetően, félő azonban, hogy az ígért támogatásnak csak egy részét tudják kifizetni, jobb esetben. Így nem marad más, mint augusztus 15-éig várni, miközben sok kistelepülés az összeomlás határán áll. Képtelenek ugyanis előleget fizetni az energiáért, és a helyzetük megoldhatatlannak látszik. Azonnali és valós segítségre lenne szükségük a kormánytól.
A Szövetség Nőtagozata is reagált a helyzetre
Mivel női polgármesterek jellemzően az ilyen áldatlan helyzetbe került kistelepüléseken vannak – az MKP- és a Híd-platform színeiben megválasztott 53 női polgármester több mint a fele: 30 éppen az ilyen 500 főnél kisebb lakosszámú településen szolgálja a falut –, a Szövetség Nőtagozata sajtóközleményben is reagált a helyzetre. Ebben élesen bírálta, hogy az ország vezetése magára hagyja az önkormányzatokat a bajban.
Az 500 lakos alatti kisebb települések polgármesterei már hónapok óta nem tudják, illetve csak részben tudják felvenni a fizetésüket, hogy jusson pénz az energiaszámlák kifizetésére.
Májusban az állam által a településekre részarányosan visszajuttatott adó csak az egynegyedét tette ki annak, ami általában jár. Júniusban pedig csak a felét. Sok esetben ez az összeg nem elegendő a község működéséhez szükséges rezsiköltségek kifizetésére sem” – áll a Nőtagozat közleményében, amely arról is tájékoztat, hogy a legújabb információk szerint nincs pénz már a kormány által beígért rezsiköltség-kompenzációra sem.
Az elmúlt 17 évben ilyen kétségbeejtő állapotok még nem uralkodtak. Ha ez a tendencia nem változik, és továbbra sem jut pénz a rezsiköltségre és a fizetésekre, a polgármesterek arra kényszerülnek, hogy bezárják az ajtót”
– olvasható a közleményben.
Azt, hogy az önkormányzatok helyzete ilyen riasztó Michal Kaliňák, a ZMOS volt központi igazgatója is megerősítette a TASR TV-ben. Szerinte ha az önkormányzatok nem kapják meg a megígért teljes intézkedéscsomagot, beleértve a megnövekedett energiaköltségek kompenzációját, fennáll a veszélye, hogy az ősz folyamán a kistelepülések fokozatosan összeomlanak.
Kaliňák szerint a Heger-kormány által a megnövekedett energiaköltségek kompenzálására szánt kétszer 54 millió, amelyről az önkormányzatok a volt kormánnyal ugyan megállapodtak, de Ódor Lajos kabinetje még nem fizette ki azt, egyébként is csak amolyan elsősegélynyújtás, amit a politikai pártok ígéretének kellene követnie a régiók helyzetének választások utáni stabilizálásáról.
Különben még a 108 millió sem segít, év végére összeomlanak az önkormányzatok, és úgy fognak potyogni, mint a körte a kertben a fáról”
– tette hozzá Michal Kaliňák. Elmondása szerint a kisebb településeken már most gondot okoz a munkavállalók bér- és járulékkifizetése, több polgármester inkább betegsegélyen él, csakhogy spóroljon a településének.
Szerinte a problémákat Igor Matovič és Eduard Heger kormányának hozzá nem értő döntései okozták, amellyel csökkentették az önkormányzatok bevételeit, egyúttal új kötelezettségeket róttak rájuk, megfelelő anyagi fedezet nélkül.
Az elmúlt évben összesen 250 millió euró veszteségük volt az önkormányzatoknak, és ha az idei év nem változik, akkor az év végén 320 millió eurós nettó veszteségük lesz”
– mutatott rá Kaliňák, aki szerint az Ódor-kormány érvelése nem helytálló, amikor azt állítja, hogy jelenleg nem tud 108 millió eurót felszabadítani az önkormányzatok számára. „A kormány tartalékalapjában csaknem ötmilliárd euró van. Vagyis százmilliót adni az önkormányzatoknak ehhez képest elhanyagolható nagy semmi” – jelentette ki Kaliňák, aki szerint a kormány politikai hibát követett el azzal, hogy nem volt hajlandó tárgyalni az önkormányzatokkal.
A felelőssége attól függetlenül megmarad, hogy végül hogyan oldják meg a problémát, az önkormányzatok ugyanis olyan szociális partnerek, akiknek a kormánynak mentőövet kell dobnia.
A kormány nincs igazán tisztában a helyzettel
Gergely Papp Adrianna, a Szövetség Nőtagozatának elnöke Horváth Mihályt, a szakértői kormány pénzügyminiszterét is megkérdezte a Gombaszögi Nyári Táborban tartott előadása során az önkormányzatok támogatásáról. „A miniszter úr érdeklődéssel hallgatta a kisfaluk helyzetéről szóló mondandómat, én úgy láttam, hogy nem igazán van tisztában azzal, hogy mennyire súlyos a kistelepülések helyzete.
Azt a miniszter is megerősítette, hogy az a pénzcsomag, amit a Heger-kormány ígért, nincs meg, most próbálnak máshonnan elkülöníteni rá pénzt”
– mondta portálunknak a Nőtagozat elnöke.
Mint elmondta, hónapok óta nagyon rossz a helyzet, a kistelepülések önkormányzatai képtelenek kifizetni a számláikat. „Idén májusban még a szokásosnál is kevesebb pénzt kaptunk, az adóelszámolások miatt egyébként is gyenge hónapban csak a szokásos összeg egynegyedét kaptuk meg, mondta a Nőtagozat elnöke, aki egyben a kelet-szlovákiai Debrőd kistelepülés polgármestere is. Hozzátette, júniusban is kevesebb pénz kaptak a szokásosnál, csak júliusban normalizálódott úgy-ahogy a helyzet, de a rezsiköltségek fedezésére ez sem elegendő, a bérekről és az egyéb rendszeres kiadásokról nem is beszélve.
A miniszter a beszélgetésünk során azt is elmondta, hogy nagyon gyengének tartja a vidék, főleg a kisebb települések képviseletét a városok képviseletével szemben.
Amíg egy város azon aggódik, hogy lesz-e hokipályája vagy sem, egy kis település önkormányzata azon, hogy lesz-e még szeptemberben, vagy leolthatja a villanyt” – tette hozzá Gergely Papp Adrianna.
Megjelentek olyan hírek is, mondta a Nőtagozat elnöke, hogy fel szeretnék gyorsítani azoknak az uniós forrásoknak a kimerítését, amelyek még fennmaradtak, de ez is csak a tudatlanságukról árulkodik.
A legnagyobb pályázók ugyanis tudvalevőleg az önkormányzatok, és a kistelepülések megint csak kiesnek ebből a lehetőségből is, mert egy fillérük sem lesz arra, hogy projektdokumentációt készíttessenek. Egy ilyen alapprojektdokumentáció 8-12 ezer euróba is belekerül a céltól függően, honnan lesz erre a kistelepüléseknek pénze?
Mi is megpályáztuk a kultúrházunk felújítását a környezetvédelmi alapból, annak a projektdokumentációja is több mint 8 ezer euróba került, és nem lett belőle semmi, mert az egészet leállították. Megint csak beletolták a falukat a költségekbe, egy csomó munkánk és pénzünk van benne, eredmény nélkül” – mondta a polgármester hozzátéve, egy másik felhívásban ugyan megpróbálnak újra pályázni vele, de ehhez át kell dolgozni a projektdokumentációt, ami újabb több ezer eurót vesz ki a zsebükből.
A lényeg, hogy a kisközségek megint csak nem fognak tudni élni ezzel a lehetőséggel, és csak még jobban leszakadnak a nagyobb településektől”
– mondta Gergely Papp Adrianna hozzáfűzve, ha magukra hagyja őket az állam, a teljes összeomlás fenyegeti ezeket a kisközségeket.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
