A Pressburg rólunk szól – Indul az első szlovákiai magyar sorozat szaszifanni2024. 09. 06., p – 11:35
Mérföldkő a szlovákiai magyar filmezésben: szeptember 6-án, pénteken érkezik a képernyőkre az első szlovákiai magyar sorozat, a Pressburg.
Művészberkekben ismert mondás, hogy akkor lesz igazán „lélekkel teli” egy alkotás, ha magadénak érzed a témát, kívül-belül ismered az anyagot, van hozzá kötődésed. Egy alkotónak érdemes tehát olyan témához nyúlnia, amely zsigeri szinten foglalkoztatja, s így lényegi kérdéseket tud megfogalmazni. Egy szlovák rendezőtől nehéz lenne elvárni, hogy az itt élő magyarokról forgasson, ha csak hébe-hóba dolgozott magyar színészekkel (akikről a szlovák szakma általában azt gondolja, legfőbb erényük a temperamentumuk, a „magyar virtus”), s nem ismerik a kisebbségi lét mindennapos kihívásait. Éppen ezért nem meglepő, hogy az első szlovákiai magyar sorozat ötlete egy itteni magyar rendező fejében fogalmazódott meg. Neve: Molnár Csaba.
Rólunk szól
A komáromi születésű Molnár Csaba forgatott már szlovák sorozatot, a Markíza televíziós csatorna nagy sikerű Horná Dolná egyes évadait vitte sikerre. „Már akkor gyakran eszembe jutott, milyen jó lenne magyar–szlovák témában készíteni egy sorozatot, ahol a szlovákiai magyarok tényleg magyarul beszélnek, és az ő nézőpontjukat ismerjük meg, nem pedig a többségi nemzet narratíváját” – mondja a rendező.
A Pressburg-projekt öt éve, 2019-ben indult útnak – a történet megírásában a rendező felesége, Lucia Molnár Satinská is szerepet vállalt. Molnár Satinská nyelvész, s a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársaként a soknyelvű Pozsonyt kutatja. Akár kettejük sztorija is lehetne a Pressburg alaptörténete, egy magyar fiú (a filmben Attila) és egy szlovák lány (Zita) pozsonyi találkozása.
Molnár Csaba színmagyar közegből érkezett Pozsonyba, a színművészeti egyetem rendezői szakára, Lucia Molnár Satinská pedig a pozsonyi Duna utcában nőtt föl, egy igazi pressburger, Július Satinský színész és publicista lányaként. (Ajánlott olvasmány Satinský könyve, a Chlapci z Dunajskej ulice, amely magyarul A Duna utcai fiúk címmel jelent meg, Juhász László fordításában.)
A Pressburg azonban nem csak egyszerű szerelmi történet, amelyben egy magyar srác és egy szlovák lány találkozik a fővárosban, hiszen ott van még a Felvidéki Betyárok csapata, ott van Zita iráni barátnője… s még sok minden más.
Szlovákiai és magyar?
Az utóbbi évek hazai filmtermése azt mutatja, egyre gyakoribb a szlovák filmekben a magyar szó. S ez nem csak a történelmi témájú alkotásokra igaz, mint például legutóbb a Slúžka (Szolgálólány) esetében, amely az Osztrák–Magyar Monarchia korában játszódik, ahol egyértelmű a magyar, a szlovák és a német nyelv párhuzamos használata. A hazai magyar (kötődésű) rendezők magától értetődően használják alkotásaikban a magyar nyelvet – említsük meg Kerekes Péter, Prikler Mátyás vagy Molnár Csaba filmjeit. Szlovákiai gyártású sorozat viszont eddig még nem vállalkozott arra, hogy a szereplők a saját (filmbéli) közegükben a saját nyelvüket használják.
Felmerül a kérdés, vajon a Pressburg esetében miért ragaszkodott a rendező a sorozat formához? „Annyira komplex a téma, annyi mondanivalónk van róla, hogy nehéz lett volna mindezt filmbe sűríteni – magyarázza Molnár. – Hogyan lehetne másfél órában beszélni mindarról, ami bennünket érint? Nem akartam, hogy a Pressburg csak a szerelmi szálról szóljon, fontosnak tartottam a kisebbséget érintő politikai kérdéseket is, ehhez pedig idő és tér kell.” Idő, tér és csodák.
