A politikusok ismét korlátoznák az abortuszt, holott nincs rá okuk

A politikusok ismét korlátoznák az abortuszt, holott nincs rá okuk

A politikusok ismét korlátoznák az abortuszt, holott nincs rá okuk Bugár Anna2023. 01. 16., h – 18:27 Pozsony |

Már az év első parlamenti ülésén terítékre kerülhet az abortusztörvény szigorításának kérdése. Anna Záborská (Keresztény Unió) „terhes nők megsegítésére” irányuló javaslatát még novemberben napolták el, Martin Čepček (frakció nélküli) parlamenti képviselő pedig múlt pénteken rukkolt elő saját tervezetével. Az Emberi Jogokért Felelős Szlovák Nemzeti Központ (SNSLP) és a Választás Lehetősége civil szervezet aktivistái hangsúlyozták, az abortuszhoz való hozzáférés korlátozása nem csökkenti a beavatkozások számát, csupán veszélyesebbé teszi azt a nők számára.

„A javasolt törvény javít az abortusztörvényen, védi a meg nem született gyermekeket és azok anyját az indokolatlan művi terhességmegszakítással szemben” – állítja Čepček az indoklás bevezetőjében. A politikus javaslatában négy kivételt vázolt fel, s az abortuszt kizárólag a következő helyzetekben engedélyezné: az anya életének, illetve egészségének veszélyeztetése, a gyermek súlyos egészségkárosodása és az anya ellen elkövetett bűncselekmény (különösen nemi erőszak) által bekövetkezett terhesség esetén. Hozzáteszi, az egészségügyi okok miatt nehéz helyzetbe került anyák legalább két független orvosi szakvéleményre lesznek jogosultak. „Az anya objektív tájékoztatást érdemel, amikor ilyen súlyos és visszafordíthatatlan döntést hoz” – folytatja arra utalva, a cél az egészséges gyerekek elvetetésének elkerülése azoknál az anyáknál, akiket „az egészségügyi dolgozók arról győzködtek, hogy fogyatékos gyermekük lesz”. Čepček 2020-ban az OĽaNO listáján indult és szerzett mandátumot, később azonban többször is a fasiszta képviselőkkel összhangban szavazott, amivel megszegte a koalíciós szerződést, ezért előbb felfüggesztették tagságát a frakcióban, majd pedig távozni kényszerült. Az abortusz betiltása a fő témái között szerepel, rendszeresen a parlament elé terjeszti az erre irányuló javaslatát.

Igazolt erőszak

Čepček a 2023-as verzióban kimondja azt is, ha a terhesség nemi erőszak által következett be, s az anya a beavatkozás mellett dönt, akkor az ügyésznek írásban igazolnia kell, hogy bűncselekmény történt. Konkrétan így fogalmaz:

Javasoljuk, hogy az ügyészségről szóló törvénybe kerüljön be egy olyan rendelkezés, mely előírja, hogy az ügyésznek írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania az anya ellen elkövetett, terhességet eredményező bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújáról

Szlovákiában alaphelyzetben a 12. hétig engedélyezett a beavatkozás elvégzése, figyelembe véve az állami intézmények hatékonyságát, felmerül a kérdés, a gyakorlatban egyáltalán kivitelezhető-e az ügyészi nyilatkozat beszerzése korlátozott időn belül. Arról nem is beszélve, hogy a traumát átélt személynek újabb kellemetlen kötelezettséget zúdítana a nyakába.

Parlamenti taktikák

A parlament következő, menetrend szerinti ülése január 31-én kezdődik, Záborská „terhes nők megsegítését célzó” javaslatát még november végén halasztották az új év első ülésszakára. A helyzetet bonyolítja Tomáš Valášek (Progresszív Szlovákia) obstrukciója, mellyel a konzervatív politikusok igyekezetének próbált keresztbe tenni. A liberális képviselő augusztus végén saját javaslatával megelőzte Záborskát és társait, végül azonban úgy döntött, visszavonja azt, így nem szavaztak róla a képviselők. A házszabály értelmében azonban erre az esetre is vonatkozik a 6 hónapos időszak, ami azt jelenti, fél évig nem tárgyalhatja ugyanazt az ügyet a parlament. A házelnök indítványára azonban a képviselők többsége áttörheti a szabályt, s korábban napirendre tűzhetik a témát.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Egy év és egy hónap eltelte után Anna Záborská (Keresztény Unió) ismét beterjesztette a „várandós nők megsegítését célzó” javaslatát. A Választás Lehetősége nevű civil szervezet aktivistái továbbra is állítják, a tervezet többet árt, mint használ.

Záborská és társai ismét módosítanák a művi terhességmegszakításhoz való hozzáférés feltétéleit. A politikusok a terhes nők megsegítésével érvelnek, az aktivisták azonban a nők jogainak korlátozására figyelmeztetnek. A parlament októberi ülésszaka a tervek szerint kedden indul, a képviselőknek azonban előtte meg kell egyezniük a költségvetésre vonatkozó törvény módosításáról. A téma nem idegen, az abortusztörvény szigorítása rendszeresen terítékre kerül a parlamentben, a több tucat javaslat ellenére azonban eddig nem született konszenzus az ügyben.

Érzékeny adatok

A 25 képviselő által beterjesztett javaslat szerint a művi terhességmegszakítás előtt a nőknek egy kérdőívet kellene kitölteniük, melyben arra is rákérdeznek, mi az oka, hogy a beavatkozás mellett döntöttek. „Ezek ismerete lehetővé teszi, hogy jobban reagáljunk az abortuszt fontolgató nők valós szükségleteire” – áll az indoklásban. A javaslat kidolgozói egy listát is mellékeltek a törvénytervezethez, melyben 16 okot tüntetnek fel: anyagi nélkülözés, rossz gazdasági vagy szociális helyzet, karrier veszélyeztetése, tanulmányok folytatásának szüksége, felkészületlenség az anyaságra, elért kívánt gyermekszám, szakítás vagy egyéb problémák a párkapcsolatban, a terhesség bűncselekmény következménye, nyomásgyakorlás mások részéről, a lelki egyensúly zavara, a gyermek nem kívánt neme, félelem a szülők reakciójától, félelem a partner ill. férj reakciójától, a terhesség alkalmi ismeretség eredménye. A nyomtatványban további intim kérdések szerepelnek, az állam arról is többet szeretne megtudni, milyen fogamzásgátlót használt az adott személy a teherbe esés idején. Ezen felül a beavatkozást kérvényező nőnek a családi állapotáról is nyilatkoznia kellene, méghozzá azzal kiegészítve, kivel él egy háztartásban.

Anyagi támogatás

Záborská több mint 3 ezer eurós támogatással segítené azokat a családokat, ahol egészségkárosult gyermek születik. Emellett pedig azt szeretné elérni, ha a titkos terhesség intézményével élők már a terhesség 21. hetétől betegszabadságra mehetnének – ebben a szakaszban ugyanis már megmutatkoznak a terhesség jelei.

A legutóbbi javaslathoz hasonlóan ezúttal is bevezetnék a szükséglakásokat a kismamák részére, ahol a gyermek 3 éves koráig tartózkodhatnának. Visszatértek azok az intézkedések is, mint például a 4. gyerek után járó támogatás megemelése, valamint az autóvásárlással járó regisztrációs díj csökkentése a nagycsaládok számára. A lakhatás biztosítását üdvözölték a szakértők, sokak szerint azonban rendkívül korlátozott a civil szervezetek által fenntartott krízisközpontok befogadóképessége, ahol a bajba került anyáknak igyekeznek segíteni. Jelenleg az ilyen menedékhelyek túlzsúfoltak és már napjainkban sem tudnak minden rászorulót befogadni, a tervezet szerzője azonban nem számol a kapacitás növelésével. A formai változtatásról nem feledkeztek meg: a művi terhességmegszakítás helyett a terhesség művi befejezése fogalmat használnák.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

„Megvédtük a nők jogait” – jelentette ki Jana Bittó Cigániková (SaS) parlamenti képviselő, miután a művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorítását célzó javaslatot elvetették a képviselők.

Anna Záborská (OĽaNO-Keresztény Unió) által beterjesztett tervezet egy szavazat híján elbukott a csütörtök esti szavazáson. Tavaly októberben szintén a célegyenesben hiúsult meg az egykori európai parlamenti képviselő kezdeményezése. Az abortusztörvény szigorítása, mely egyébként a „segítség a terhes nőknek” cím alatt került a törvényhozás elé, rendkívül megosztja a koalíciót, ezt igazolja az is, hogy Záborská tavalyi próbálkozása is egyetlen egy szavazaton múlott, s mivel az erkölcsi kérdésekben szabad kezet kapnak a koalíciós képviselők, ezért az utolsó pillanatig kérdéses volt, vajon hányan támogatják majd a konzervatív politikus által kidolgozott intézkedéscsomagot.

A szavazás időpontja megváltozott, kedden délelőtt úgy határoztak, a nagy mennyiségű módosító javaslatra való tekintettel csütörtökre halasszák a döntést. A második olvasatban közel 20 módosító javaslatot nyújtottak be a törvényhez, Cigániková 12-vel 30 ponton változtatott volna, de az OĽaNO liberális szárnya is megpróbált kevésbé korlátozó jellegűre igazítani a tervezetet. Nem jártak sikerrel, a képviselők egyetlen pontot sem fogadtak el. Cigániková, aki az elmúlt másfél évben a leglátványosabban harcolt az abortusz szigorítása ellen, csalódását fejezte ki, amiért az általa javasolt intézkedéseket nem támogatták a koalíciós partnerek. Az abortusztabletta bevezetését a nemi erőszak áldozatai számára, illetve azoknak, akiknek egészségügyi okok miatt kell megszakítaniuk a terhességet, mindössze 47-en támogatták.

Folytatódik a harc
Záborská is reagált a kritikákra, a várakozási időt 96 óra helyett hajlandó volt 72-re csökkenteni (jelenleg 48 óra), pontosította a reklám betiltására irányuló részt, valamint azon rendelet eltörléséhez sem ragaszkodott, amely meghatározza, milyen egészségügyi problémák esetén lehet elvégezni a beavatkozást. A várakozási idő lecsökkentését azonban nem hagyták jóvá, ha a harmadik olvasatban a jelenlévő 134 képviselőből 67 helyett eggyel többen támogatták volna a javaslatot, akkor az eredeti tervezet szerint 96 órára változott volna. A javaslat elfogadása ellen 38-an szavaztak, 28-an pedig tartózkodtak. Az OĽaNO, a Sme rodina és s Za ľudí pártok többsége, valamint a szélsőséges mozgalmak tagjai voksoltak a jogszabály elfogadására. Záborská nem leplezte csalódottságát, de a közösségi oldalán leszögezte: „A terhes nők megsegítéséért vívott harc folytatódik”.

A következő próbálkozásra azonban a házszabály értelmében legkorábban 6 hónap elteltével kerülhet sor, ugyanabban a témában ugyanis csak fél évente lehet tárgyalást kezdeményezni. „Mondhatnánk, hogy több képviselő szavazott, mint egy éve, de az eredmény számít. Egy szavazat mégiscsak hiányzott. Képmutatás lenne, ha azt mondanám, nem számít” – jegyezte meg. 

Kéretlen korlátozás
Dunja Mijatović, az Európai Tanács emberi jogi biztosa lapunkhoz eljuttatott közleményében üdvözölte a parlament döntését. „Üdvözlöm Szlovákia parlamentjének mai döntését, melyben ismét elutasította az abortuszhoz való hozzáférés korlátozását. A nők szexuális és reprodukciós egészsége, illetve jogai terén minden visszalépést meg kell előzni” – figyelmeztetett a biztos szinte azonnal a szavazás után.

