A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen, 342 m-rel a tengerszint felett járunk. Valaha a hegy oldalát szőlőültetvényekkel telepítették be az itt lakók, ám a 19. század végén a filoxérajárvány szinte teljesen megsemmisítette azokat. Ezt követően már csak a hegy lábánál ültettek szőlőt, feljebb fenyves és akácos borította a hegyet, amelynek gyomrából dácitot termeltek ki.
A Szár-hegy csúcsát ma köves, folyton emelkedő úton lehet megközelíteni, mindez sétálva mintegy 30 percet vesz igénybe. Legmagasabb pontján a Szent István-kápolna, illetve a 100. országzászló látható.
Az újhelyi hegycsúcsok egy részét már kabinos kötélpálya is összeköti, így a Szár-hegy legmagasabb pontjára ilyen módon is meg lehet érkezni. Sajnos, ez a tény komolyabb beavatkozást eredményezett a természetbe, a kálvária szakrális jellegét, eredeti hangulatát is veszélyeztetve.
A trianoni tragédia után Sátoraljaújhely szerepe leértékelődött, csupán egy határszéli kisváros vált belőle,
ám a két világháború közötti politikai légkör olyan összefogást eredményezett, amely révén közadakozásból megépült a Magyar Kálvária.
Ötletből terv
1934-ben itt avatták fel a 100. országzászlót, hogy hirdesse: egyszer még újból egységes lesz Magyarország. A Kálvária megépítésének ötletét az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osztályának választmányi tagja, Vilkovszky Kálmán 1935-ben vetette fel először Szepesi Bódog piarista szerzetes tanárnak írott levelében.
Elképzelése szerint az országzászlóhoz vezető út két oldalán az elrabolt területek emlékének megőrzésére fejfákat szimbolizáló, faragott kövekbe kellene bevésni azoknak a jelentősebb településeknek a neveit, amelyeket elcsatoltak. Vilkovszky Kálmán célja az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára a Magyar Kálvária kifejezze a magyarság Trianon miatt érzett fájdalmát.
Kontraszty Dezső történelemtanár elkészítette a kálvária állomásainak tervezetét. Ő 14 műmárvány obeliszken kívánta az elcsatolt városok nevét megörökíteni, egy-egy biztató jelmondat kíséretében. A terv végül annyiban módosult, hogy az obeliszkek helyett 14 őrtoronyszerű építményt emeltek. A Magyar Kálváriát a régi felsővárosi kőbányából kiinduló turistaút mentén építették meg.
A stációkat egyenlő távolságban helyezték el a turistaút töréspontjain úgy, hogy azok homlokzattal a város felé nézzenek. A 14 építményt két helyi kőművesmester emelte, a városok címereit Osváth Antal készítette el. A címerek fülkéi Kubasevics Lajos kőfaragómester munkái. A mementót országos ünnepségen 1936. október 4-én avatták fel.
Jelentősége változatlan
A kálváriát a második világháború alatt komoly károk érték, a szocializmus évei alatt pusztulásnak indult, majd 1989-ben – ezúttal a városvédő egyesület kezdeményezésére, de ismét összefogással – megkezdték a helyreállítását. A felújított Magyar Kálváriát 1990. augusztus 19-án adták át.
A 14 stáció végigvezet a történelmi Magyarországon: Kassáról indulva a Szepesség, a bányavárosok, Komárom és Pozsony következik. Innen délre fordulva Kismartontól eljutunk Fiuméig. Ezt a Délvidék, majd Erdély városai követik. Az út végül ismét a Felvidék keleti részére tér vissza.
A Magyar Kálvária 4 m magas, bástyaszerű kapuval kezdődik, rajta Tornyai Ányos idézete mellett Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely címere látható.
A kaput követi a 14 stáció. A vármegyék címerei alatt egy-egy márványtábla látható, a városnevek alatt egy-egy jelmondat, illetve állítójának neve olvasható. Összesen 38 város nevét és címerét jelenítik meg.
A hegy tetején a Szent Koronát formázó Szent István-kápolna és a 100. országzászló áll. A kápolna Szent István halálának 900. évfordulójára épült. Az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Csoportjának kezdeményezésére a Magyar Kálvária stációinak lezárásaként a 100. országzászlóval szembeni tér végében kapott helyet. Terveit Pauliczky István és Petrasovszky Emánuel készítette.
A benne található oltár államalapító királyunk végrendeletét ábrázolja, amint felajánlja az országot a Magyarok Nagyasszonyának. A kápolna két színes ablaka Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázolja, kupolája pedig a Szent Korona terméskőből faragott mása. Oltárképén mementóként egy lövedék helye tátong. A kápolna a második világháború idején ugyanis háromnegyed részben megsemmisült. Helyreállítása jelentette a legnagyobb kihívást és feladatot.
…áhítattal olvassa a feliratokat…
A műemlékegyüttes 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján újabb alkotással gyarapodott. A Centenáriumi Turul-szobor a Munkácson élő Matl Péter, Magyar Örökség-díjas szobrász alkotása, és a sátoraljaújhelyi székhelyű Patrónus Alapítvány kezdeményezésére készült el. A támogatók névsora egy külön táblán olvasható, közöttük felvidéki magánszemélyek és szervezetek neve is látható. A szobor a Magyar Kálvária felé vezető úton, a kilátópont tövében áll. A turul 7 méter magas, a talapzat és a szobor együttesen – nem véletlenül – 896 cm.
Egy kitelepített lévai család új kezdeményezést indított azzal, hogy a sétányon emlékkövet emelt. A Magyar Kálvária védnökei örülnének, ha a kezdeményezés követőkre találna. Aki szeretne további információt is ezzel kapcsolatosan, az a [email protected] címen tájékozódhat.
„Aki az úton végigmegy, és áhítattal olvassa a feliratokat, gondolatban bejárja Szent István birodalmát” – mondta a 2020-as ünnepség alkalmával egyik újságíró kolléga. A Magyar Kálvária bizonyos pontjain azonban az emlékezés mellett a festői szépségű tájra is érdemes figyelni, bámulatos kilátás nyílik Sátoraljaújhely városára, továbbá a Hegyköz és a Bodrogköz találkozásának pontjára.
Megjelent a Magyar7 hetilap 44. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