Csodák sorozata
Lucia Molnár Satinská nemcsak társszerzője, hanem producere is a sorozatnak. Azt mondja, olyan – részben anyagi természetű – nehézségekkel kellett szembenézniük az alkotás öt éve alatt, amelyek bármikor a forgatás végét jelenthették volna. Bár a Pressburgot támogatta a Kisebbségi Kulturális Alap, és koprodukciós partnerként beszállt a projektbe a Szlovák Televízió is, a gyártás és az utómunkálatok befejezéséhez más forrásokra is szükség volt.
„A kommersz sorozatok nagy részét egy arra a célra kialakított stúdióban rögzítik. Ez nagyban csökkenti a sorozatok gyártásának költségeit. Mi nem tehettük meg, hogy beköltözünk egy stúdióba. A sorozat magán hordozza a város nevét, meg akartuk mutatni Pozsonyt, a város különböző arcait” – árulja el a rendező. „Az is kisebb csoda volt, hogy le tudtuk szervezni Attila apjának szerepére Rudolf Pétert, majd miután ő kénytelen volt visszalépni, Csuja Imre neve merült fel. Imrének van felvidéki kötődése is – veje, Telekes Péter színművész gútai származású –, és szívesen vállalta a szerepet. De tudtuk, hogy borzasztóan elfoglalt színész, talán ha háromhavonta akad néhány szabad nap a naptárában. Csodaszámba ment, hogy végül el tudott jönni.”
Fontos a jó szereposztás
Egy sorozat sikeréhez nagyban hozzájárul a jó casting. A Pressburg esetében a két főhős, Attila és Zita szerepére kellett első körben megtalálni a legalkalmasabb színészeket. A sorozatbeli Attilát a Komáromi Jókai Színház színművésze, Matusek Attila alakítja. „Jólesett a szerep, és azt hiszem, jól is állt. Bár a forgatás után megfogadtam, hogy többet nem játszom olyan szereplőt, akit szintén Attilának hívnak. A Pressburgban sok barátommal és kollégámmal játszottam együtt, akik az egyes jelenetekben azokon a beceneveken szólítottak, mint egyébként a hétköznapokban is, és ez időnként okozott egy kis zavart nálam, hogy akkor melyik Attila is vagyok éppen.”
Zita szerepére Anna Jakab Rakovskát szólították meg. Neki sem ismeretlen a kevert nyelvi közeg, hiszen színművész férje, Róbert Jakab a Zoboraljáról származik. „Olyan időszakban jött a felkérés, amikor elhatároztam, hogy magyarul fogok tanulni. Emlékszem, Nyitragerencsérről tartottunk hazafelé az apósoméktól, és a férjemmel éppen magyar mondatokat gyakoroltunk, amikor megcsörrent a telefon, hogy van ez a casting, tegyek egy próbát. Az első pillanattól érdekelt a szerep, mert izgalmasnak találtam a többnyelvű közeget, amely a forgatáson várt. Mindig is érdekeltek a nyelvek, amikor pedig többet megtudtam a cselekményről, egyre jobban foglalkoztatott a történet. Megfogott a humora, az, hogy felülnézetből láttatja a kisebbségeket érintő kérdéseket, és nem fél nekimenni egyik vagy másik oldalnak.”
A további szerepekben a szlovákiai magyar színházi szcéna ismert arcait láthatjuk (Molnár Xéniát, Hostomský Fannit, Dékány Nikit, Culka Ottót vagy Béhr Mártont), míg Zita nagymamáját, az ízig-vérig pressburger Nagyit a neves szlovák színésznő, Zuzana Kronerová alakítja.
A-tól Z-ig
Attila tehát a vidéki magyar srác, Zita pedig a világjáró nagyvárosi szlovák lány. Úgy tűnik, ennél távolabb nem is lehetnének egymástól – csakúgy, mint nevük kezdőbetűje az ábécében. Tóth Attila előítéletekkel érkezik Pozsonyba, előítéletekkel a szlovákokkal és a nagyvárossal szemben. Erős a lokális identitása, nem kíváncsi más helyekre, jó neki ott, ahol van. Nem rosszindulatú ember, sőt! Csak keveset látott még a világból. Zita ezzel szemben világutazó, aki éppen hazatér Pozsonyba, mert keresi az otthonát, s a valahová tartozás érzését szeretné megélni. Hiába van több ezer követője a világhálón, vannak esték, amikor nincs kihez szólnia.