Hírdetés

I welcome that the Parliament of #Slovakia @NarodnaRadaSR has rejected, once again today, new restrictions on access to abortion care. Any rollback of women’s sexual and reproductive health and rights must be prevented. #WomensRights— Commissioner for Human Rights (@CommissionerHR) November 11, 2021

Az AKO közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint mindössze a lakosok 8%-a támogatja a művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorítását, a közvélemény szerint tehát nincs szükség a hatályos jogszabály szigorítására. A válaszadók egyharmada úgy véli, a jelenlegi szabályozás megfelelő, és nem igényel változtatást. További 32,1% inkább enyhítésre lenne szükség, hogy azok a nők, akik a beavatkozás mellett döntenek, könnyebben hozzáférhessenek a szükséges ellátáshoz.

„Ne segítsen!”

Rigó Konrád, a Szövetség Híd platformjának politikusa a téma kapcsán kiemelte, a szigorítás helyett a gyermeket vállaló nők helyzetén kellene javítani. Hangsúlyozta, valószínűleg életük legnehezebb döntését hozzák meg azok, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek, ezért az lenne a legjobb, ha Záborská ebben a választási ciklusban már nem „segítene” a nőknek. „A válsághelyzetben lévő nőknek meg kell hagyni a választás szabadságát” – állítja. Fontosnak tartja, hogy olyan feltételeket biztosítson az állam, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen terhet. „Ehhez mindenki számára elérhetővé kell tenni a bölcsődei és óvodai rendszert, mindennapossá kell tenni a távmunkát és a részmunkaidős munkát” – nyilatkozta lapunknak.

Bokor Réka és Bauer Ildikó, az Összefogás platform politikusai szintén úgy vélik, a korlátozás helyett reformra és fejlesztésre van szükség. „Többek közt a családpolitikán, az oktatáson és a tájékoztatáson (az anyanyelvi tájékoztatáson) múlik a nők és a magzatok sorsa. Rugalmas munkaidő, adókedvezmények, otthonteremtési támogatás, megfelelő orvosi ellátás és gyermekfelügyelet biztosítása mellett, biztosan többen döntenének a szülővé válás mellett” – írják a közösségi oldalon olvasható bejegyzésben.

Felesleges bizonytalanság

Az abortusz elvégzése 48 órás kötelező várakozási időhöz van kötve, amit törvényhozók most az egészségügyi okokból végzett beavatkozásra is kiterjesztenének, és ezáltal csak a nő egészségét vagy életét fenyegető közvetlen veszély esetén lehetne haladéktalanul cselekedni. Záborská korábban 48-ról 72 órára tolta volna ki a várakozási időt, mondván: a nőknek legyen elég idejük tudomást szerezni a lehetőségeikről, sokan ugyanis épp a kedvezőtlen anyagi, illetve szociális helyzetük miatt riadnak vissza a gyermekvállalástól. Ezt az intézkedést azonban a szakorvosok is bírálták, és feltehetően ezért került ki az átdolgozott verzióból.

A tervezetet élesen kritizálja a Választás Lehetősége civil szervezet, mely évek óta harcol a nők jogaiért, illetve a biztonságos és hozzáférhető abortuszért. „A rossz gazdasági és szociális körülmények között élő nők, az egyedülálló anyák, a többszörös anyák és a vidéki régiókban élő nők lennének a fő áldozatai a reproduktív jogok korlátozásának, melyet a törvény eredményez” – véli Adriana Mesochoritisová, a szervezet szakértője, aki egyúttal hangsúlyozta:

A javaslat értelmetlenül kiterjeszti a problémás 48 órás kötelező várakozási időt az orvosi okokból történő abortuszra, és azt javasolja, hogy ez minden terhességmegszakításra vonatkozzon, kivéve, ha a nő egészségét vagy életét közvetlen veszély fenyegeti

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Szlovákia Európa egyik legrosszabb országa a legális, biztonságos és időben történő művi terhességszakításhoz való hozzáférés szempontjából – az Európai Abortuszpolitikák Atlasza szerint az 52 európai ország közül a 43. helyen, tehát a sereghajtók között végeztünk. A hazai szakértők kampányt indítanak a nők reprodukciós egészségének támogatása érdekében.

Az állam különböző akadályokat görget azon nők elé, akik valamilyen oknál fogva a terhesség megszakítása mellett döntöttek – a Nemzetközi Családtervezési Szövetségek Európai Hálózata (IPPF EN) által kidolgozott abortuszpolitikai térképből kiderül, ez nemcsak Szlovákia esetében igazolódott be, számos európai országban akadályok sorát kell leküzdeniük a nőknek, hogy hozzájussanak az egyébként számos nemzetközi dokumentum által is garantált egészségügyi ellátáshoz.

A Možnosť voľby szervezet tagjai felhívták a figyelmet, már az abortusszal kapcsolatos információk terén is hiányosságokat tapasztalunk Szlovákiában, a nehéz helyzetbe került nők pedig gyakran elutasítással találkoznak és bántó bánásmódban részesülnek. A legfőbb problémák között említik, hogy akadnak régiók, ahol egyáltalán nem végzik el a beavatkozást, de sokaknak gondjuk van a kötelező várakozási idővel, illetve azzal is, hogy a gyógyszeres kezelés hazánkban nem engedélyezett. Az sem elhanyagolható tényező, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak a több száz eurós műtétet. „Ha a nők nem férnek hozzá időben a biztonságos és anyagilag elérhető művi terhességmegszakításhoz, az veszélyeztetheti az egészségüket és az életüket. Szlovákiának el kell kezdenie gondoskodni a nők egészségéről, és el kell távolítania minden akadályt, amellyel szembesülnek a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés terén” – jelentette ki Adriana Mesochoritisová, a szervezet képviselője.

A tájékoztatás hiánya

A kampány a „Legyünk gondoskodó állam, a nők egészségéről és életéről van szó” elnevezést kapta, a szervezet célja az, hogy tudományosan alátámasztott tények kerüljenek a köztudatba, valamint szeretnék megerősíteni a tiszteletteljes nyilvános vitát az abortuszról és a női egészséggel összefüggésben felmerülő témákról. A kampány alapját a nőkkel készített mélyinterjúk, az egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatokra irányuló felmérés, valamint a terhességmegszakítás elérhetőségét feltérképező kutatások képezik, amelyeket egészségügyi intézmények szerint hajtottak végre. A beszélgetésekből különböző részleteket közölnek, a válaszadók valódi identitását azonban nem fedik fel. Hana, az egyik résztvevő 4 hónappal az első gyermeke születése után lett ismét várandós. „A nőgyógyászom semmilyen információval, tanáccsal nem látott el, mert ellenzi az abortuszt. Mindent magamnak kellett kikeresni, azt is, hol végzik el a műtét előtti kivizsgálást. Nem található sok információ a klinikákról, ahol végeznek abortuszt. Egy másik orvosnál is azt mondták, nem csinálnak ilyen beavatkozást, miért nem figyeltem oda, és szedtem fogamzásgátlót. De nekem fogalmam sem volt, hogy azt szabad a szoptatás alatt” – mondta. A felmérés kvantitatív részéből kiderül, a nők 67%-a nem rendelkezett elegendő tudnivalóval arról, hol eshetnének át a beavatkozáson.

Soha nem könnyű

A szervezet több videót is nyilvánosságra hozott, melyekben különböző élethelyzeteket mutatnak be, s a nők egyes szám első személyben magyarázzák el, mennyire nehezen hozták meg a döntést, és miért nem tudtak (még egy) gyermeket vállalni. Ivana, egy idősebb megkérdezett rossz egészségügyi állapotával indokolta a művi terhességmegszakítást, úgy érezte, a teste nem képes egy harmadik gyereket is a világra hozni, és a hátgerince okozta fájdalmak miatt képtelen lenne felnevelni.

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint az abortuszon átesett nők háromnegyedének van gyermeke. Ennek ellenére gyakran elítélik, vagy megkérdőjelezik a lépésüket az egészségügyi dolgozók. „Az abortuszon átesett megkérdezett nők fele elutasító és bántó hozzáállásról számolt be az egészségügyi intézményekben” – állítják a szervezet képviselői, akik szerint a másik probléma a kötelező várakozási idő, amit a 72%-uk eltörölne, mert feleslegesnek és stresszesnek tartják a halogatást.

A szakértők emlékeztetnek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a várakozási idő eltörlését javasolja az államoknak, a jelenlegi törvény, mely előírja a 48 órás türelmi időt, ütközik az orvosi standardokkal.

Tolatva előre?

A kutatás vezetője, Barbora Holubová kiemelte, 70 egészségügyi intézményt térképeztek fel, melyek 34%-a elutasítja a legális művi terhességmegszakítást, s mindössze a létesítmények 43%-a nyújt ilyen szolgáltatást a nők kérésére. A regionális egyenlőtlenséget tekintve is súlyos a helyzet – Eperjes megyében 11-ből 8 intézményben nem végeznek abortuszt, sok esetben 100 kilométernél is többet kell utazni. A magas ár is akadályt jelent. „A törvényes abortusz becsült átlagára 414 euró, ami a két felnőtt és a két eltartott gyermeket nevelő háztartások rendelkezésére álló jövedelmének a 62%-a. Sok nő számára ez olyan ár, amit nem engedhet meg magának, és eladósodik. Ezzel a segítség helyett az állam hozzájárul a társadalmi különbségek elmélyítéséhez, a nők és a családok szegénységének növekedéséhez” – tette hozzá a szociológus. Az egy szülőből álló háztatártások 36,9%-át fenyegeti szegénység, az esetek 90%-ban pedig épp a nők nevelnek egyedül gyermeket. „Sokan olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem engedhetik meg maguknak sem az abortuszt, sem az újabb terhességet és anyaságot” – mutatnak rá az aktivisták. Az európai átlagot tekintve is rossz a helyzet.

Európa legrosszabb országai közé tartozunk. Míg más országok az akadályok felszámolása és a jogszabályok javítása útján járnak, Szlovákiában mi az ellenkező irányba haladunk

– véli Mesochoritisová.

Mesochoritisová elsősorban azt kifogásolja, hogy az egészségügyi dolgozók eltérően értelmezhetik, mi számít közvetlen fenyegetésnek, és az esetleges megtorlástól való félelem miatt haboznának azonnal elvégezni a szükséges orvosi beavatkozást. „A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az egészségügyi okok miatti abortusz esetében az orvosok kénytelenek lennének késleltetni az egészségügyi ellátás nyújtását, és ezáltal veszélyeztetnék a nők egészségét” – figyelmeztetett.

Recept a szigorítás ellen

Tomáš Valášek (Progresszív Szlovákia) parlamenti képviselő saját javaslatot nyújtott be a parlament szeptemberi ülésére, erről azonban a kormánytagok leváltását célzó rendkívüli ülések miatt elhalasztották a szavazást. A házszabály értelmében 6 hónapig nem lehet ugyanazt a törvényt tárgyalni, Záborská azonban kihasználta, hogy elnapolták a liberális tervezet megvitatását. Valášek az obstrukció mellett döntött és válaszként visszavonta a javaslatát – erre az esetre szintén érvényes a féléves kényszerszünet. „Amennyiben a beterjesztő visszavonja a javaslatot, a parlament 6 hónapig nem tűzheti napirendjére az ugyanarra a témára vonatkozó javaslatot. Ezt a szabályt csak a házelnök indítványára lehet áttörni, amelyet a képviselők többségének jóvá kell hagynia” – magyarázta Lucia Plaváková, a párt szakértője.

Záborská és Čepček javaslatai közül a 74 éves parlamenti képviselőnő tervezetének van nagyobb esélye a sikerre – egyrészt az OĽaNO konzervatív szárnya feltehetően a saját frakciójának képviselőjét támogatja majd, másrészt a Sme rodina is a koalíciós javaslat mögé állhat be, ez a változat ugyanis a korlátozásokon kívüli szociális, illetve családtámogatási intézkedéseket is tartalmaz. Záborská több ezer eurós támogatással segítené azokat a családokat, ahol egészségkárosult gyermek születik. Bevezetné, hogy a titkos terhesség intézményével élők már a terhesség 21. hetétől betegszabadságra mehessenek. Továbbá biztosítaná a lakhatást a kismamák részére a gyermek 3 éves koráig. Mindemellett pedig a negyedik gyerek után járó támogatás megemelését, valamint az autóvásárlással járó regisztrációs díj csökkentését is szorgalmazza a nagycsaládok részére.

Kellemetlen kérdések

Záborská, aki a mandátuma megszerzése óta rendszeresen kezdeményezi a művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorítását, az egészségügyi okokból végzett beavatkozásra is kiterjesztené a 48 órás várakozási időt, és ezáltal csak a nő egészségét vagy életét fenyegető közvetlen veszély esetén lehetne haladéktalanul cselekedni. Az aktivisták szerint ez a változás bizonytalanságot hoz a rendszerbe, az egészségügyi dolgozók ugyanis különféleképpen értelmezhetik, mi számít közvetlen veszélynek. Az ehhez hasonló szabályok már Lengyelországban és egyéb államokban is ártatlan nők életét követelték.

A tervezet kidolgozói egy kérdőív kitöltésére köteleznék az abortusz előtt álló személyeket, melyben számos érzékeny adatról kell beszámolniuk. Elsősorban fel kellene tüntetni a döntés okát, rákérdeznek a kérvényező családi állapotára és arra is, a fogamzásgátlás mely módszerét alkalmazta.

Visszalépés

A Választás Lehetősége és az Emberi Jogokért Felelős Szlovák Nemzeti Központ képviselői karácsony előtt rámutattak, Szlovákiában az abortusszal kapcsolatos ellátás megközelítése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több iránymutatásával is ellentétes. „A WHO legújabb iránymutatása lehetőséget kínál Szlovákia számára, hogy megkezdje az abortuszhoz való hozzáférés akadályainak felszámolását. Szlovákia nem képes javítani az egészségügyi ellátás ezen formáján, és az abortuszhoz való hozzáférés hiánya egyre több nőt sodor veszélybe. A WHO legutóbbi, 2012-es iránymutatása óta egyetlen korábbi ajánlást sem hajtottunk végre. Éppen ellenkezőleg, visszalépés tapasztalható, és most félévente történnek kísérletek az abortusz további korlátozására vagy betiltására. Az egészségügyi ellátásra nem szabad ideológiai nyomásnak nehezednie. A megoldás a tudományos ismeretekben és az emberi jogokban rejlik” – hangsúlyozta Silvia Porubänová, a központ ügyvezető igazgatója. A szociológus kiemelte, az abortuszok száma történelmi mélyponton van hazánkban. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) adatai szerint az abortusz általános aránya 2021-ben 9,3 abortuszra csökkent ezer termékeny korú nőre kivetítve, ami 1997 óta a legalacsonyabb aránynak számít (19,4/ezer nő). A Választás Lehetősége civil szervezet szakértői hangsúlyozták, az abortuszhoz való hozzáférés nehezítése nem csökkenti azok számát, mindössze veszélyesebbé teszi ezeket a nők számára.

Valódi megoldást

Čepčekkel ellentétben – aki szerint az egészségügyi dolgozók győzködik a nőket az abortusz elvégzéséről – az aktivisták úgy vélik: „Szlovákiában azok a nők, akik az abortusz mellett döntenek, információhiánnyal, elutasítással és sértő hozzáállással szembesülnek”. Megjegyzik, egyes régiókban egyáltalán nem végeznek abortuszt, a legfőbb akadályok közé tartozik továbbá a kötelező várakozási idő, a magas költségek és az abortusz tablettás formájának tiltása. „Míg a demokratikus világ bevezeti az otthoni gyógyszeres terhességmegszakítás lehetőségét, addig hazánk még az egészségügyi intézményekben sem képes engedélyezni azt. Ez is csak azt mutatja, miért tartozunk a legrosszabb ellátást nyújtó országokhoz Európában” – mondta Adriana Mesochoritisová politológus és a szervezet aktivistája. Megjegyezte, ha valóban csökkenteni akarjuk az abortuszok számát, elsősorban erős szociálpolitikára és családpolitikára van szükség, mely lehetővé teszi, hogy azokat, akik gyermeket szeretnének vállalni, ne tartsa vissza a szegénység.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »