A Velencei-tó vízszintje jelenleg alig 70 centiméter, így pedig ha a következő hetekben nem érkezik jelentős csapadék, akkor őszre akár ki is száradhat. A szakemberek szerint a vízpótlást hosszú távon a Dunából is meg lehetne oldani.
Az ország több pontján is komoly vízhiány alakult ki, rendkívül alacsony a magyarországi folyók és tavak vízszintje. Magyar Péter leendő miniszterelnök a hétvégén Facebook-oldalán közölte, hogy az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt felkérte a leendő Tisza-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali, rövid- és középtávú vízügyi cselekvési, kommunikációs terv összeállítására.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese az InfoRádióban azt mondta, Magyarország területén a 2021 óta tapasztalható, döntően az átlagosnál szárazabb időjárás következtében a halmozott csapadékhiány mértéke 2026 márciusának végére elérte a mínusz 426 millimétert. A vízállást általánosságban igen alacsony mederteltség jellemzi.
Szegi Attila tájékoztatása szerint a Duna magyarországi szakaszának mederteltsége jelenleg 15 százalék körüli, és a Rábán, a Murán, valamint a Dráván is hasonló a helyzet, míg a Tiszán a duzzasztott szakaszok kivételével mindössze 10-20 százalékos a mederteltség. A mellékfolyók esetében is ugyanilyen arányok tapasztalhatók.
A nagy hazai tavak közül a Balaton átlagos vízállása jelenleg 87 centiméter. Szegi Attila elmondta:
az április végi, május eleji átlagos vízállás ugyanakkor magasabb, 98 centiméter volt a magyar tengernél, a Velencei-tó vízállása pedig Agárdnál 70 centiméter volt.
Az OVF szóvivőhelyettese szerint ez jelentősen elmarad attól a szinttől, ami ilyenkor megszokott. Abban lehet még bízni, hogy májusban és a medárdi időszakban jelentősebb csapadékmennyiség érkezik, ami még segíthetne a tavaink feltöltődésében.
A Velencei-tó állapota különösen aggasztó. A Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője szerint
mesterséges vízpótlási rendszert kellene kiépíteni, és úgy véli, erre csak a Duna lenne alkalmas forrásként.
Pálinkás Imre Pál hozzátette: esetleg abban is lehet gondolkodni, hogy akár az ercsi kútsorok bővítésével szűrt vizet szállítsanak, vagy egy régebben felmerült elképzelés alapján Komárom irányából egy hosszabb csatornahálózatos megoldással lehetne megoldani a vízhiányos problémát a Velencei-tónál, illetve akár a Balatonnál is.
Pálinkás Imre Pál úgy fogalmazott, ha kormányzati szinten is lesz szándék a Velencei-tó helyzetének stabilizálására, akkor is több évbe telhet a projekt megvalósítása. Mint mondta, idén nem számítanak sok jóra, mert „már most olyan a vízállás, mint ami ősszel is meglehetősen kritikusnak számít”. A júniustól szeptember végéig tartó időszakban általában átlagosan 30-50 centimétert apad a Velencei-tó, de Pálinkás Imre Pál szerint
„ha a következő másfél hónapban nem lesz jelentősebb mennyiségű csapadék, nem jön egy igazi, várva várt medárdi időszak monszunszerű esőzésekkel, akkor őszre tényleg a kiszáradás szélére kerülhet a Velencei-tó”.
A nem hivatalos becslések szerint 8-10 milliárd forintból lehetne összekötni a Dunát a Velencei-tóval, amelyhez akár uniós forrásokat is igénybe lehetne venni.
A cikk alapjául szolgáló összefoglalót Várkonyi Gyula készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