Nyitott és elfogadó
Pressburg, Pozsony, Bratislava – a három megnevezés ugyanazt a várost jelöli, a mögöttes tartalom mégis más. Ezért is Pressburg a sorozat címe, hiszen a történelmi megnevezés egy olyan multikulturális környezetet idéz fel, ami ezt a várost eredendően jellemezte. Pozsony mára sem veszítette el a sokszínűségét, a többnyelvűség napjainkban is jelen van, részben a magyar kisebbség, részben a turizmus és a migráció hatására.
„Mi ebben a Pozsonyban élünk itt, a Duna utcán. S igen, bizonyos szempontból egy idealizált Pozsony képét mutatjuk, mert nagyon szerettem volna adni egy alternatívát: a mi Pressburgunk nyitott és elfogadó. Szükségünk van pozitív példákra, hogy ellensúlyozzuk a gyűlöletkeltést, az ellenségeskedést, ami az online térben dől ránk” – vallja Molnár Csaba rendező.
Felvidéki Betyárok, szevasztok!
Volt egyszer egy KDSZ: a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom a 2010-es években közúti táblákat kétnyelvűsített, aktivistái vasútállomásokon helyezték el a település magyar nevének tábláját és így tovább – s mindezt sokáig titokban, gerillaharcosokként. Őket mintázzák a Felvidéki Betyárok a sorozatban. Csibészek ők, akik a kisebbség alapvető nyelvhasználati jogaiért harcolnak elszántan, lelkesen, betyárosan – s nemritkán viccesen. A Felvidéki Betyárok csapata is sokszínű, megfér közöttük a konzervatív és a liberális gondolkodású is, s ez a másság okozhat ugyan kisebb konfliktusokat, de a cél mindig közös. Lám, ez is egy alternatíva, amit a Pressburg kínál.
Bábeli zűrzavar?
A többnyelvűség nem csupán az egyes jeleneteket, hanem a forgatást is jellemezte. A Pressburg csapatát vegyes, magyar–szlovák stáb alkotta. „Emiatt néha pár perccel hosszabb ideig tartott eljutni magáig a felvételig, mert Csaba velünk, magyar színészekkel automatikusan magyarul beszélt. De voltak stábtagok, akiknek ezeket az instrukciókat még szlovákra kellett fordítani” – meséli Matusek Attila. „Van egy jelenet, amelynek a felvétele során négy nyelvet használtunk párhuzamosan, szlovákot, magyart, angolt és németet. Nagyon szeretem az ilyen helyzeteket – teszi hozzá Anna Jakab Rakovská. – S azt figyeltem meg, hogy minden nyelvben egy új árnyalat kerül az eredeti gondolathoz. Szóval, megéri minél több nyelvet beszélni. A forgatás végére már egészen ráhangolódtam a magyar nyelvre is.” A többnyelvűség szexi? „Egyértelműen!” – vágja rá.
„A magyar nyelv is az – teszi hozzá Lucia Molnár Satinská. – Egy csomó hangja megdolgoztatja az ajkakat, szóval a magyar férfiak valószínűleg mind jól csókolóznak!”
Hamarosan kiderül, a szlovák nézők számára is elég vonzó-e a többnyelvűség, amit a Pressburg kínál, s mennyire varázsolnak el bennünket Attila és Zita, no meg a Betyárok kalandjai. Aki kíváncsi történetü(n)kre, szeptember 6-án este 21:25-kor kapcsoljon a Szlovák Televízió kettes csatornájára. Nem mindennapi premier előtt állunk!
Mikor? Szeptember 6-tól, péntek esténként 21:25-től
Hol? Az STV2-n
Hány rész lesz? Nyolc
Az epizódok hossza? 25 perc
Műfaja? Dramedy (drama + comedy), vagyis dráma és vígjáték egyben
A cikk a Vasárnap családi magazin 2024/36-os számában jelent meg, 2024. szeptember 3-án.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
