Könnygázzal oszlattak a rohamrendőrök egy tüntetést Párizsban. Londonban is összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel. Brüsszelben is hasonló, agresszív tüntetések zajlottak, egy rendőr életét vesztette. Elemzők szerint a tüntetéshullámok hátterében a radikális baloldal áll.
Könnygázzal oszlatták fel a rohamrendőrök a tüntetést Párizsban. A hatóságok hiába tiltották meg a demonstrációkat, a koronavírus-járvány miatt, mégis több ezren vonultak utcára. A tüntetéssorozatot a radikális baloldal indította George Floyd afroamerikai férfi halála ürügyén.
A tüntetők Londonban is összecsaptak a rendőrökkel. Ráadásul Nagy-Britannia fővárosában egyszerre vonultak utcára a szélsőjobboldali és az antifasiszta tiltakozók. Az egyik tüntetésen még a konzervatív Winston Churchill szobrát is megrongálták, talapzatára azt írták, hogy rasszista volt. Az összecsapásokban több mint száz embert vettek őrizetbe a rendőrök.
Brüsszelben is rendőrökre támadtak a tüntetők, több járőr megsérült. A feldühödött tüntetők üzleteket is megrongáltak, kirakatokat törtek be.
Hagyományos értékeket akarnak eltörölni
Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője az M1 Unió 27 című műsorában elmondta, a tüntetéshullámok egyik elfedett oka Európa bizonyos hagyományos értékeinek eltörlése.
Erre egy érzékletes példa, hogy például Hollandiában Fekete Péter hagyományát szeretnék kiirtani a köztudatból. Fekete Péter az a krampusz, aki a holland Mikulás munkáját segíti karácsonykor.
Hogyan terjedt át a tüntetéshullám Európába?
Az egész világra kiterjedő tüntetéssorozatot az váltotta ki, hogy rendőri intézkedés következtében meghalt egy afroamerikai férfi Minneapolisban. Szabó Dávid külpolitikai elemző szerint két dolog vezetett ahhoz, hogy a tüntetéssorozat Európára is átterjedjen. Az egyik, hogy sok olyan, bevándorlóból álló közösség alakult ki Európában, amely érdekelt a társadalmi feszültségek felerősítésében. A másik pedig, hogy nagy a hasonlóság az Egyesült Államok és Európa nagyvárosai között.
Szabó Dávid elmondta, a nyugat-európai nagyvárosi kultúra, erősen egyívású, egyöntetűvé kezd válni az észak-amerikai, a keleti és a nyugati parti nagyvárosi kultúrával. Hozzátette, a nyugat-európai nagyvárosi kultúra globalizálódik, uniformizálódik, egyre kozmopolitább lesz, ezért ebben a kultúrában, ebben a nagyvárosi létben könnyű megtalálni ugyanazokkal a jelszavakkal ugyanazokat a frusztrált fiatalembereket, akik utcára mennek, könnyen felhergelhetők.
(Fotó: MTI/EPA/Vickie Flores)
A tüneteseknek két fő szervezője van
A radikális baloldali tüntetéseknek két főszervezője van. Az egyik a Black Lives Matter mozgalom, a másik pedig az Antifa, amely egy antifasiszta mozgalom. Utóbbit Donald Trump amerikai elnök terrorszervezetnek minősítette. Beszámolók szerint Soros György milliárdos spekuláns mindkét szervezet fő támogatója, igaz, ezt a hivatalosan elérhető adatok közül próbálták eltüntetni a Soros Györgyhöz köthető szervezetek. Ennek ellenére a Black Lives Matter csak 2016-ban 33 millió dollár támogatást kapott a milliárdos alapítványaitól.
Halkó Petra elmondta, már tisztán látszik, hogy a tüntetéshullámok hátterében a radikális baloldal áll. Hozzátette, a radikális baloldal támogatói között pedig Soros György is felfedezhető. Egyértelműen látható az, hogy Soros György finanszírozza a szatellitszervezeteket, az Antifát, illetve a Black Lives Matter mozgalmat.
Egyértelmű a kapcsolat az európai utcai demonstrációk és az illegális bevándorlás között
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője szerint egyértelmű kapcsolat van az európai utcai demonstrációk és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, összefüggést lehet felfedezni aközött, hogy hol törtek ki a tüntetések, és melyek azok az országok, ahova 2015 óta illegális migránsok tömege érkezett.
Láthatjuk, hogy Franciaországban, Londonban, Brüsszelben is kitörtek anarchikus és hisztérikus tüntetések – mondta. Hozzátette, ezeket a tüntetéseket már nem igazolhatja az, hogy elítélendő rendőri brutalitás történt az Egyesült Államokban, már csak azért sem, mert egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy az szándékos lett volna, vagy bármilyen rasszista indíttatás lett volna mögötte.
Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium mellett Svédországban és Németországban is történtek atrocitások. Utóbbiban rendőrökre támadtak migráns hátterű személyek, mert azt állították, hogy rasszista alapon igazoltatott az egyik járőr.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
