Mostanában mintha még a szokásosnál is több román érintettséggel bíró hírt hallanánk, de nincs mit tenni, amit meg kell írni, meg kell írni, amit nem hagyhatunk szó nélkül, azt nem hagyhatjuk szó nélkül.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora nagy igazság, amit Raffay Ernő történész mondott legutóbbi interjújában, miszerint:
Magam csak egy összehasonlítást teszek: míg a román liberálisok soviniszták és románok, leszámítva a román sovinizmus két tragikus és tipikus végtermékét, Ioannis államfőt és Orban miniszterelnököt, addig az 1918 előtti budapesti liberálisok internacionalisták, marxisták és nem is magyarok, hanem zömmel magyar- és keresztényellenes zsidók. E „magyar” specifikum miatt hiteltelen mindenféle liberalizmus Magyarországon. E „magyar” specifikum miatt hiteltelen mindenféle liberalizmus Magyarországon.
Ugyan Raffay úr gondolatait a 100 évvel ezelőtti események kapcsán jelentette ki, de nem gondoltuk volna, szavainak az élet ilyen hamar újra aktualitást ad. A méltán népszerű történész azonban jegyez egy másik tanulságos eseményt is, mikor azt állítja:
1918. december 22-én a hadügyminisztérium államtitkára, majdani minisztere, egy Böhm Vilmos nevű szocialista, egyébként háztartásigép-szerelő, parancsot adott a hadseregnek, hogy ha találkozik az ellenséggel, vonuljon vissza, de előtte adja át neki a fegyvereit és a lőszereket is.
Azért volt szükség e két idézetet idecitálnunk, mert máris megjelölhetjük a két mai szereplőjét a jelenségnek. A „román liberálisok” nem mások, mint az USR nevezetű román liberális párt, mely történetesen a Momentum „testvérpártja”, és nem meglepő, napjaink „böhmvilmosai” pedig Fekete-Győr Andrásék. Mint ismeretes, a Momentum ennek a román pártnak kampányolt legutóbb, és nem az erdélyi magyar pártoknak. A Momentum részéről Donáth Anna, Cseh Katalin és Fekete-Győr András többször is kiállt már korábban a Progresszív Szlovákia mellett, ahogy a szóban forgó USR jelöltjei mellett is, azonban semmifajta viszonzásról nincs tudomásunk.
Az „új SZDSZ” elnöke nem kertelt pedig, azt mondta, „ők a Momentum Romániában” – indokolta akkor Fekete-Győr, hogy miért állt ki az USR színpadára. A 2015-ben alakult román liberális párt, amely eddig mindig is a kisebbségek védelmezőjeként lépett fel, most nem egészen ezzel összhangban lévő álláspontot fogalmazott meg – Iohannis szavai után – a székely autonómiáról. Egészen pontosan azt, kategorikusan elutasítják, jogilag sem lehetséges, így „nincs miről beszélni”. Úgy tűnik tehát, számunkra cseppet sem meglepő módon, a „román Momentum” éppúgy hallani sem akar a székely autonómiáról, mint az összes többi román politikai szereplő.
Ez maximum az őrülteknek vagy a számító, hazug gazembereknek lehet újdonság, akik színlelt meglepettséget mutathatnak.
„Megdöbbenéssel figyeltük az USR megnyilvánulásait a román elnök magyarellenes kirohanására. Azon dolgozunk, hogy a párt vezetőségével tárgyaljunk a hozzáállásukról, mert európai, huszonegyedik századi párttal nem összeegyeztethető az, hogy ne ítéljék el azonnal egy más nép nyelvének gyalázását, egy egész kisebbség és nemzet megbélyegzését” – válaszolta erre az Azonnalinak a Momentum sajtóosztálya.
Mindezek után a nap kérdése nem más, mint hogy a momentumosok őrültek vagy gazemberek? Minden bizonnyal vegyülhet ilyen is, olyan is. A fő tanúság viszont mégis az, egyszer már láttuk, hová vezet, ha egy vészterhes és drasztikus, történelmi sorsfordító időszaknak efféle „böhmvilmosok” jutnak a kormányrúdhoz: Trianon. Ha újra kaotikus és hasonlóképpen viharos időszakban érné a történelem szele ilyen figurákat a határon, minden bizonnyal kiürítenék a Tisza vonaláig az országot… Csak úgy, a gesztus kedvéért.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
