A rasszistának bélyegzett országok tették a legtöbbet a rasszizmus ellen

A rasszistának bélyegzett országok tették a legtöbbet a rasszizmus ellen

(Forrás: YouTube/ https://www.youtube.com/watch?v=lhChzTjnHfk&t=1808s)

A nyugati hatalmak tiltották be legkorábban a rasszizmust, és azóta is folyamatosan az egyenlőség és az igazságosság jegyében igyekeznek kialakítani társadalmaikat. Az utcákon tüntető emberek pedig semmit sem tudnak az afrikai-afrikai vagy az arab-afrikai rabszolgatartás körülményeiről – állítja Martin Walker, a Guardian volt tudósítója.

A UPI hírügynökség újságírójával Martin Walkerrel, a Danube Dialogues-sorozatban beszélgetett John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke. Walker a minneapolisi eset után kirobbanó tüntetéshullámmal kapcsolatban azt mondja, hogy a rabszolgatartás alapvető gyakorlat volt minden emberi civilizációban a történelem folyamán. A nyugati hatalmak voltak azok, amelyek ezt a legkorábban betiltották, és azóta is folyamatosan az egyenlőség és az igazságosság jegyében igyekeznek kialakítani társadalmaikat.

Ezért senkinek nincs joga Amerikát vagy Nagy-Britanniát alapjaiban rasszistának bélyegezni, hiszen pont az ellenkezője az igaz.: Túl sok olyan ember tüntet az utcákon, aki semmit sem tud az afrikai-afrikai rabszolgatartásról, vagy az arab-afrikai rabszolgatartásról, nem is beszélve a rómaiakról, a germánokról, a dánokról vagy a normannokról. Ez a megdöbbentő emberi viselkedés bevett gyakorlat volt az egész történelem folyamán. Ideje tehát kicsit távolabbról szemlélni a dolgokat”.

Szánalmas, aki nem rám szavaz?

A populizmus új keletű jelenségét pedig Walker szerint az az igencsak érthető ellenérzés hajtja, amit az egyszerű emberek éreznek a nagyvárosok elitista politikájával szemben, amely őket teljesen figyelmen kívül hagyva akarja befolyásolni az életüket: „London fényűzése és vagyona, illetve a számunkra jól ismert vidéki Nagy-Britannia jóval sötétebb valósága közti szakadék szerintem komolyan sértheti az embereket. És ezt hívhatjuk populizmusnak, de az egy könnyen ráhúzható címke, holott egy sokkal összetettebb jelenségről van szó. És az Egyesült Államokban is megvan ugyanannak a társadalmi rétegnek az ellenérzése. Sőt, nekik még ott van az az ostoba nő, Hillary Clinton is, aki ezeket az embereket »szánalmasnak« nevezte. El tudod ezt hinni? Amikor a saját polgáraidat szidod! Akik nemrég még az ő pártjának szavazói voltak, most hirtelen csak szánalmasak.”

Hírdetés

(Fotó: EPA/Etienne Laurent)

Mind a bal-, mind pedig a jobboldalnak valami új dologra van szüksége, ami képes újra erőt adni az egyes pártoknak és mozgalmaknak – vallja a magát régi vágású baloldaliként jellemző Martin Walker, aki továbbra is kitart a brit Munkáspárt által a hetvenes évek közepéig fenntartott szociáldemokrata értékei mellett. A baloldali politika értékvesztéséről így beszél: „Amit mindig is utáltam a politikában, az a humor, az izgalom és az életöröm hiánya, és az érzés, hogy valami miatt folyton bűntudatunk kell legyen. Ez mindig is egy szörnyű része volt az egésznek. A baloldal pedig egészen a mai napig szereti az efféle bűntudatot kelteni, és ezt soha ki nem állhattam.”

A hetvenes évekről elmondja: a brit politika akkoriban látszólag a feje tetejére állt. „A Konzervatív Párt alapjaiban változott meg, ők lettek a változást követelő radikálisok, míg a Munkáspárt úgy viselkedett, mint egy öreg gondnok, aki haláláig kapaszkodik a régi idők emlékébe, amikor még övé volt az egész ház. Akkor azt gondoltam, hogy ezek annak a morbid tünetei, hogy a brit társadalom a szakadék felé száguld.”

A rendszerváltások utáni világ politikáját szerinte már közel sem jellemzi az a fajta hősiesség, mint a megelőző évtizedeket. Az első konzervatív amerikai adminisztráció elmulasztotta a keleti blokk hatékony rehabilitációját, csak úgy, mint a demokrata elnökök, akiknek nem sikerült véghez vinni a beígért társadalmi reformokat. Később az is nyilvánvalóvá vált, hogy az európai projekt sem működőképes, mert Brüsszel föderalista elképzelései teljesen összeegyeztethetetlenek a legtöbb tagállam hagyományos értékrendjével.

Tüntetők New York utcáin (Fotó: EPA/Justin Lane)

Gorbacsov és a vezetői képesség

Újságíróként Walker lehetőséget kapott, hogy a Guardian moszkvai tudósítója legyen, ahol megismerhette a még fiatal Mihail Gorbacsovot és más fontos politikai szereplőket, akik jelentős szerepet játszottak a Szovjetunió későbbi felbomlásában. A moszkvai politika bennfenteseként Walker már akkor megérezte, hogy a hatalmas szovjet birodalom az összeomlás szélén áll.

Szerinte Gorbacsov egy született szovjet vezető volt, aki igazán hitt az unióban:„Az első nagy krízis, amivel Gorbacsovnak meg kellett küzdenie, az a hatalmas csernobili atomkatasztrófa volt. Akkor döbbent rá, hogy a Szovjetuniónak mennyire nehezére esik egy efféle válság kezelése. Minden politikai rendszernek alapvető feladata (és szerintem ezt most mi is láthatjuk ezzel a koronavírussal kapcsolatban) hogy a vezetői képesek legyenek súlyos nemzeti vészhelyzetekben is helytállni.”


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »