Huszonnégy válogatott, csoportkör, kieséses szakasz, ötvenegy mérkőzés, londoni elődöntők és döntő a legendás Wembley-ben. A tizenhatodik labdarúgó-Európa-bajnokság tizenegy ország tizenegy városának tizenegy stadionjában. Páneurópai kontinenstorna. Mindez a koronavírus-járvány jegyében. Fura Eb lesz, az biztos.
Születésnapi Európa-bajnokságnak indult, vagyis annak szánták kilenc évvel ezelőtt. Kiírtak egy pályázatot, amelyet aztán töröltek. A törökök, akik a legesélyesebb pályázók voltak, alaposan felháborodtak, és az újonnan meghirdetett tenderre már nem is neveztek, valószínűleg jórészt büszkeségből.
Pedig Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) akkori elnöke milyen szép és semmitmondó PR-szöveggel ámította őket! Beígérte nekik a két elődöntőt és a döntőt is. Isztambul lesz a torna központja! A törökök tehát „elfelejtettek” jelentkezni. És mit ünnepelt volna az európai labdarúgás? Az Európa-bajnokságok hatvanadik születésnapját. Az elsőt 1960-ban rendezték, még Európai Nemzetek Kupája néven, aztán átkeresztelték Európa-bajnokságra, és 1968-tól ezen a néven fut. Egyes országokban talán már az Euro az ismertebb, a magyarban ez valahogy nem honosodott meg.
Az új pályázatot kiírták, majd hét évvel ezelőtt kiválasztották a szerencsés tizenhármat, a rendezőket. Eltelt újabb három év, és 2017 decemberében az egyik házigazda, történetesen Brüsszel visszalépett, mivel az Eurostadion megépítése bizonytalan, Belgium szégyenszemre képtelen felhúzni egy új nemzeti stadiont. Maradt tehát tizenkét lehetséges rendező, London pedig vállalta a belgák helyett a plusz négy mérkőzés lebonyolítását.
Idén áprilisban Dublin is kiesett a rendezők táborából, mert nem tudta garantálni a nézők jelenlétét az Aviva Stadionban. Tizenegyre szűkült az Eb-nek otthont adó országok/városok/stadionok száma. A három írországi csoportmeccs átkerült Szentpétervárra, a nyolcaddöntő meg Londonba. Közben Bilbao is lekerült a porondról, hasonló okokból, de a spanyolok felváltották a San Mamést a sevillai La Cartujával. A szlovák válogatott Dublin és Bilbao helyett Szentpétervárra és Sevillába utaz-hat.
A hatvanadik születésnapból végül hatvanegyedik lett. Ahogy az is különös, hogy az Eb-t 2021. június 11. és július 11. közt rendezik meg, de mégis 2020-as Európa-bajnokságnak kell nevezni, a sporttörténelembe is ebben a formában kerül be. Az ok gazdasági. Mivel előre legyártottak „Euro 2020” logóval mindenféle terméket, óriási pazarlás lenne kidobni az egészet, és „Euro 2021” logóval újakat gyártani. Ó, a szent piac! Az Európa-bajnokság elsősorban üzlet, és esetleg másodsorban sportesemény.
Portugália a címvédő, 2016-ban Franciaországot verte a párizsi döntőben.
A VAR, a videobíró debütál az Európa-bajnokságokon, magyarán, a csalás lehetősége kizárt. Második alkalommal lesz 24 csapatos a kontinenstorna, viszont először páneurópai.
Az ezredfordulón, 2008-ban és 2012-ben két-két rendezője volt az Eb-nek, de ehhez foghatót még nem látott a világ. Angliát, Londont, a Wembley-t megnevezhetnénk központi helyszínként, hiszen az elődöntőkből és a döntőből, vagyis a három találkozóból az évek folyamán nyolc lett. Szentpétervár héttel követi a brit fővárost, azzal a jelentős különbséggel, hogy két csoportnak is az egyik házigazdája, és további egy negyeddöntőt is rendeznek az orosz metropoliszban. A többi 36 mérkőzésen kilenc helyszín osztozik tisztességesen, négy-négy összecsapással.
Érdemes szót ejteni a díjazásról is. Mind a huszonnégy csapat 9,25 millió euróval gazdagodik, mivel kiharcolta a részvétel jogát. A csoportkörben egy győzelem 1,5 millió eurót ér, egy döntetlen 750 ezret. A legjobb tizenhat közé jutott alakulatok 2 millió eurót kapnak, a negyeddöntősök további 3,25 milliót, az elődöntősök még 5 milliót. A döntő vesztese 7 millióval, a győztes pedig 10 millió euróval gazdagodik. Az Európa-bajnok akár 34 millió eurót is összefocizhat a tornán.
Az UEFA a járvány miatt úgy döntött, hogy a válogatottak az eddig megszokott 23 helyett 26 fős kereteket hirdethetnek. Egyetlen csapat nem élt ezzel a lehetőséggel, a spanyolok szövetségi kapitánya, Luis Enrique 24 játékost nevezett a tornára.
A magyarokat már csak a macedónok és a finnek követik. A legtöbb idegenlégiós, huszonöt a finn és a szlovák válogatottban szerepel, a belgáknál és az osztrákoknál is csak két-két játékos került be a hazai bajnokságból.
A legfiatalabb csapattal a törökök állnak ki, a keret átlagéletkora 25 év, megelőzve a 25,3 éves angolokat és a 25,6 éves walesieket. A legidősebbek a belgák és a svédek 29,2 évvel, majd a szlovákok következnek 28,2 évvel, őket a finnek és a magyarok követik 28,1 évvel.
Az Eb legtöbbet érő játékosa a francia Kylian Mbappé, a PSG támadójának játékjogát 160 millió euróra becsüli a Transfermarkt.
Magyart az első kétszázban nem találunk.
Marco Rossi két kulcsemberét kénytelen nélkülözni a tornán, Szoboszlai Dominik és Kalmár Zsolt is sérült. Előbbi szereplésére volt némi esély, de a Lipcse középpályása az egész tavaszi idényt kihagyta, és nem épül fel az Eb-rajtig. A magyar válogatott az irányító középpályás nélkül készül a tornára. A szövetségi kapitány úgy fogalmazott a kerethirdetéskor, hogy esetleg a szélső Négo kerülhet be a középpálya közepére, de akár szerkezetváltásra is sor kerülhet, mindig mérlegelni fogják az ellenfél erejét.
Rossi reálisan tekint az esélyekre, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy győzni tudjanak a franciák, a németek és a portugálok ellen.
A keretszűkítéskor a kapusok közül Tóth Balázs esett ki, a hátvédek közül két ballábas bekk, a sérült Hangya Szilveszter és Spandler Csaba, a középpályáról pedig Szoboszlai. Magyarország az F csoportban a címvédő Portugáliával, valamint az utolsó két világbajnokkal, Franciaországgal és Németországgal találkozik majd. Ennél erősebb ellenfeleket aligha lehet elképzelni.
A fogadóirodák szerint a végső győzelemre Franciaország a legesélyesebb, átlagban ötös szorzót fizet az Eb-címük. Anglia sikere 5-6 közötti oddsokat ér, Belgium esetében 6-7-es szorzókkal számolhatunk, Németország és Spanyolország 8-9 között mozog, Portugália 9-10-szeres, Olaszország 11-szeres összeget ér, Hollandia pedig 12 körülit. A többiekre jóval kisebb az esély, Észak-Macedónia, Finnország, Magyarország és Szlovákia az utolsó négyesben található, valahol a 250-es és az 500-as szorzók között.
F csoport
Június 15., Budapest, 18.00:
Magyarország–Portugália
Június 15., München, 21.00:
Franciaország–Németország
Június 19., Budapest, 15.00:
Magyarország–Franciaország
Június 19., München, 18.00:
Portugália–Németország
Június 23., Budapest, 21.00:
Portugália–Franciaország
Június 23., München, 21.00:
Németország-Magyarország
Megjelent a Magyar7 2021/23. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
