Sok helyen látom a fenti képet. Túl sok helyen. Általában a háttérhatalom, mikrochip, új világrend, s hasonló szavakkal, szóösszetételekkel társul. Valljuk be: ez egy szekta. A szekták minden tulajdonságával felruházva. Már csak az orvosok meglincselése, vagy a tudományos szakkönyvek elégetése hiányzik a képletből.***
Kétféle oltatlan létezik: az egyik, aki még nem kapta meg a vakcinát, de regisztrált, és most vár. Hála a kormánynak, ez a várakozási idő most már egy-másfél hétre rövidült. Ami azért is jó, mert a brit és az indiai variáns megjelenésével a koronavírus-fertőzés is veszélyesebb szakaszba lépett. Már nem elég abban bízni, hogy az ember csak úgy lábon kihordja, esetleg kórházba kerülve – a gondos ápolásnak köszönhetően – kisebb szövődményekkel túléli a kórt. Az első csoportba tartozó oltatlanok értelmes, felelősségteljes emberek, akik megértették mind az egyéni védekezés, mind a nyájimmunitás mielőbbi elérésének fontosságát.
Vannak azonban a tudatos oltatlanok. Avagy inkább van a Tudatos Oltatlanok Szektája (röv. TOSZ) amely mára egy olyasfajta blaszfém vallássá állt össze, ami, ahogyan fentebb is írtam, a szektatudat (avagy inkább tudatlanság) minden ismérvét magán viseli, méghozzá esszenciális formában, bármelyik hezitáló számára könnyen beadható formában.
A szektás oltatlanokat szintén két csoportra lehet osztani: a szektában ostobává váltakra, valamint a született ostobákra, akik eleve azért lettek szektatagok, mert az érvek leperegnek róluk. Meggyőződésem, hogy ez a második szektacsoport a nagyobb, bár ezt semmiféle méréssel nem tudom alátámasztani. (Igaz, a statisztikai adatok amúgy is hidegen hagyják a szektásokat.)
A született ostobákkal annak ellenére nem kell és nem is szabad foglalkozni, hogy ők vannak többen, mivel elemi tudás és vitakészség hiányában teljességgel meggyőzhetetlenek. A keménymagot alkotó önkéntes elhülyülőkről azonban muszáj beszélnünk, hiszen csekély létszámuk ellenére hatalmas károkat okoznak a társadalomnak.
A szabad akaratukból okosból ostobává válók csoportjában akár orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakemberek is lehetnek, akik aztán a megfelelő árukapcsolással, s némi politikai haszonszerzési célzattal azt nyilatkoznak, amit a kedves megrendelő akar. S úgy építik karrierjüket ebben a tudománytalan alkonyzónában, hogy ismeretlen senkikből egycsapásra országosan felkapott senkikké válnak. Az ő esetükben nem ritka, hogy effektív hasznot is húznak a világjárványból.
Ennek egyik formája a szakszervezetek feletti ellenőrzés megszerzése, vagy legalábbis ennek kísérlete, ami tökéletesen egybecseng az egészségügyi bérrendezés kritikájával. Hogy ne köntörfalazzunk, ezek az emberek nem akarnak kilépni a szürkegazdaságból, mert számukra a magasabb bér meg sem közelíti a paraszolvenciával elérhető profitot. Agitációjuk oka lehet még a szakmai elismerés eddigi hiánya, ami azért legtöbbször jogosan következik be – avagy a professzionalitás minden akadályon utat tör magának, míg a nyelvcsapásokkal történő előrehaladás sokszor feneklik meg a minimális elvárás zátonyán.
A vírustagadó, avagy oltásellenes biznisz másik ismert formája, hogy a tudatos vírustagadó avagy oltásellenes egészségügyi szakember a saját immunerősítő koktélját kezdi reklámozni, illetve mindenféle, csak nála, csak tőle beszerezhető recepteket készít, melyeknek azonos célja: az immunrendszert megerősítve megakadályozni, hogy a szervezetbe került vírus drasztikus hatást fejtsen ki. Ezek a koktélok máskülönben teljesen ártalmatlan vitamin- és nyomelem-keverékek. A baj az velük, hogy – finoman fogalmazva – nem jelentenek teljes garanciát egy esetleges citokinvihar elkerülésére. Az immunrendszer erősségét ugyanis elsősorban nem a táplálékkiegészítőkkel lehet elérni, hanem:
– elegendő alvással,
– kiegyensúlyozott táplálkozással,
– sportolással,
– szabad levegőn tartózkodással,
– a káros szenvedélyek kerülésével,
– stresszmentes életmóddal.
Azaz a vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó csodaszerek nagyjából annyit segítenek a fentiek elhanyagolásával, mintha a rákot Kalmopyrinnel, vagy a hülyeséget vérehulló fecskefű teájával próbálnánk orvosolni: nem árt, csak épp nem használ.
***
Ami a Tudatos Oltásellenesek Szektájának legnagyobb felelőssége, az a teljes ideológiai maszlag megteremtése és terjesztése. Ebben pedig – Sajnos, vagy nem sajnos – nem beszélhetünk oldalakról. Szép számmal vannak a kormánypárt oldaláról is, akik úgy terjesztik a hamis érvrendszerre épülő önigazolásaikat, mint könnyű szél a gombaspórákat.
Pedig csak egyetlen, picinyke jogi formulát kellene megjegyezniük, ami nem más, mint az „argumentum a maiore ad minus”, ami arra épül, hogy hazánkban számos védőoltás kötelező.Az „argumentum a maiore ad minus” ősi római jogelve szerint tehát, ha egy védőoltás jogszerűen akár kötelezővé is tehető, akkor az ennél enyhébb intézkedés (tehát a kötelezés helyett csak többletjogok és korlátozások hozzákapcsolása) is jogszerű és alkotmányos. (KLIKK IDE!)***
Csak remélni tudom, hogy a brit variánsnál is veszélyesebb, hazánkban is bármikor felbukkanható indiai variáns nem sodorja katasztrófába azokat, akik jobban hisznek szektájuk szószólóinak, mint a tudomány elismert képviselőinek.
Addig pedig, akár ilyen felháborító képekkel bohóckodnak, akár másokat hergelnek, azt kívánom a Tudatos Oltatlanok Szektájának, hogy rövid időn belül veszítse el minden önkéntes tagját, mégpedig a józan belátás révén, békésen, emberáldozat nélkül.
() VBT ()
The post A Tudatos Oltatlanok Szektája appeared first on VBT.
Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »
