A romániai tüntetések hangulatát szeretnék saját hazájukban is látni a balkáni országok ellenzékei. A szakértő szerint nem lesz egyszerű dolguk, nehezen mozgósíthatóak és könnyen megoszthatóak az elégedetlenek a térségben.
Kormányellenes tüntetés Bukarestben 2017. február 6-án Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Követik-e Romániát más államok társadalmai? – ezen tanakodnak a balkáni országok ellenzékei, miközben azon dolgoznak, hogy náluk is hasonló felzúdulás legyen a korrupció ellen. Nehezíti a dolgukat, hogy a balkáni társadalmakban a témát (akárcsak Magyarországon) széles körű fásultság övezi, ami miatt nehezebb mobilizálni az embereket – véli Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Szerinte a nagyvárosok értelmiségi rétegei tekinthetők ez alól valamelyest kivételnek. A korrupció témája abban az esetben tudja megmozgatni az embereket, ha más ügyek is kapcsolódnak a felháborodáshoz és a megmozduláshoz. – Egy-egy „egyszerű” korrupciós üggyel nem feltétlenül lehet kivinni az embereket az utcára – véli a Balkán-szakértő. Úgy gondolja, hogy szintén nehezíti az össztársadalmi mobilizációt az egyéb politikai és etnikai megosztottság is, amelyek mentén könnyen meg lehet osztani a tüntetőket a balkáni országokban.
Mindenesetre a szolidaritásukat kifejező ellenzékiek megkezdték a szervezkedést: Albániában február 18-ra hirdettek nagyszabású kormányellenes tüntetést, ahol azzal gyanúsítják majd a korrupt országvezetést, hogy szoros kapcsolatokat ápol a szervezett bűnözéssel. Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Lulzim Balsha Facebookon hirdette meg a megmozdulást, amelyet „a bátor román polgárok példája” ihletett. Albániában szintén a korrupció dekriminalizálására törekednek a politikusok. Az uniós tárgyalások megkezdéséhez szükség lenne egy igazságügyi reformra, de Donald Lu, az Egyesült Államok tiranai nagykövete szerint Adriatik Llalla főügyész hátráltatja a folyamatot. Szakértők úgy vélik, az igazságszolgáltatás tiltakozása nélkül az ellenállás fabatkát sem ér majd.
Szófiában élő románok tüntetnek a szófiai Román Nagykövetség előtt 2017. február 5-én Fotó: Hristo Vladev / AFP
Bulgáriában is mozgolódnak az aktivisták, múlt hét vasárnap a román nagykövetség előtt tartottak szolidaritási tüntetést. Szerbiában, Boszniában és Montenegróban is szimpátiával tekintenek az ellenzékiek a román megmozdulásokra, ott is próbálnak demonstrációkat szervezni az elharapódzó korrupció és a rossz gazdasági állapotok miatt. A montenegrói Demokrata Front egyik vezetője, Nebojsa Medojevic szerint a románok oktathatnák politikai kultúrából a térséget, illetve csak a tüntetés hatékony eszköz a hatalmasok tolvajlásával szemben. Boszniában az Európai Unió delegációjának elnöke, Lars-Gunnar Wigemark generált vitát azzal, hogy a román eseményekre reagálva ezt tweetelte: „Mikor fog hasonló történni Bosznia-Hercegovinában?” Szerbiában a szatirikus Njuz.net portál ironikus cikket tett közzé az alábbi címmel: Arra kérik a szerb polgárok a románokat, hogy tüntessenek picit csendesebben, mert zavarja őket a zaj. A civil társadalom és az ellenzéki újságírók itt is irigységgel vegyes szolidaritással tekintettek a román tüntetésekre.
A fenti példákkal ellentétben Macedóniában picit más a helyzet: ott a kormány által elrendelt lehallgatások miatti botrány hatalmasat szólt. Az ügy hordereje jelentős bizalomvesztést eredményezett a választók széles köreiben a kormánnyal és Nikola Gruevszki kormányfővel szemben – véli Orosz Anna. Tény: a civil társadalom és az ellenzék régóta tüntet a korrupt kormányzattal szemben, részben ezek eredményeként zajlott előrehozott választás az országban december elején. A civilek ellen létrehozott, kormányzati támogatást maga mögött tudó Állítsák meg Sorost mozgalom ugyanazt a követ fújja, mint a román – és magyar – kormány: a civileket Soros György magyar származású amerikai baloldali üzletember támogatja, ráadásul együtt dolgoznak a legnagyobb ellenzéki párttal, a Szociáldemokrata Unióval (SDSM). A mozgalom ultimátumot kapott több macedón civil szervezettől – így a Helsinki Bizottságtól, a Metamorfózis Alapítványtól és másoktól –, hogy egy héten belül vonja vissza kijelentését és kérjen bocsánatot. Ellenkező esetben perrel nézhetnek szembe. Orosz Anna közölte: Sorost és az általa támogatott kormánykritikus szervezeteket nemcsak a fenti országokban, hanem Szerbiában is érték támadások. – De nemcsak őket, hanem más, komolyabb kritikát megfogalmazó szervezeteket és a sajtót is kritizálják a balkáni államok kormányai. Olyan hírek terjesztőinek tartják őket, amelyekkel az aktuális kormány, illetve az ország stabilitását ássák alá – zárta szavait a szakértő.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 09.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
