A romániai gyerekeket fenyegeti a legnagyobb arányban szegénység és kirekesztés az EU-ban

A romániai gyerekeket fenyegeti a legnagyobb arányban szegénység és kirekesztés az EU-ban

2020-ban az Európai Unióban a gyerekek közel negyedét fenyegette a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata: a legsúlyosabb helyzet Romániában van – derült ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

Míg az EU-ban 4-ből 1 kiskorút (24,2%) fenyegeti az említett veszély, addig az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint Romániában a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett gyermekek aránya 41,5 százalékos.

Az Unióban egyébként a 18 és 64 éve közötti korosztály 21,7 százalékára leselkedik az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés veszélye, a 65 év fölöttiek 20,4 százalékára.

Hírdetés

Szintén aggasztó a helyzet Bulgáriában (36,2), Spanyolországban (31,8) és Görögországban (31,5).

Infógrafika: ec.europa.eu/eurostatInfógrafika: ec.europa.eu/eurostat

A legalacsonyabb arányt Szlovéniában (12,1 százalék), Csehországban (12,9), Dániában (13,5) és Finnországban (14,5) jegyezték a jelentés alapján.

Az Eurostat szerint a következők voltak az EU-ban a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát befolyásoló tényezők:

– a munkaintenzitás: a 60 év alatti népesség 71,9 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, és az eltartott gyermekeket fenyegette a szegénység kockázata;
– az iskolai végzettség: azon gyermekek 50,5 százalékát fenyegette a szegénység kockázata, akiknek szülei alacsony iskolai végzettségűek voltak, szemben azon gyermekek 7,7 százalékával, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeztek;
– a háztartás típusa: a gyerekeket egyedül nevelő szülő esetében (42,1 százalék) és a két felnőttből álló, három vagy több eltartott gyermeket nevelő háztartásokban (29,6) volt a legnagyobb ez a kockázat;
– a migráció: a legalább egy migráns szülővel rendelkező gyermekek esetében nagyobb volt a szegénység kockázata, mint azoknál, akiknek a szülei őslakosok voltak: 32,9 százalék, szemben a 15,3 százalékkal;
– az életkörülmények: az egyszemélyes, eltartott gyermeket nevelő háztartások 14,1 százaléka van szociálisan és anyagilag rendkívül hátrányos helyzetben szemben a többi, gyerekeket is nevelő háztartások 7,5 százalékával. (agerpres)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »